Igazságot a Tutiblognak! – A transznacionalizmust (IS!) mi találtuk fel!

 

 

  

Némileg utánlövés, de ha emlékeznek olvasóink a Transzromán című, néhány hónappal ezelőtt megjelent gegünkre, akkor kijelenthetjük: az élet képtelen rácáfolni a Tutiblogra, hiszen mindaz, amit mi akkor az abszurd humor oltárára helyeztünk, az az abszurd humor otthonában, Nagy-Britanniában mára valósággá vált. Coming-outolt az első transzkoreai, aki eredetileg brit férfitestbe született. Illetve pontosítsunk, a fiatalember nem volt bináris már eddig sem, azaz nemileg nem pontosan körülírható. Mostantól azonban tizennyolc plasztikai műtétet követően koreai testben élheti tovább életét, vágtak neki csíkszemet, meg a jó ég tudja, még mit kaszaboltak össze rajta, hogy megfelelhessen a britek koreaiakkal szembeni minden testi előítéletének. Mondhatnánk, elég náci dolog, de, ha szivárványosba van csomagolva, senkit nem zavar, hogy valaki faji sztereotípiák szerint alakíttatja át magát.

Mint azt tudjuk, a definíció szerint a nemzetiség választás kérdése, azaz mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek magát vallja. Ez elég demokratikus és igazságos kategória, hiszen miért ne érezhetné magát valaki magyarnak, ha éppen egyik felmenője fekete bőrű, vagy ázsiai. Eddig azonban nem volt olyan elvárás, hogy bárkit testileg is át kellene alakítani. Egyedül Michael Jackson volt, aki fekete bőrét fehérre cserélte, de akkor még nem sikerült ebből iskolát teremtenie, hiszen még nem volt feltalálva a transznacionalizmus, vagy a transzfajiság.

Innentől kezdve azonban a transzság dimenziói előtt szélesre tágult az ideológiai kapu, hiszen ma már bárki kitalálhatja, hogy ő egy X testbe született Y, egy tulajdonképpeni áldozat. A történelem folyamán ilyen pre-transzok lehettek a keretlegények egyenruháját lecserélő kommunisták, akik a zsidóüldözést – mint áldozatok – cserélték le a kuláküldözésre. Ők voltak a náci testbe született transzkommunisták. Átoperálásuk akkor még kimerült annyiban, hogy a dolfibajuszt és az oldalra fésült hajat lecserélték a párt előírásai szerint. Persze, az újabb világban tudjuk, hogy ezek a náciból lett transzkommunisták igazából kommunista testbe született transz-zöldek. Van egy konkrét párt Spanyolországban, akik kommunistából egyik napról a másikra, párthatározattal zöldekké váltak. Átoperálásuk még fejlesztés alatt van. Jegyezzük meg sietve, nem minden zöld kommunista, itt inkább csak a politikában tapasztalható szélfordulásokra utalunk!

Tragikus, de kellően abszurd jelen korunk orvostudományi eredménye, hogy meg ne jegyeznénk, „milyen kár”, hogy a transznacionalizmust még nem találták fel a II. világháború idején, hiszen akkor gázkamra helyett sok zsidó megmenekülhetett volna egy árjává való átalakítással. Akkor azonban még németnek lenni könnyebb dolog volt testileg, az eszményi árja testtípus magas volt, férfiban izmos, nőben katonásan kancás, és nagymellű. De mára a nemzetekhez társított sztereotípiákkal leszámoltunk, így nagy visszatetszést keltene, ha egy brit fiatal srác fehér, kétméteres német csődőrré operáltatná át magát, ezen ugyanis a németek mára megsértődnének. A transzkoreai példa után persze nem biztos, hogy joggal.

Összességében inkább annyit jegyezzünk meg, hogy ez a kés általi transz-mizéria egyre inkább kezdi felszínre hozni a nácizmus kedvelt faji jegyeinek kérdését, a faji sztereotípiákat, és szivárványos ideológus legyen a talpán, aki kiutat lesz képes mutatni ebből a fura hóbortból. Mindenesetre a jövőben a Pride-felvonulásokon ne lepődjünk meg az átoperált transz-kínaiak, transz-eszkimók, transz-szomáliaiak és persze transzrománok látványától, akik végeredményben minden, a választott nemzetükkel kapcsolatos sztereotípiát fogják a testükkel  ünnepeltetni. How bizarre…

Talán azt is megjegyezhetnénk, hogy mint oly sok mindenben, a transznacionalizmus egy korai változatában is élen jár hazánk. Itt most utalhatunk például  arra a Windischgraetz Lajosra, aki tevékeny szerepet vállalt nemzeti elköteleződésből az 1920-as évek frankhamisítási botrányában, holott őse, Alfréd még a császári csapatok vezéreként tizedelte az 1848-49-es szabadságharc magyar hőseit. Mondhatnánk, hogy a Windischgraetz-család valójában osztrák testbe született magyarokból állt, csak ez nem azonnal derült ki. Hosszas magyarországi átnevelés előzte meg, amely több évtized alatt meggyőzte őket, hogy jobb magyarnak lenni, mint a családtagokat pincébe záró osztráknak. Még csak kés sem kellett hozzá. Egy nemzethez tartozás, a definíció szerint egyéni döntés és kinyilatkoztatás kérdése, de, hogy mennyire valamilyen valaki, az nem a késen múlik, hanem a cselekedeteken. A nemzetiség erkölcsi vállalás és sorsközösség, ezért transz-koreainak lenni sem merülhet ki annyiban, hogy szétplasztikázva a koreai kajáldából rendelem ezután az ebédemet. Elmenne -e például népszerű transz-koreaink harcolni, ha Észak-Korea megtámadná Dél-Koreát?

Vezetőkép: twitter.com/Tutiblog