Az egyik szemeteléssel, a másik lehülyézéssel védi a környezetet – Ádernek maradtak a horgászok

 

 

  

Van a közgondolkodásban egy axióma , miszerint a hülye zöldek mindenbe belepofáznak. Pedig szerte-hosszában annyi jó ötlete van itt mindenkinek, de jönnek a zöldek, és jól elrontják. Most például az volt a jó ötlet, hogy környezetvédelmi célzattal tízezer lufit engedtek szét a világba egy feszten, ami a zöldek szerint csak néhány percig szép, aztán meg nyilván szemét. Búsulhat is az Áder János, mert éppen az ő klímavédelmi kezdeményezését népszerűsítették ezzel a remek ötlettel. Hogy lesz így eredményes a kampány, ha csupa kókler zárkózik föl a klímavédelem ügye mögé?

Miért Rigó

Az alaphír annyi, hogy a Strand Fesztivál zárónapján tízezer lufit engedtek el a Punnany Massif koncerten. Nemcsak szépnek és menőnek szánták a sok színes lufit szállni az égen, hogy a sok egymásra talált fiatal ebben a fesztiválos romantikában összecsókolózzon. Az ötlet a Petőfi Rádióé, a MOL-é, a zenekaré és a szervezőké volt, hogy az Élő Bolygónk nevű klímavédő akciót propagálja. Élcelődtünk korábban azon, milyen ciki lehet a csóri Ádernek – aki nagy munka árán összehozta azt, hogy Magyarország is becsatlakozzon ebbe a kezdeményezésbe -, hogy itthon eléggé csekély lelkesedéssel fogadták a kezdeményezést.

Pedig közel s távol nincs más ország, aki hasonlóan komolyan vette volna a párizsi klímacsúcsot, mint éppen Magyarisztán. Miközben Áder kilincselt, már hírnek számított az is, hogy a Magyar Horgász Egyesület csatlakozott a klímavédelmi felhíváshoz, mert a hazai zöld szervezetek sem haraptak rá, talán éppen  mert az Áder csinálta, vagy mert kormányközeli, vagy jobboldali, vagy a jóégtudja, de nem. És akkor jött a hír, hogy a Sziget szervezői felkarolták a kezdeményezést, és nemcsak szóban, mert pl. a Volton előadást is tarthatott az Áder János a fiatalok körében. Valami tehát elindult.

És akkor jött a strand feszt és a skandalum: az Élő Bolygónk népszerűsítésére tízezer lufit engedtek a szabadba. Néhány röpke percnyi gyönyörködésért cserébe tízezer gumifecnit engedtek szerteszállni, bele a Balatonba, meg a környékre.

Csináltak egy kis szemetet környezetvédelem címén.

Hát lett is ebből botrány – persze jogosan – és a környezetvédő szervezetek azonnal leszedték a keresztvizet az imént felsorolt okosokról, jól lehülyézve az ötletgazdákat – persze jogosan. A zöldek nyílt levélben minősítették károsnak, hogy környezetvédelmi felhanggal menő dolognak állították be a környezetszennyezést. Van abban valami, hogy egy teljesen átgondolatlan és semmi hasznot nem hajtó közösségi esemény vélhetően kevés résztvevő agyában rögzíti a környezettudatos gondolkodás fontosságát. Olyan ez, mint pitypangot fújni a terrorizmus, vagy fagylaltot nyalni az emberkereskedelem ellen. Csupa öröm és boldogság, mert a zöldek ismét bebizonyíthatták valakiről, hogy hülye, és fingja nincs a környezetvédelemről. És igazuk is van.

Más oldalról viszont üzenet ez a zöldek felé is – bár nyilván nem lehet őket egy kalap alá venni. Különös ugyanis, amikor felróják másoknak azt, hogy elcsépelt médiaszereplésre használják fel a környezet védelmét. Miközben sajnos ők is éppúgy eltanulták már az aranyszabályt, hogy csak hülyézéssel lehet betörni a hírek közé, mert a fogyasztó a negatívumot könnyebben megemészti. Hamar és gyors egyetértés született hát egy valóban hülye ötlet elítélésére. De ahogy a lufieregetés nem környezetvédő tett, úgy annak elítélése sem az, mert aki a legtöbbet szív az egészből, az éppen az Áder János szerencsétlen klímakampánya.

Lehet, hogy hülye ötlet volt a lufieregetés, ennek megítéléséhez nem kell különösebben ész. Nyilván a MOL, a Punnany Massif, meg a Petőfi rádió környezetvédelmi érzékenységéről is sokat elárul ez. Az viszont éppen olyan ciki, hogy nem a zöld szervezetek szálltak be népszerűsíteni az Élő Bolygót, nem csinálnak kampányokat, nem ajánlották fel a segítségüket, az aktivistáikat, holott nyilvánvalóan szükséges lenne az ilyen fajta összefogás. A zöldek helyett éppen a szigetszervezők voltak azok, akik legalább léptek.

Kiszemeteltek tízezer lufit, de legalább tettek valamit az ügy érdekében.

Egyszóval érthető a zöldek felháborodása. Kérdés azonban az, hogy a klímacsúcsig a felháborodáson kívül mást is fel tudnak e mutatni. Mert arra inkább szükség lenne.