Dániel Péter: Lefogytam!

 

 

  

„Tisztelt Szerkesztő Úr/Asszony!

Szíves közlésükre számot tartva ezúton csatolom nyílt levelemet:

Hosszú ideje figyeltem tétlenül, ahogy egy internetes troll a nevemben különböző közleményeket tesz közzé, amelyekben egy alkalommal sem mulasztja el a szélsőségességig élezni a magyarországi zsidóság és a többségi nemzet közötti feszültséget, feleslegesen felerősítve a sztereotípiákat. Bíztam abban a józan szerkesztői hozzáállásban, amely felismeri, hogy az úgynevezett „lájkvadászaton” és felhergelt, zsigeri hozzászólásokon kívül a nevemben elhangzó vélemények hamisak, és semmit sem adnak hozzá a normális közbeszéd kialakításához. Tévedtem. Tapasztalataim szerint a jelenleg uralkodó médiaversenyben mindent maga mögé utasít a hasonszőrű, minden józan mérlegelést mellőző, vélemény-alapú újságszerkesztési hozzáállás, így méltán elfogadom azt az álláspontot, amely egyes, önmagukat hírportálnak beállító felületeket pusztán blogként aposztrofálnak. Ettől függetlenül, mivel meggyőződésem, hogy a nevemben uszító ál-Dániel Péter rendszeresen közreadott véleménye mindannyiunknak inkább csak árt, mint használ, leírom, mi történt velem, miután eljöttem választott hazámba.

Ismert baloldali kötődésem, erős antifasiszta attitűdöm nehezen viselte a Horthy-emlékmű felállítását, úgy éreztem, nekem ebben a „restaurációban” helyem nincs. Alijáztam. A kötelező izraeli katonai szolgálat meglepően jót tett nekem. Ebben az elzárt, szabályozott közösségben helyreállt a lelki egyensúlyom. Ismét el tudtam aludni éjfél előtt, végigaludtam az éjszakákat, megtanultam korán felkelni és a testgyarkolatoknak köszönhetően meg is izmosodtam. Ennek a folyamatnak később sem akartam gátat szabni, odafigyeltem az egészséges és mértéktartó étkezésre, ebben sok segítséget nyújtott nekem az örömmel felfedezett kóser konyhaművészet. A sörről is lemondtam a bor javára, és nem csak azért, mert az egy hagyományos német ital. Örömmel közölhetem, hogy már több mint 15 kilónyi feleslegtől szabadultam meg, bőröm kisimult, körmeim fényesebbé váltak.

A leszerelést követően a történelem és a vallás megismeréséhez fordultam, visszataláltam őseink Istenéhez, rájöttem, hogy a harag rossz tanácsadó, ezért a közéleti dolgoktól elfordulva inkább a belső békém felé vezető útra léptem. Időközben találkoztam Judittal. Nem hittem volna, hogy ennyi idősen még megtalálhat a felszabadult szerelem, és mégis, Jahve megadta nekem ezt is, ebből is tudtam, hogy helyes utat követek. Azóta két gyermekünk is született, Dániel Péter Péter, és Dániel Péter Dániel. Mindkettejükre nagyon büszkék vagyunk a Judittal.

Jelenleg munkanélküli vagyok, Izraelben nincs közmunka, így munkakeresés mellett ráérek a gyerekekkel foglalkozni, rendszeresen mozogni és eljárni a zsinagógába. Szorgalmasan tanulom a nyelvet, emellett a főzésbe is besegítek Juditnak. Egészen jól megy. Fontolgatom, hogy hentes leszek. Ennyit rólam.

Nem akarom minősíteni a nevemet felhasználó, magyarországi élettörténetem mögé bújó internetes trollt, aki évtizedekkel korábbi felvételeimet jogosulatlanul használja fel arra, hogy mindenféle hazug üzenetekkel mélyítse el a közéleti ellentétet. Nem akarok összeesküvés elméleteket sem gyártani, de számomra egyértelmű, hogy a nevemben megszólaló illető ügynök lehet, vagy az oroszoké, vagy az araboké, vagy a Jobbiké, vagy a Fideszé. Megvallom, még az utóbbiban vagyok a legkevésbé biztos. A magyarországiak indulatainak folytonos magas szinten tartása, az uszítás már nekik sem állhat érdekükben.

Ezúton tisztelettel kérem Önöket, ne közöljék az ál-Dániel Péter írásait, azokat, akik pedig eddig olvasták, arra kérem, ne tegyék. Egy hiteltelen, magányos figura szánalmas vergődése ez a figyelemért. Senkinek sem tesz jót, de sértései is éppoly elszigeteltek, amilyen ez a borult személyiség lehet. Én megbocsátok neki, de azt továbbra sem értem, mi szüksége lehet rá azoknak az embereknek, akik ennek az eszementnek gyűlöletbeszédeit olvassák, komolyan veszik, követeztetéseket vonnak le belőle és felháborodnak rajta. Az ál-Dániel Péter jelenség egy kártékony drog, amelynek fogyasztása hosszú távon visszahat a fogyasztójára is. Ne hagyják magukat, közérzetüket, világérzetüket tönkretenni egy beteg ember által. Engedjék el ál-Dániel Pétert. Én már megtettem. Le is fogytam.

Shalom: Dániel Péter”