O1G-party

  •  
  •  
  •  
  •   

Karácsony Gergely igazából nem szívesen látogatta Éva összejöveteleit, mindig kicsit kívülállónak érezte magát ugyanis. Ezek a kötetlen belvárosi zsúrok a hajdani irodalmi szalonok emlékét idézték fel benne felemásan, amelyek rendszerint egy aktuálisan érdekes figura, egy közszájon forgó téma, vagy valamilyen évforduló köré szerveződtek. Éva már nyugdíjas volt, korábban évtizedekig dolgozott a távirati irodánál, külföldi sajtóanyagokból készített összefoglalókat, innen is tett szert széles ismertségre. Kényelmes, nagypolgári lakását férjével, egy fotóművésszel, valamilyen Sándorral, vagy Károllyal osztotta meg, akitől ugyan évekkel ezelőtt elvált, de mégsem költöztek külön valamiért. Az összejövetelek alkalmával Éváék felcsavarták a vastag szőnyegeket, a bútorokat a falhoz tolták, a családi fotókat abroszokkal takarták le, és a festményeket is a falnak fordították. Ebben a kongó, neutrális, valahogy egy  költözést idéző térben, a csupasz parkettán magas sarkak, és makkos cipők kopogtak, kis csoportok súgbúgtak, pletykálkodtak, félbevágott szalámis, sajtos zsömlét ettek, és valamiért megvajazott Abonettet, amelyeken néhány szem kaviár és elnagyolt salátalévél árválkodott, valamint különböző színű és minőségű hozott borokat ittak hozzá, és dohányozni is lehetett. Az eltaposott csikkek fekete foltokkal pettyezték tele a parkettát az évek során.

A különös, vajszín-fényű csillárok alatt sok ismert és kevéssé ismert alak megfordult, félhíres zenészek játszották gitáron dalaikat a sarkokban, rajongó vendégfeleségek gyűrűjében, az esték vége felé persze rendszerint Illés-számokat, a Börtön ablakában-t és a Bunkócskát énekelték. Jellemzően túlöltözött, erős arcszesz-illatot árasztó jogászok adtak kéretlen tanácsokat, erősen spicces, és egymást kifejezetten gyűlölő újságírók ismertették emelt hangon legújabb, senki által a maga mélységében meg nem értett publikációikat, forradalmár hobók sutyorogtak a társadalmi igazságtalanság tarthatatlan helyzetéről, és a drasztikus beavatkozás szükségességéről, szociológusok elemezték a KSH aktuális eredményeit, mások táplálkozási, általános népegészségügyi kérdéseket vitattak meg. Kevés volt viszont a fiatal, de még a negyvenes is, akivel Karácsony eldiskurálhatott volna.

Kakofónia. Ezt a kifejezést Karácsony ismerte ugyan, de valós tartalmát csak itt, az Éváéknál értette meg. A számtalan beszélgetés és vita tudatot izgató foszlányigazságaiból összeálló, lüktető kavalkádjában Karácsony Gergely végül mégis otthonra talált. Ha el tudta szakítani gondolatait a városvezetés piszlicsáré ügyeitől, lassanként megérezte, valójában itt igazodik egybe a valóság, itt van egyben a jelen, itt formálják érzékeny ujjak a képlékeny, agyagszerű jövőt. Karácsony Gergely úgy gondolt magára, mint aki egyike a képlékeny jövőt formáló, progresszív ujjaknak, gyakorta állt meg Éváék nagyszobájának közepén, fülelve azokra a kissé harsányabban elhangzó mondattöredékekre, amelyeket beilleszthetett önnön hivatásának politikai aprópénzre váltott ars poeticájába. El is várták tőle ezt, de szívesen tette.

Ezen az összejövetelen – ahová egy tekintélyes csokorral és néhány, benzinkúton beszerzett borosüveggel érkezett Éváékhoz – nem volt effektíve meghatározott téma, mégis ünnepi hangulat uralkodott. A változás szele lengte be a társaságot, annak közvetlen érzete, hogy az hétről-hétre agyonbeszélt témák kijutnak végre Éváék lakásának falai közül. Olyan, várakozással teli idegesség uralta el a társaságot, amilyen tavaszonként, a nagy csajozások, a rémisztő szelek, és a szélsőséges, termékeny indulatok idején. Valaki süteményt hozott. Mézeskalács korongokat, O1G-t formázó tojásmázzal. Ez vicces – mondta rá Karácsony Gergely, mire a tálat felkínáló fiatal lány némi nyomatékkal ráfelelte, igen, ez vicces süti.

Majszoltában a mosdó felé indult, de a konyhában, a szokásos helyén ott találta Sándort, vagy Károlyt, aki ezeken az estéken rendszerint oda félrevonulva, egy hokedlin ülve bámult ki az ablakon, és egyik cigarettáról gyújtott a másikra. Télen a vastag füstben ült, nyaranta pedig kovászos uborka szagban, amely a nyitott ablakon át az egyik felső szomszédtól szivárgott lefelé. Karácsony Gergely kicsit elmélázott ezen a Sándoron, vagy Károlyon, de végül nem szólította meg. Ahogy így belegondolt, többször állt így a dohányzó alak mögött, de soha nem kezdeményezett beszélgetést. Ezen megint csak elmélázott. Mire a társaságba visszatért, már élénkebb, vidámabb volt a hangulat, mindenki az O1G-s sütin kacarászott, ahogy kézről kézre járt a tál. Ezt meg kell ünnepelni – kiáltott valaki, és csattogó léptekkel körbejárta a szobát, és előkerített egy üveg pezsgőt. Hivatalosan is O1G-partynak nyilvánítom az estét – jelentette be nem kis derültség közepette, majd erőteljes mozdulatokkal föl-le kezdte rázni az üveget. Karácsony Gergelynek feltűnt, milyen vastag fehér sugárban tör elő a palack száján át a hab, hogy teríti be a körben álló, hahotázó társaságot. Csakhamar újabb palackok pukkantak el, zenészek, jogászok és szociológusok gyermeki kacagással fröcskölték egymás arcára, hajára a pezsgőt. A jókedv tetőfokán valaki kiadta a jelszót, és indultak az utcára, O1G-ket rajzolni a házfalakra. Csak úgy dongott a lépcsőház a lábaik alatt.

A belváros szűk utcájára kitoppanva Karácsony Gergelyt különös látvány fogadta. Az égből sűrű, egyenes vonalban nyálkás fehér habeső hullott, a társaság tagjai nevetve kacarászva álltak alá, dagasztották fejükön a csillogó felhőcskéket. Egy pillanatra mintha Tordai Bencét látta volna égnek tartott arccal, amint szakállába dörgöli a nyúlós habot, és ott volt Szél Bernadett is, karján kosárral, és Hadházy Ákos, aki rendületlenül gyűjtötte az aláírásokat a habfolyammal küzdve. Gréczy Zsolt egy habtócsában üldögélve Pa-dö-dő számokat énekelt, Gyurcsány Ferenc szájából gyöngyöző fehér buborékok törtek elő, miközben tósztokat szavalt, Kunhalmi Ágnes, és Bangóné Borbély Ildikó mókás habsapkákat formáztak fejükre, Varju László úszást imitált a ragadós, habos utcakövön, míg egy csatornarácshoz nem ért, és egyszerűen lefolyt. Mindeközben többen is talpig a nyákban Karácsony Gergely hátát veregették, micsoda O1G-party kerekedett, ilyet még nem látott a város, és hogy mostantól minden megváltozik, minden más lesz végre, most ezt mindenki érzi, mindenki felszabadult a közönytől, a beletörődést felváltotta a megtermékenyült remény. Égi áldás hullott, fényes szelek fújtak, a hab Karácsony Gergely arcába csapott, és csípni kezdte a szemét.

Jól vagy? – kérdezte valaki, míg a szemét dörgölte, majd a könnyein át Sándort, vagy Károlyt ismerte fel. Jól vagy? – kérdezte ismét, kissé rezignáltabban Sándor, vagy Károly. A konyhában álltak a vastag füstben, Sándor, vagy Károly közben ablakot nyitott. Jól vagy? – ismételte meg egyre türelmetlenebbül. Igen – lazította meg ingnyakát Karácsony Gergely – csak kicsit elméláztam. És elmosolyodott.

Vezetőkép: Tutiblog-montázs

Facebook hozzászólások

  •  
  •  
  •  
  •   

  Miért Rigó

Miért Rigó

11 hozzászólás

  1. Avatar

    Szar életed lehet, hogy ilyen személyeskedő hányásokat kell firkálnod szakmányban. Miért asszisztálsz ennek a maffiarezsimnek a gyomorforgató ámokfutásaihoz? Ennyire rühelled magad vagy csak szimplán mazochista vagy?

    • Avatar
      Kocajogász

      Szar életed lehet, ha az Orv bán furmányt maffiarezsimnek titulálod. Szerintem SARAH KLEIN a valódi neved, de durvára nem érdekel. Egy csótánycopoccal több v. kevesebb, nem oszt, nem szoroz. 22-ben mentek a lecsóba.

  2. Avatar

    Orbán a harcias hülye partraszálló, 50, közel 60 éves korára, jogászként, nem tudja mi az a tiltott reklám?

    Orbán lépjen hátra!

    • Avatar
      Kocajogász

      Szerintem NEM TE jártál az ELTE-AJK-ra, hanem a Főni, meg én, meg még sokan mások. Ezért, ha szabad kérnem az újheftita büdöspiréz phajtikáiddal ne ugass bele olyasmibe, amihez nem értesz. A szokásos pénteki beszédben még a hatellllemis síkhülyék is megérthetik, hogy mi a pálya. SEMMIFÉLE szexualitás nyílt, öncélú, nem-művészi ábrázolása, netán PROPAGÁLÁSA a tilos. Nem mehetsz be a kialakulatlan gyerkőcöket “érzékenyíteni” az oviba, te nyomorult féreg, hogy ha már 1:1000 (?) esélye arra, h. egy valódi… IZÉVEL találkozzon a kortársai között, akkor Ő MAGA megpróbálja, milyen dolog lehet levágott kukival kislányosat játszani.

      HATVANHÉT év alatt EGYETLEN “olyannal” találkoztam: rövid, fiús arca és haja volt, elhízott alkata, szabályos női mellei. Kijött a brigádvezető (nyári tsz-munka), azt mondta: Ő MAZSI, és a női öltözőt fogja használni. Vállat vontunk, és mentünk a szegfűházba v. rózsát kapálni…, amit kellett. Juli lányos melleit nézni, amik majdnem kiestek a felsőből… (A szegfűházban 47,2 fok volt, és a hozzám beosztott csajszi VALÓBAN csak egyetlen tanga-alsót viselt. Nem mondanám, h. bármit propagált volna. Tettük a dolgunkat. Pár hónappal korábban lettünk hivatalosan felhomályosítva, nemek szerinti különórán. HETEDIKBEN, nem az óvodában. De ott még arról sem volt szó, hogy hogy kéne egy ellenkező neműt egyáltalán megérinteni, TANGÓT is csak nyolcadikban táncoltunk először. Úgyhogy elmentek ám oda, ahová Zsolt szokta volt mondani!)

      • Avatar

        Impotens hülye Koca

        Ha jogász lenne, tudná, addig van felfordulás, amíg a kormány a sarkára áll és betartatja – magára is vonatkoztatva – a magyar jogállam majd kétezer éves törvényeit.

        Amíg a kormányfő egy szavaiban bátor, tetteiben, bátortalan impotens alak előre lépés nem lesz.

        FIDESZ kormányt Orbán nélkül!

        • Avatar

          Ön ostoba barom, ez meg az én véleményem. hogy mIért, mert így gondolom. az Ön alapos, mély, valóságiérzéssel teli gondolatai(?) által befolyásoltan.

  3. Avatar

    Jó írás. (Ha még lenne kávéházi élet, ilyen bárcákat lehetne ott írni, fizetve vele a pincérnek…)

    • Avatar

      Kitűnő figurákat írt le a “költő”- olvasás közben szinte nézőként, mint valamilyen lakószoba-színház szereplőiként megelevenedtek előttem a libsi dekadens alakok.
      Úgy az enteriőr, mint a felszolgált ételek, italok és az ismert “téma” egy néhány perces novella érzetet keltette!
      Gratula!

  4. Avatar

    Az írás (majdnem) tökéletes! Kifejezetten tetszik! Hangulata (és az írásmód) hajaz a 70-es évek belpesti parti-fílingre és felolvasó estek hangulatára, ahol azért még együtt voltak a maosok, a kommunista elit leszármazottjai, a későbbi SJW-k és a deklasszált elemek elkóborolt báránykái közül is néhányan, szigorúan elitista önképzőköri alapon keveredve. A habparti akkor ugyan még nem volt divat, de a gruppensex már nagyon nyugatos volt és kezdeni kellett valamit a rajongó bölcsészlányokkal is.
    Én csak az utolsó mondaton változtatnék…
    Az “És mosolygott.” helyett azt írnám, “És szokása szerint bárgyún elvigyorodott.” Mármint Karácsony Gender.

    • Avatar

      Úgy látszik, hogy hasonló gondolataink támadtak, én csak a kommentem után olvastam el az Önét!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük