Tutiblog Tutiblog – PestiSrácok.hu
A 20. századi progresszió mintaállama, a Harmadik Birodalom számos előremutató, korát meghaladó, velejéig progresszív lépéssel és intézkedéssel örvendeztette meg a haladó publikumot rövid, de markáns működése során.
Nemcsak a technológiai innovációra, a magas hozzáadott értékű, tudásintenzív és kiemelkedően fejlett iparára, úttörő tudományos eredményeire gondolok, hanem a korabeli német állam társadalompolitikai értelemben is példát mutatott a retrográd mucsai Európának. A természeti környezet védelmét szolgáló jogi környezet példaértékű volt minden kortárs és mai állam számára, a klerikáris reakció eleminek korabeli marginalizálását még ma sem érte el a progresszív mozgalom. A dohányzásellenes törvények a harmadik birodalomban közel kilencven évvel előzték meg a mai trendeket, és olyan – még ma is sci-fi-nek ható, de üdvözlendő – intézkedések láttak napvilágot, mint az állati jogok deklarálása, amely sajnos azóta is várat magára.
Gondoljunk csak bele, a szerencsétlenül járt Harambe még ma is élne, ha a német birodalom állatpolgáraként láthatta volna meg a napvilágot.
Egyetlen nagy, és talán sosem törlesztett adóssága a Birodalomnak, hogy – sajnálatos módon – a melegek jogainak kiterjesztése nem történt meg. A melegmozgalom jelentős erőnek számított a birodalom korai napjaiban, az LMBTQ-közösség tagjai bátorságot sugárzó Sturm Abteilung (rohamrosztag) körül szervezték meg magukat. A szervezet neve is mutatja, tagjai mennyire elkötelezettek voltak a gyors, kíméletlen, kétségeket nem ismerő progresszió iránt, amely értelemszerűen a melegjogok kiterjesztését, a homoszexuális életvitel elfogadását és a nemi identitás szabad megélését jelentette.
Sajnos, mint oly sokszor, a politika itt is közbeszólt. A kiemelkedő jelentőségű melegjogi harcos – akiről a mai aktivisták is bátran példát vehetnek – Ersnt Röhm ugyanis akkora befolyásra tett szert a korabeli politikai viszonyok között, hogy hatalma megrémítette a birodalmi kancellárt. Adolf Hitler inkább a természet- és állatvédelem, valamit az egészséges életmód ügyére helyezte volna a hangsúlyt. Kettejük politikai leszámolása, amelyből Röhm került ki vesztesen, a Hosszú kések éjszakájaként került be a történelemkönyvekbe.
Szerencsére a történet itt nem ér véget. Pontosan 84 évvel a sajnálatos 1934. június 30-i események után, 2017. június 30-ra a mai német Bundestag megszavazta a melegházasságot. Jó látni, hogy kortárs német vezetés megértette, mit jelent a nagy elődök nyomában járni és merte kijavítani azokat a hibákat, amelyek korrigálása oly sokáig váratott magára németföldön. Szintén jó látni, hogy Németország – vállalva nagyhatalmi szerepét – ismét diktálja a tempót Európa, és különösen az elmaradott közép-európai országok számára.
Ne habozzunk hát, belátva történelmi és földrajzi adottságinkat ne álljunk ellen a haladó nagyhatalom példamutató befolyásának és álljunk végre a győztesek pártjára mi is.
Milyen mélyen elégedettek lennének.
Amúgy,ha jól tudom,bármelyik koncentrációs lágert is választhatták.
Egy nagy frászt!
Azt!
amúgy KO! Gratula.
Kuncze Pityukája!
Nem a cikk írója hozta össze az SA-t a melegekkel, hanem anno az SA-ban – köztudomásúan- hemzsegtek a melegek.
Az elemi logika alapján KO-val leterítette ezeket a genderkretén idiótákat.
Nagyon élveztem és jót mulattam a cikken. Kár, hogy kevesen értik meg, de ezzel a cikk írója már eleve tisztában kellett hogy legyen. Köszönöm a bátorságát, értékelni tudom.
Ez a cikk egy kicsit, hogy úgy mondjam, félrement. Azt szerette volna sugalmazni, hogy anno és most, mi is volt a német (parlamenti) álláspont a másság /melegség tekintetében, de nem igazán volt egyértelmű a lényeg megfogalmazása. Nos, a mai libertárius parlamenti álláspont szerint igenis van a melegeknek joga a házassághoz. Vagy a gyerekneveléshez…vagy sok mindenhez, ami eddig nem volt…
Ama bizonyos náci időkben Hitler és Tsai elvetették ezt a gondolatot, ezért megrendezték a Hosszú Kések éjszakáját. Ami szerintem abszolút nem igaz, Hitler és Tsai attól tartottak, hogy ez a társaság (melegek) átveszi (k)az irányítást a nemzet vezetőjétől és tsaitól.(Ezt nevezhetjük belháborúnak is a náci pártban…de nem a buzulás volt az, ami kiváltotta a Vezér és Tsai haragját) Hogy voltak melegek és hidegek ebben a hataloméhes csapatban azt a történészek már kiderítették. Tehát nem volt arról szó, hogy a melegség váltotta volna ki a belháborút. (Az csak egy ürügy volt a nemzetiszocialista párt konvencionálisan gondolkodó és a hatalmat a karmaiból ki nem engedő vezetőinek. Gőringnek is voltak meleg attitűdjei…)
Andzsela rugalmas politikus, tudja, hogy mit akar a többség, az Istenadta nép…
Magyar népmeséből ismert a mondás: adtam is meg nem is…
Nem libertárius, hanem libertinista ez az álláspont.
WTF?
Édeseim, szabad megkérdeznem, mi a franc az a melegezés itten?
Elment a józan ész?
Csak nem a homoszex kedvelők, ez a sajátos, egyben sajnálatos társadalmi csoport idióta, ámbár célzatosan félrevezető, ún. “pol. korrekt” szóhasználatának és aberrált terminológiáinak engednek??
Az, a dolgok természetének és sajátjának megnevezését kerülő, helyette ártalmatlan – és hasznos – köznapi használatban levő szavakat torzított értelemben elfogadni és használni – nos, ez az első lépés az önfeladás útján.
Akik ennek engednek, azok önkéntelenül is rabszolgái ennek a “PC”-nek csúfolt disznóságnak, aminek már a neve is ellentmond mindannak, amit feltételez: az intoleranciának, gyűlöletnek, bélyegzésnek – mindannak, aminek lelkes ember meg nem hajol!
A homokosok, buzik, homoszexuálisok mind elfogadott – megengedem, különféle stílusértékű – megnevezései ennek a sajnálatos, ámde egyelőre mégsem kötelező aberrációnak.
Amit fura módon a németség körében is igencsak elterjedt. Ahogy a hedonizmus nő, vele együtt szaporodnak a különféle aberrációk is.
Ez a sajátos állapot a német törvényhozásra is hatással van: a terméketlen, a kihalásba vezető kapcsolatok “házasságnak” nevezése biztos jele a lejtőn megállíthatatlanul meginduló társadalmaknak.
A véleményszabadság nem rossz ha van, néha azonban jobb volna megmaradni a gondolat szabadságánál ha nem jut eszünkbe valami jobb, kimondottan helyes.
Teljes mértékben igazad van. Ha nagyon kíméletesen akarom magam kifejezni, akkor hanyag beszédmódra tippelnék.
Nemibeteg és aberrált polgárok esetében csak a homoszekszuális, leszbikus vagy a buzi megnevezés az elfogadható. Különben sajnálatos eröszak-társítást viszünk végbe édes anyanyelvünk kárára.
A meleg szó kellemeset, védöt, jótevöt, stb. jelent, hogy lehet akkor ezt egy sajnálatos betegséggel kapcsolatban használni?
A homokos úgyszintén. A homok az egy elterjedt, fontos természetes képzödmény, a vizek és a tengerek partján homokban jár, ül, homokon fekve napozik minden normális ember. Gyemekeink!! a homokozóban játszanak!! és akkor tessék, …
A cikk szerzöjénél nem lehet semmit kifogásolni. Annyi, hogy ma egyeseknek nincs sok fogalmuk az akkori idökröl meg a akkor forgalomban levö ideológiákról, azok képviselöiröl s a köztük folyó vetélkedésekröl, harcokról.
A mai németek meg nem tudnak vagy nem akarnak megszabadulni attól a nevezetes 12 évtöl, vagy annak csak egyes vetületeiröl. Azt ma nagyon nehéz általános érvénnyel megállapítani, úgyszintén annak a külföldi interpretációit értékelni. (elnézve a mindenkori érdekek szolgálatától)
Tény azonban, hogy nem telik el egy nap sem, hogy Németoban akárhol, valamilyen módon vagy összefüggésben de ne kerülne szó, vonatkoztatás a hitleri világra s az akkori jelenségekre.
A közmegértés szempontjából, szerintem, Jozsef Leitner a Facebookon foglalta össze a legtalálóbban a németországi valóságot.
Általában is, de erre a homoszekszuális törvény létrejöttére érvényes módon is, nemkülönben a szigorított média-cenzúrát biztosító eljárásokat illetöen is.
Akit mindez közelebbröl érdekel, az tanulmányozza a német törvényhozás alkotmányosan elöírt módját s tegyen összehasonlítást a pénteki napon történtekkel. De a kancellár egyébkénti, hasonló természetü eljárásaival is.
Egyúttal választási kampány-trükk is történt, hiszen a német szocik (a nagykoalícióban) jópár éve szorgalmazzák a buzik házasságát amit pont ez a kancellár következetesen lemondott.
Most azonban elöállt egy a számára veszélyesnek számító ellenjelölt, aki ezzel a témával is kampányol, vagy volt eszében. Erre fogta magát a jelenlegi kancellár és egy hét alatt, teljesen “különösen” de megszavaztatta ezt a törvényt, ami által kivett a szoci ellenjelölt aduinak a listájából egyet. Egyúttal benyomta a médiát cenzúrázó törvényt is, annak sok ellenzöje dacára. És mit szolgál ez a hirtelenül megszavaztatott média cenzúra? Úgyszintén a választási fellépéseit, megszürve az ellene szóló kritikákat.
Ezáltal is, de nem elöszörre, világos, hogyan zsarnokoskodik a szeplötlen német kancellár nem 2/3 alapján, hanem az egész nagykoalícióján keresztül.
Nem szándékozom ezáltal a magyar kormányt kiemelten magyarázni, viszont nem lenne érdemtelen a kormány habzó szájú becsmérlöinek megtudni, hogy milyen eljárások büntetlenek vagy szokásosak az unióban. Az ö “értékek” védelmében egyenesen fulladozó európaiságuk hátterében.
Egyúttal hogyan dolgoznak a saját országuk megkárosításán, hiszen egy másik kormány csak “még olyanabb” és tanulékonyabb lehetne; a nyelvét még messzebbre kilógatva a növekvö terhek alatt s az alázkodó zihálás közepette.
Kiváló és a német valóságot bemutató elemzés!
Kösz
Csatlakozom az előttem szólóhoz.