A Tizedes, a Tanú meg a Saul fia


Azok közé tartozom, akik nem néznek filmeket a holokausztról. Nem véletlen a kisbetűvel kezdett holokauszt, mivel a holodomorról, a Musza Daghról, az indiánok kiirtásáról, az újvidéki vérengzésről sem nézek filmeket. Továbbá – hogy fényezzem magam – azt is sikerül megállnom vagy 25 éve, hogy magyar filmeket tekintsek meg.

[title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””][/title]

Erős önvédelmi ösztöneim vannak, de amit sikerült leszűrnöm a hozzám eljutott minimális információkból, az a következő két valami:

[title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””]  egyrészt a rendező szerint nem nézünk vele szembe (lásd Aristo magvas gondolatait a témában),[/title] [title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””]  másrészt a kommentelők azt kérdik, miért nem készülnek filmek a magyar történelemről.[/title]

A rendező burkolt magyarozásától és a kommentelők nem annyira burkolt zsidózásától most eltekintenék – máris a témánál vagyunk!

Miért nem készülnek a magyar történelem magasztos és tragikus pillanatairól filmek? Mármint olyanok, amelyet bárki önként és nem pedig pártfegyelemből vagy ideológiai elkötelezettség mentén néz meg. Ez a kérdés a magyar néplélek legmélyebb bugyraiban gyökeredzik, valamint bizonyos politikai csoportok, illetve a magyar értelmiség és művészvilág azon tulajdonságában, hogy az égegyadta világon semmi humorérzékük nincs nekik.

Azt a tragikus kijelentést kell itt tennem, hogy ennél még Kádárnak is sokkal több esze, meg humorérzéke volt. Ja, és Aczél György egy jó csávó volt. Nyugi, megmagyarázom.

A magyar történelem hülyeségek, árulások és az ebből következő, egyébként elkerülhetetlen tragédiák sorozata. A XX. században még inkább. Ezekről nagyon nehéz olyan művészeti alkotásokat gyártani, amitől boldog mosollyal szédül ki az ember a moziból. Ha jól emlékszem a Tenkes kapitánya végén a Fejedelem éppen Trencsén alá várja a magyar hadakat. (Trencsénnél annyira eltángáltak bennünket, a magyar hadvezetés penetráns hülyesége okán, hogy még mindig sajog tőle a hátsónk.)

[title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””]És ez a jó sorozat megy azóta is.[/title]

Kádárék a hatvanas évek elején már pontosan tudták, ki kell békülniük a magyar társadalommal, mert ebben az országban tényleg elképesztő hagyományai vannak a passzív ellenállásnak , az eufemizált lustaságnak és anyagi-szellemi ellentételezés nélkül a magyarok ki sem jönnek reggel tíz előtt a budiból. Még a rohadt kommunistáknak is valahogy összeállt, ha napi rendszerességgel fasisztázzák, bűnös nemzetezik a magyarokat, akkor azok arra nem fognak a kedvesség jeleként tekinteni.

A tizedes meg a többiek ennek a projektnek az egyik zseniális nyitóalkotása. Nem kevesebbet állítok, minthogy a magyarságról, a magyar néplélekről ez a film mondja a legtöbbet, azóta is felülmúlhatatlanul, kezdve azzal, hogy a két tipikus magyar karaktert a forradalomban magát finoman fogalmazva is exponáló színész, Sinkovits Imre és Darvas Iván játssza. A film nyitójelenetében a szajréval (habár a szajréról csak később szerzünk tudomást) a senki földjén menekül a tizedes, miközben mind a németektől, mind az oroszoktól (akik távcsövön nézik azt az elmebeteget) megkapja a hősnek kijáró elismerést.

[title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””]Tökéletes felütés.[/title]

Nem kellett az alkotóknak 30 másodperc és máris elhelyezik a magyarságot a világtörténelemben. A tökéletes jelenetekkel és zseniális poénokkal sűrűn tűzdelt filmben mind a kommunisták, mind az oroszok, mind a németek, mind a nyilasok (Istenem, Dunyhás testvér!) meg az úri középosztály megkapják a magukét és mi magunk is rendesen. De minden a helyén van, szó sincs arról, hogy a nyakunkba akarnák varrni az egészet. Sőt az egész végső kicsengése az, hogy milyen életrevalóak vagyunk a túlélésben és azt vidáman, teli hassal igyekszünk azt megcselekedni. (Gondolom, hogy aztán másnap elmehessünk a lányok után, habár ez a vonal sajnálatos módon kimaradt a filmből.)

A tizedes, meg a többiek vagyunk mi magyarok és csak ez számít. Egy olyan ország röhögte és sírta végig ezt a filmet, aki a valóságban is átélte és megúszta azokat az éveket. És így akart emlékezni, a mindennapokban mindenképp. A röhögéstől sírva vigad a magyar. Ahogy az sem véletlen, hogy az „ötvenes” évek felülmúlhatatlan krónikása A Tanú is egy filmszatíra. A drámára emlékszünk, köszönjük, de mi röhögni akarunk.

[title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””]Nem volt vicces rendben, de a róla szóló film legyen az.[/title]

De az ilyen, a kor hangulatát és a magyar néplelket megragadó „vígjátékok” elkészítéséhez nagyon-nagyon tehetségesnek kell ám lenni, el kell felejteni az összes halivúdi moslékot és tudni kell a legfontosabbat, azt, hogy az a poén a leggyilkosabb, amely úgy öl, hogy az áldozat a röhögésbe hal bele.

A kormánynak is az egyik legnagyobb baja, hogy nincs humorérzéke. A „szellemi” holdudvarának pláne nincs. Az „ellenzéknek” meg végképp nincs, mivel liberalizmus meg manapság a humor fosztóképzője. Pedig az un. nemzeti poénok közösségképző erővel bírnak, nélkülük nem létezhetünk, talán vannak valahol tehetséges magyar filmkészítők, akik nekünk akarnak filmet csinálni.

 

Utóirat:

Nézzétek meg a Hideg napokat és az Ötödik pecsétet. Akkor már mindent tudni fogtok, amit kell.


  Paranoid Android

Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

7 hozzászólás

  1. Tökéletesen egyetértek. Ez az ökölbe szorult arcú, székszorulással kínlódó társaság soha nem is tudta, mi a humor és a nevetés. Sajnos. De a Tizedes tényleg frenetikus. Úgy öt évente megnézem, s ugyanúgy élvezem a poénjait. Pedig alig néhány filmet vagyok képes többször végignézni.

  2. homoródkarácsonyfalváért

    Azért nézzél meg egy “holokausztfilmet” Paranoid: Jób lázadása

    Ez ugyanis nagyon jó. Aztán próbálj meg utána keresni, hogy a főszereplő Zenthe Ferenc mit is mondott utána az egészről.

    Jó gondolkodást!

  3. Tetszett ez a cikk, gratulálok. Csak a vége nem… Ugyanis nem a humorérzéket kell hiányolni a kormánytól. (hiszen ők a Tanu korszakában nőttek fel) Elmúltak azok az idők, amikor a kommunista rezsim cenzúrája miatt a magyar történelmi korrajzokat csak a szatíra és a humor nyelvén lehetett megfogalmazni, mert csak így mentek át…(Cyranoi módon magunkat is kigúnyolva) Az elmúlt 25 év filmszakmája már szabadon letehetett volna egy kellő komolyságú és ŐSZINTE történelmi filmet az asztalra az elmúlt véres és nyomorult huszadik századunkról. Az új generáció mit tud a múlt évszázadról? Semmit! Meg kéne ismertetni velük. Születhettek volna kellő komolyságú őszinte korrajzok is, egyéni sorsokon keresztül bemutatva, ami már a magunk kifigurázása nélkül is “átment” volna – elismerve hogy a szatíra nyelve a legmagasabb fokú őszinteséget és tiszteletet tolmácsoló műfaj, amiről lehet ám művészien ám de mégis komolyan is beszélni…

  4. Nem volt okuk sok nevetésre a múlt században. Szomorú, de úgy látom hogy ebben sem lesz.

  5. Valóban készülhetne egy film,ami egy családon,keresztül bemutatná,mi történt ebben a rongy,erkölcseiben széthullott országban,a rendszerváltás óta.Amikor mindenki eufóriában élt,hogy na,na most!
    Hogy sikerült ezt a mindenkori hatalmon lévőknek szétzúzni.-bemutatná azt,hogy egyik napról a másikra szűntek meg tízezer szám a munkahelyek,hogy bele kényszerítette az élet az embereket,kényszer vállalkozásokba,hogy felvették hozzá a deviza kölcsönt,és soha nem jönnek ki a béklyójából,mert becsapták,és kifosztották őket!-hazug,álságos politikusainknak köszönhetően,több ember kényszerült elmenni,megélhetés miatt,mit az ’56 forradalom után,és nem fog visszatérni,csak 1-2 % a.
    Erről kéne film,meg arról,hogy pusztítják ki ezt a nemzetet,a harács,ingyenélő politikai elit!

  6. A mainstreamek fatvát kiáltanak mindenkire, aki a holokauszttal kapcsolatban humorra vetemedik. Hogy a a pszichoterápia „harmadik bécsi iskoláját” alapító Viktor E. Frankl (öt láger túlélője) külön fejezetet szentelt a lágerhumornak, arról sistergősen hallgatnak.

    • homoródkarácsonyfalváért

      Tele van a tököm ezzel a fatvával. A mindennapjainkat mérgezi meg, a legkártékonyabb.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük