Kedves elvtársak, a szurikáta ügy kapcsán megint fellángolt vita igen nagyra sikeredett, s megint kiderült, hogy problémák vannak az emberi épelméjűséggel. A fészbúk és az internet más bugyrain megnyilatkozó kommentelők, meg hozzászólók azonnal szurikátagyilkost csináltak a gyerekből. Sőt, volt aki bezáratta volna a dutyiba, vagy a falhoz csapta volna. Én, mint főépelméjű, megragadom az alkalmat, hogy az állatkínzás és a börtönbüntetés összefüggéseiről is értekezzek.
A szurikátát, ha jól értettem a hírt, aki egy nyitott tetejű kifutóban élt a gyerekek megpróbálták mozgásra bírni. Az ehelyett ingerült lett és jól megharapta a kisfiú kezét. Aki aztán egy reflexszerű mozdulattal elejtette, vagy odavágta a földhöz. A szurikáta megdöglött. Szegény gyereket pedig most épp kiátkozzák a neten. Na most itt jegyezzünk meg egy két dolgot a jogról és a világról, ezt üzenem a kiátkozóknak is, jól gondolják meg, mit írogatnak.
Valamikor pont a szocialista-szabaddemokrata párt dicstelen uralma alatt büntethetővé tették az állatkínzást, hogy pontos legyek, épp 2004 március 8-án. A történtek alapos ismerete szükséges ahhoz, mi történt akkoriban: a komcsik épp egy alakulóban és egy folyamatban lévő botrányról próbálták minden eszközzel elterelni a figyelmet. Példának okáért ekkoriban történt Megyó „D209” miniszterelnök tökönlőtten döglődő kormányának eltakarítása, Feri miniszterelnök készülő puccsa, a reptér eladásának előkészítése, egyéb nagy volumenű lopások.
Ezek helyett lettek statáriális állatjogok.
Nos, ennek a történelmi helyzetnek köszönhetően számos „jó” dolog került jogrendünkbe – áldassék Bárándy miniszter (MSZP) neve –, így az azóta is tragikus emlékezetű, ám ennek ellenére meghaladhatatlannak bizonyult KET (közig eljárási törvény) Avarkeszi (DK) államtitkár tollából és például az állatkínzás elleni törvény.
A jogalkotó egy nagyon szép, egyben tetszetős gondolatmenettel indított, mely szerint az állatvilág magasabb rendű képviselői örömöt, elégedettséget, de szenvedést és halálfélelmet is kifejezni képes élőlények, ezért védendőek. Én például megeszem számos példányukat, ehhez pedig ugye szükséges feltétel eföldi világról való eltávolításuk, ha szabad így fogalmaznom: conditio sine qua non. Amikor például csirkét eszünk, akkor az valamikor csipogott, s bizonyos vagyok benne, hogy többségük nem az eredeti környezetének megfelelő helyen tartózkodott állatlétének ezen időszakában. Ha megeszünk egy karajt, nos akkor jusson eszünkbe az, hogy az röfögött, satöbbi satöbbi satöbbi.
Tehát, megállapíthatjuk: bizonyos állatokat csak és kizárólag azért tart az ember – mintegy százezer éves hagyományról beszélhetünk, jelezném –, hogy megegye.
Ezért lettek kitenyésztve.
Merthogy a ma ismert szarvasmarhák, disznók, baromfiak természetbeli megfelelői nem így néztek ki, lásd erről bővebben Darwin, egyesek által ismert szó következik: „evolúció”- ról szóló műveit.)
Noszóval. Az emberi társadalomban (pszeudo marxista terminológiával: polgári társadalom) a büntető törvénykönyvekben megfogalmazott tényállásoknak bizonyos feltételek együttállása esetén büntetés-végrehajtási intézetben foganatosított büntetés lesz a vége. S itt kapcsolódik be a gyakorlat az elméletbe.
A magyar igazságszolgáltatási rendszer, részben ellentétben a skandináv, meg a nyugati igazságszolgáltatással megbélyegző jellegű. Ugyanakkor ez még az úgynevezett civilizált európai jogrendekre is igaz.
Tehát, ha egy hülye 18 éves ifjoncot elítélnek és bezárnak egy dutyiba, annak abban a pillanatban el is vágtuk egy életre a karrierjét, a lehetőségek közül szinte mindent kihúztunk, amivel élhetett volna.
Mondhatná erre azt – joggal – az elkötelezett állatvédő, hogy de megérdemelte, és bizony valaki tanulja meg, hogy tettei következményekkel járnak.
De vajon arányban van-e az a bizonyos következmény?
Sajnálattal meg kell, hogy állapítsam: a hentes és mészáros szakma képviselői igen gyakran követhetnek el tényállásszerű állatkínzást, ahogy a baromfifarm-telep tulajdonosok és alkalmazottak is. Ugyanakkor valamit ennünk is kell.
Mégis ott az üzemszerűség és profizmus elviekben kizárja a „szenvedést”. Nos, ezt enyhe kétkedéssel fogadom, csak egy rövid látogatás egy sertéstelepre, vagy baromfitelepre, amikor épp nem a miniszter tekint meg fehér köpenyben, azt hiszem hathatós cáfolatot ad a „szenvedés” kizárására.
Hogyan is szól szinte minden szakma betöltési kódrendszere?
Valamilyen szakirányú felsőfokú – vagy középfokú végzettség és büntetlen előélet. Tehát állatkínzónkat gyakorlatilag a teljes elkövetkező életére szociális kirekesztésre ítéljük. Persze lehetséges a büntetett előélet alóli mentesítés, de ne felejtsük el: valakinek azzal is el kell számolnia, hogy X életévétől X+2 évéig mit csinált. A társadalombiztosítási, egyéb vonzatokról most ne is beszéljünk.
S itt jön a börtön. A magyar büntetés végrehajtás rendszerében fogház, börtön és fegyház fokozatok vannak, a jelenlegi jogszabályi struktúra alapján az ilyen cselekményeket elkövetők és elítéltek fogház fokozatba fognak jutni.
Nomármost belegondolt valaki, hogy két három évre is kikapcsolunk valakit a társadalomból mondjuk egy sün felgyújtása miatt?
Félre ne értsen senki, nagyon sajnálom a szenvedő állatokat, de három év letöltendő valakinek, aki felgyújtott egy sünt? A fiatalember 20 éves volt., Na ebből a fiatalemberből már már biztos nem lesz:
- egyetemista,
- főiskolás,
- bolti eladó,
- szerszámgépész,
- stb.
Akármi, amihez büntetlen előélet, vagy végzettség kell, na az nem lesz.
Lesz viszont a börtön után: szociális segélyezett, valószínűleg visszaeső bűnöző (mert nem kap munkát, vélhetően lopnia kell majd), satöbbi.
Elmondom miért szoktak három év letöltendőt adni a bíróságok: például két embert elütő sofőrnek, vagy mondjuk halálos tömegszerencsétlenséget okozó buszvezetőknek. Csakhogy ott kettő, vagy akár több emberi élet volt a mérleg másik serpenyőjében.
Volt egy olyan eset, amikor gondatlanságból elkövetett emberölés tényállásáért egy év felfüggesztett büntetést adtak. És volt olyan, hogy három évet.
Nomármost belegondolt valaki, hogy egy, vagy több ember élete pontosan ugyanannyit ér a társadalom számára, mint egy süné?
Úgyhogy itt az ideje átgondolni a dolgokat elvtársak, ott a parlamentben. Jó az nekünk, hogy a bár magasztos liberális elvek alapján védjük az állatok életét annyira a gyakorlatban, mint az emberekét?
Bazdmeg, faszfej, ezt nem hiszem el!
Valami kibaszott nagy defekted van, hogy nem bírod felfogni annak jelentőségét, hogy NORMÁLIS EMBER NEM KÍNOZ ÁLLATOT, aki pedig ezt csinálja, az értelmi színvonalban és/vagy érzelmi világban elkülönül az átlagos embertől (pl. pszichopata) és egyáltalán nem olyan ártalmatlan, mint amilyennek próbálod beállítani.
Értem én, hogy különböztessük meg a kukarugdaló vandál barmot, az állatkínzót és az emberkínzót is, de ebből csak az utóbbi kettő árt olyan lénynek, aki ezt érzi is egyrészt, másrészt akkor már különböztessük meg az állatkínzókat is a normális emberektől, mert ez kurvára nem ártatlan gyerekcsíny.
A szurikáta ügy azonban nem állatkínzási ügy, teljesen felesleges volt előhozni az állatkínzósimogató elméleteidet. (Amelyek mellesleg simán párhuzamba állítható azzal, ahogy a libsik próbálják elmosni az invazív muszlimok ügyeit.)
Ez egy egyszerű baleset, amelynek azonban az ok-okozati összefüggése ott kezdődött, hogy a hülyegyerek nem tudott viselkedni, hiába szóltak rá.
A hülyegyerek basztatta a szurikátát, rászóltak, nem hagyta abba, ennek a következtében meghalt a szurikáta. Ennyi a sztori.
Lehet, hogy van jópár hülye önjelölt állatvédő, aki hisztériázik, de az események láncolatában nem a szurikáta volt a köcsög és nem az övé a felelősség. Sem az állatkerté, mert gondolom mások is látták már a szurikátát, de nem szokott rendszeresen meghalni egy-egy közülük hasonló módon.
Az, ami a libsiknél divatosan felfoghatatlan: nem csak jogok vannak, hanem kötelezettségek és szabályok is. Most pedig a szabályok be nem tartása miatt meghalt egy állat. Ki nem tartotta be a szabályokat? Ki basztatta a szurikátát, hiába szóltak rá? Ki a felelős? Ennyi a kérdés.
Három év letöltendő annak, akik képes egy érző állatot szándékosan kínhalállal – aljas indokból (SZÓRAKOZÁSBÓL) – megölni? Simán. Bazmeg, felfogod, hogy ezt ki kellett gondolni, el kellett menni benzinért és meg kellett csinálni, majd végig kellett nézni? Mi gátolja meg az ilyen barmot, hogy hasonlót megcsináljon egy emberrel? A lelkiismerete? Vagy lehet, hogy véletlenül az, hogy azért már sokat lehet ülni?
Mi a fasszal kéne ezt büntetni, hogy felfogja az ilyen félkegyelmű? Két hét szobafogsággal? Kényszergyógykezelés sajnos nincs!
Direkt felgyujtani egy allatot vagy ha megharap akkor hirtelen felindultsagbol foldhoz vagni az nemugyanaz
(Mármint a végén a sün felgyújtására gondolok, az a 3 év börtön sztori.)
A liberális szabadosság erkölcsnélkülisége, mert ugye valamilyen követelmények szintje mellett kellet volna nevelni a félrenevelt kölyköt. A szabadosságból következik a kötelezettségek elől menekülés, a társadalom peifériájára pályázás mentén. Addig kellett volna könnyeket hullatni a félresikerült gyereknevelés tapinthat végeredmény miatt, nem azt mantrázni, hogy most törés következik be a lurkó életében, továbbtanulás, életpálya, érvényesülés, stb területén. Az ilyen fogja felpofozni majd később a szüleit, testvéreit, társait, stb., mert csak erre a fejlődési szintre ítélte a sors.
Nem az állat és az ember értékének összehasonlításáról van tehát szó, mert lehet az az állat hasznosabb is, mint egy semmirekellő emberfigura.
Még a sokévi átlagnál is butűbbra sikerült ez a szösszenet. Nyilván ezért nem vállalja a nevét a szerző.
Hú, mert te vállalod?
És igen, a szerzőnek igaza van.
Kedves Feleim!
Olyan kevés információval rendelkezünk a konkrét ügyről, hogy kár itt ezt rágnunk.
A bejegyzés és a hozzászólások olvasásakor viszont egy régóta foglalkoztató dolog tört fel belőlem, ami mellett nem tudok elmenni.
A probléma ott kezdődik, hogy pár éve Magyarországon az állatok el kezdtek “meghalni”, annak ellenére, hogy korábban ilyet nem tettek. Előtte, kimúltak, elpusztultak, esetleg megdöglöttek, stb.
A gyönyörű magyar nyelvünkben sok olyan szó létezik, amiket az állatok kimúlásakor lehet(ne) használni.
Mindig fájdalommal és felháborodással olvasom, amikor a “halál” szót az állatokra is alkalmazzák. Bármennyire szeretem az állatokat (és nem csak megenni), nekem rosszul esik az, hogy a nagyim jobb létre szenderülését és a szomszédom fehér egerének a kimúlását ugyan azzal a szóval illessem. Aki, esetleg elolvassa ezt pár soromat, fontolja meg ajánlásomat, hogy a “meghalni” igét tartsa meg az emberiség tagjainak. Ámen!
Te nagyonhülye: az állat ugyanúgy érző, gondolkodó lény, és igenis meghal. A halál az mindenkinek halál.
Igen. az állatok elpusztulnak.
A felelős állattartás és chippeltessük a kutyákat, meg a harcos anarchista állatvédők, meg a hollywoodi népnevelés, nem teszi számomra kérdésessé, hogy a kisállat=gyerek egyenlet végrehajtásáért megy a media és azt sem, hogy ez ugyanaz a fehér rassz kiirtása projekt, mint az iszlám ráeresztése Európára.
ÉN MINDENKIT AKI ÁLLATOT BÁNT, KÍNOZ VAGY MEGGYILKOL, UGYAN ARRA A BÜNTETÉSRE ÍTÉLNÉM, VÉGREHAJTVA, AMIT ELKÖVETETT AZ ADOTT ÉLŐLÉNYTÁRSUNK ELLEN.
NINCS SZÜKSÉG ILYEN HOMO SAPIENSNEK LÁTSZÓ VÉGLÉNYRE.
VAGYUNK TÖBB MINT HÉT MILLIÁRDAN.
Ez egy minősíthetetlenül gyenge írás és valóban defekted van!
Voltunk egy páran gyerekek és nem kínoztunk állatokat, nem öltünk szurikátákat, nem gyújtottunk fel sünöket. Értelemszerűen nem kell a gyereket falhoz vágni bosszúból, börtönbe sem kell küldeni, de igenis rá kell világítani arra, tessék békén hagyni az állatvilágot, a természetet és nem basztatni a környezetünket. Nem lóbáljuk a kezünket, hogy mozogjon az a szurikáta, mert mi ott vagyunk és ki van fizetve a jegy, az én pénzemért mozogjon az a dög! Nem dobáljuk a kengurut téglákkal, mert nem hajlandó ugrálni, mint a hülyék a kínai állatkertben. Nem basztatjuk az Állatkertben a kis gorillát, amit utána el kell zárni az anyjával együtt a látogatók elől. Az állatkerti meg vadasparki szakemberek, meg vegyék tudomásul, hogy az embernél, ha az úgy akarja ostobább, aljasabb, önzőbb faj nincs a Földön. Tehát az újszülött gorillát nem engedem a kifutóba, hogy a sok nyomorult kopogjon neki, ahogy ezt a szurikátát is el kellett volna szeparálni a látogatóktól. Vemhessége 2,5 hónap, utána lehetett volna látogatni. Egyébként a tanár mit csinált, amíg a gyerekek lógatták a kifutóba a kezüket?
Állandó probléma, hogy összemossák egy csirke tartását, leölését az állatkínzással, ami teljesen ostoba dolog, nem is értem hogy jön ez a szurikáta esetéhez. Egy kutya az társállat, mely szomorúságot, bánatot, félelmet tud érezni, kifejezni a szemével. Egy kutyát nem kell bántani, elég elhanyagolni nem foglalkozni vele és bánatos, szomorú lesz. Egy csirkét, amit megeszel, meg ha nem eszed meg akkor is, nem lesz bánatos, ha magára hagyod. A disznó sem. Ha bemész az állatkertbe, akkor a főemlősök és az elefánt viselkedésén látod, ha nem túl boldog, egy gyíkon nem fogsz semmit látni.
Egyébként meg ideje leszállni a magas lóról, hogy ez a mi világunk, itt az emberek az urak, nyugodtan lehet durrogtatni ész nélkül Szilveszterkor, nem kell törődni az állatokkal, viseljék el, ez az emberek világa! Csak halkan jegyzem meg, hogy kb 2 millió éve vagyunk a Földön és volt itt faj, ami egyeduralkodó volt 450 millió évig, most meg csak múzeumban látni belőle és nem azért, mert a drágalátos emberiség kiirtotta, mint sok más egyéb fajt. Szóval rég nem lesz már ember a Földön, amikor élővilág még mindig lesz. Kérdés, hogy ezt az időt miként töltjük el a környezetünkben.
Kevés az infó sok az ellentmondás az ügyben. Annyi kiderül hogy sokan hibáztak az esettel kapcsolatban. Hibás az állatkert, hogy be lehet nyúlni az állat ketrecébe, hibás a tanár, mert nem figyelt eléggé a gyerekekre (tudom sokra kell egyszerre figyelni, de ott akkoris ő felel értük), és hibás a hülyegyerek is, hogy benyúlkált a tiltás ellenére (ennyi idősen mindannyian ilyen hülyegyerekek vagyunk szerintem vagy legalábbis csináltunk hasonló hülyeséget, nézzen mindenki magába). Megoldás: állatkert átépíti úgy a kifutót hogy ne tudjanak benyúlni a hülyegyerekek.
Tanárnéni kap egy írásbeli figyelmeztetést, mert megsérült egy gyerek (igaz saját hibájából) A gyerek kap egy beírást, gyerek apukája kifizeti a szurikáta pusztulásával bekövetkezett kárt (és a hülyegyerekét is megbünteti valahogy, hogy érezze a cselekedete súlyát). Szerintem ennyi és helyreáll a béke.
Egyszerűen az a baj az állatkertekben, hogy az a sok büdös paraszt eltéveszti, hogy mit kap a pénzéért.
Nem az a produkció, hogy basztatni lehet az állatokat, meg azok fejenállnak a kedvünkért. A produkció annyi, hogy ezeket az állatokat élőben láthatjuk (és megcsodálhatjuk) és ez minden egészséges lelkű embernek elég élményt kell, hogy nyújtson.
Pontosan így van. Minálunk nem él szurikáta, zsiráf, teve, stb. Vannak egészen különleges állatok is. Én a mosómedvéket kedvelem. Azok olyan kis aranyosan sürgő-forgó állatkák. Valóban vannak kedves, szép állatok, és a szurikáta is ilyen.
Az emberi képmutatás, szűklátókörűség és tudatlanság határtalan.
Sokaknak nem ártana felfrissíteni a tudását az alábbi fogalmakról:
élőlény, állat, vadállat, ember, gyerek, kiskorú, felügyelet, felelősség
Akkor talán tudatosodna, hogy az ember a fennmaradásáért küzd a természetben és nem azért, hogy a patkányféléknek jó legyen. Hogy nem az ember van az állatokért, nem az ember van az állatkertért.
A legelső okostojásnak:
Harapós vadállatot és gyereket nem engedünk egymás közelébe felügyelet nélkül, méghozzá azért nem, mert egyiket sem tartjuk felelős döntéshozatalra képesnek. A gyerekért a szülő/gondviselő a felelős, a patkányért az állatkert. “Ki van írva”, “tud olvasni”: Ön bizonyára még soha semmilyen szabályt nem szegett meg, hagyott figyelmen kívül… Az események láncolata pedig ott kezdődik, hogy az ember meg akarja ismerni a világon előforduló élőlényeket, mert értékesnek tartja ezt a megismerést. A rendkívül kedves és empatikus nyitása után szerintem jobb lenne, ha nem nyilatkozna a normális emberekről, nyilvánvalóan nem ismeri őket.
Ha nem teszünk különbséget ember és állat (élete, fájdalma, szenvedése) között, ha kizárólag azt sulykoljuk, hogy az ember milyen alantas lény, akkor tényleg nem kell csodálkozni, ha egymást gyújtjuk majd fel. Az nem működik a valóságban, ha hagyjuk, hogy ilyen mentalitású defektes, értékvesztett emberek hozzák meg a törvényeket, ez az egyenes út a kihalásunk felé. Ha minden élet egyformány értékes, akkor az élet értéktelen.
Válaszolok neked faszfej, ha már demonstrálni akartad az emberi képmutatást és a szűklátókörűséget.
Ez itt nem Amerika.
Nincs kiírva az sem sehova, hogy ne ugorj a kútba, vagy az autó elé.
A társadalmunkban van egy kialakult viselkedési és szokásrendszer, amelyet a nevelés és oktatás keretén belül minden ember el tud sajátítani – aki a kora miatt nem, azokért az ún. gondviselője, azaz a szülei a felelősek. Ezek az ún. gyerekek.
A felnőtt, beszámítható emberektől elvárható, hogy bizonyos kockázatokat felismerjenek, bizonyos szabályokat betartsanak. Az életben bármi veszélyes lehet, az utcán sétálva is spontán lehet bárki beképzelt hüyle faszfej például, mint te, de például egy állatkert üzemeltetői a veszélyeket és kockázatokat gondosan mérlegelve alakítják ki a szabályrendszert az állatkert működésével kapcsolatban.
Természetesen vannak megfelelően geci hatóságok, akik elég jól presszionálják őket ebbe az irányba.
Azaz az állatkert vezetői pontosan tudták, mennyire lehet a közelébe engedni az állatot a látogatónak. Mint fentebb említettem volt, nem véletlen, hogy nem napi szintű a fenti eset; ebből bátran következtethetünk arra, hogy valaki hülye volt, és valószínűleg a kedves látogató tett olyan extrém lépéseket, amely miatt előfordulhatott a fenti eset.
A gyengébbek kedvéért még egyszer leírom: x-edik év 365 napján NEM fordult elő ilyesmi, csak most az egyszer, így ennek valószínűleg nem az állatkert rendje az oka. Ergo az állakert megtett mindent, ameddig a felelőssége kiterjedt.
(Hipotetikus példa: elzárhatod a krokodilt, ha a hülye a kerításen át is bemászik hozzá. Mint ahogy a kommentorba sem nyúlkálunk, ugyanúgy nem teszünk olyan nyilvánvaló dolgokat, amelyek a testi épségünket veszélyeztetik.)
Jelen események láncolata nem ott kezdődik, hogy az ember meg akarja ismerni a természetet, illetve elmehetünk az események láncolatának bogozagtásában eddig, de a képeskönyvek nézegetése meg zoológusok tevékenysége nem igen képezi jelen eset alapját.
A konkrét esetben az események láncolata ott kedződik faszfej, hogy a gyerek basztatta az állatot és hiába szóltak rá. Hiába maszatolsz, EZ történt.
Az a gondolkodás, hogy különbséget kell tenni az ember és állat (élete fájdalma és szenvedése) között, különben egymást gyújtjuk fel, egy igazi agyatlan vérhülye fasszopó gondolkodása.
Nem azt sulykoljuk, hogy az ember alantas lény. Azt sulykoljuk, hogy az ember intelligens lény, és az abnormális, alantas emberi lények, akik szórakozásból állatokat kínoznak, nem tartoznak a normális emberek közé. Az az alantas lény, aki állatot kínoz.
Ezt pedig valamilyen módon szankcionálni kell. A büntetésvégrehajtás célja egyébként – a gyengébbek kedvéért – nem a bűnöző életének tönkretétele (a bűnözőt ért jog és egyéb hátrányok csak a szükséges rossz), hanem visszatartó erő a potenciális bűnözők felé. Azaz “ne érje meg” bűnt elkövetni, jelen esetben állatot kínozni, ha a baromnak morális alapon ez nem érthető.
Gondolom olyanról, hogy empátia, még nem hallottál faszfej: elárulom, hogy állatok felé is lehetséges. Ezt minden normális ember érti, akinek van vagy volt valamilyen állata.
Egyébként meglehetősen egyértelműen érveltem az első posztomban az álláspontom mellett, azok ellen érveid nem nagyon voltak, de a lényeg, hogy okos vagy.
“Akkor talán tudatosodna, hogy az ember a fennmaradásáért küzd a természetben és nem azért, hogy a patkányféléknek jó legyen. Hogy nem az ember van az állatokért, nem az ember van az állatkertért.”
Nos, fogyatékos, azért nem ártana tanulmányozni, hogy mi az állatkert funkciója: cirkusz az embereknek, vagy érdemi tevékenységet végeznek bizonyos fajok érdekében.
Ezenfelül megnézném, hogy az állatkertben, vagy a mai urbánus világban hol küzdesz a természeteben való fennmaradásért (nem azért, hogy a patkányféléknek jó legyen.)
“Ha minden élet egyformány értékes, akkor az élet értéktelen.”
Ez érv az állatkínzás mellett, barom?
Nem érted, fogyatékos, hogy az állatkínzók nem csak a kínzott állatok, hanem a társasalom szempontjából sem elfogadhatóak? Nem érted, hogy aki állatot kínoz az defektes, selejtes érzelmi világú ember, akinek értékítéletében nem bizhatsz és nem teljesíti azokat az alapvető normákat, amiket egy embertől elvárunk?
A liberális nevelés csődje a dolog. A gyereket nem nevelték, hanem hagyták, hogy “megvalósítsa önmagát” Egyébként a kedves szülő az állatkertet hibáztatja, mert a szurikáta harap is, ha nagyon mérges.
A húsevésről. Nos az tény, hogy tenyésztenek és ölnek állatot, de ez nem öncélú dolog. Egy sün felgyújtása, egy kisállat agyonverése öncélú szadista cselekedet!
Végül: Nem a három év sok az állatkínzónak, hanem a többszörös gázoló hároméves büntetése kevés.
Egyetértek, túl van tolva ez az nagy állatvédelem, köszönhetően részben annak is, hogy a nők, meg persze a modern, töketlen feminin férfi nem képes túltenni magát azon, ha megdöglik egy állat, egyáltalán a halálhoz való viszonyuk egész egyszerűen agyrém. A sün felgyújtása szomorú, de a letöltendő érte túlmegy az ésszerű határon.
Ami meg a szurikátát illeti, intézzék úgy, hogy a látogatók ne tudjanak benyúlni hozzá. Gondolom a mérgeskígyókat sem úgy tartják, hogy aki benyúl, az így járt, kint a tábla, mér nem olvasta a hülyekölök, vagy a hülyeszülő.
En az emberekkel vagyok. A szurikatat sajnalom de ez van, Ruandaban bozotvagoval irottak ki felmillio tuszit az se lehetett nepunnepely.
Az állat az állat, az ember pedig ember. Az, aki egy állatba saját elkúrt narcisztikus személyiségének szépítő tükrét látja bele, az nem csak mentális beteg, de veszélyes is. Ez az állatkínzás nevű agyrém is az önimádó hülyék tipikus súlyos defektjének hivatott alájátszani: a szentimentális bestializmusnak. Ezek a kretének olyan tulajdonságokat látnak bele az állatokba, amikkel azok nem rendelkeznek, leginkább emberi tulajdonságokkal ruházzák fel azokat és mivel ők maguk képtelenek normális emberi kapcsolatokra, ezért ilyen irányú konfúz érzelmeikat állatokra kivetítve próbálják megélni. Miközben, természetesen, egy szerencsétlen emberen, bármikor és bárhol átlépnek, egy falhozbaszott harapós szurikáta miatt embergyereket lincselnének. Aki nem fogja fel, hogy mi a különbség egy állat és egy ember között, az (mint a mellékelt és még számtalan példa mutatja) a többi emberre is veszélyes. Én tanyán nőttem fel, pontosan tudom, hogy nagyapám nem evett addig, míg az állatokat meg nem etette, itatta, el nem látta, tíz éves korától lovászként, majd kocsisként dolgozott, “rajongott” a lovakért, de eszébe nem jutott volna emberi érzéseket-érzelmeket vetíteni az állatokba. Egy normális társadalom és jogrend célja értelemszerűen csak az lehet, hogy aki állatot tart, az rendeltetésszerűen gondozza jószágait, ha valaki erre nem képes vagy nem akarja ezt tenni, azt állategészségügyi bírsággal jobb belátásra lehet bírni. De bűncselekményt kreálni az ember-állat viszonylatból (pláne letöltendő börtönbüntetéssel járó bűncselekményt) az már nem is ostobaság vagy aljasság, de egyenesen tudatos destrukció.
Nárcisztikus! Szóval magadról beszéltél te érzelmi sz@r! Te emberiség szemete, testi-lelki nyomorék véglény. Te egy tipikus rejtett nárci vagy, de a hozzászólásodba felfedted magad. Egy pszichopata szadista cigó kölyköt a védelmedbe veszel te istenb@szása.
Az első szavaiddal leírtad, hogy egy igazi személyiségzavaros nárcisztikus elmebeteg vagy, aki valószínűleg élvezettel kínozza az állatokat. Állatkínzó kretén vagy aki gyerekkorában gyíkokat, békákat szadista módon kínzott, amit élvezettel figyeltél, gondolom erre a szurikáta hírre is a gatyádba folyt valami. Mert erre gerjedsz, egy igazi beteg f@sz vagy. A fajtád hamarosan kifog pusztulni és nem fogjuk sajnálni.
Szerintem kicsit fogd vissza magad, John Wick, mert visszakerülsz a rácsos ágyba a súlyos esetek közé és akkor ugrik az internethozzáférésed!
Ez komoly? Hogy képes értelmes ember ekkora balf@szságot leírni?