Az ellenzék mint olyan: megszűnt. Ha meg van, akkor vagy épp a nagyhasú unkák nemi identitásáról értekezik, prájdol, vagy a könnyes barna szempárok beilleszkedéséről fantáziál. Szóval semmi értékelhetővel nem foglalkoznak. A libsi sajtó közéleti szinten a BBC, New York Times problémáit éli át, ami mondjuk nem túl releváns Vonyarcvashegyen. (De azért jól fordítanak.) Szóval innentől mi foglalkozunk érdemi kérdésekkel. Libsi terminológiával: mi leszünk az őrkutyák a gáton (képzavar). Őrkutyaságunk első, kezdő ugatása pedig ma a Lánchíd felújításáról fog szólni, amelyet a jelenlegi budapesti városvezetés három, egyes hírek szerint három és fél év alatt szeretne renováltatni.
Azért csaholunk, mert már lassan másfél éve terjengenek a pletykák, hogy fel kell újítani a legnagyobb magyar által megálmodott hidat, s úgy tűnik, ez 2018. decemberében meg is kezdődik. A különböző előterjesztések dzsungeléből nagyjából a következő helyzet sejlik fel: három, három és fél évig lezárják a város központját, addig fogják a Lánchidat, a Clark Ádám teret és az alagutat felújítani.
Ez még a szerencsésebb helyzet, mert volt olyan koncepció, hogy a vázolt három műtárgyat külön-külön építenék újjá, s ez kilenc (számmal:9, tehát kilences) jó magyar évbe tartana nekünk. Szóval, mondhatnánk, hogy győzött a racionalitás, a magyar mérnöki zseni legyőzte az adminisztrációt.
De most jön a bökkenő!
(Történelmi és nemzetközi ismeretekkel, példákkal nem foglalkozó balliberális barátaink nem túl okosan álltak a kérdéshez, ezért most segítünk nekik is.)
A Lánchíd átadása 1849. novemberében volt, tíz év alatt épült meg, s a történelem fintora, hogy Haynau, a Bresciai Hiéna avatta fel. Szegény Széchenyi már csak a diliházból hallhatta a híreket, mint ismeretes, elég csúnya sztori volt.
Ugyanakkor az első nagyobb felújítása 1914-ben egy (számmal:1, tehát egy) évig tartott. 1945 januárjában a német megszálló hadsereg Budapest erőd védelmének érdekében, amikor visszavonult Budára, minden hidat felrobbantott, köztük a Lánchidat is. (Majdnem mindenhol ezt tették, kivétel volt például a Ponte Vecchio, amelyet Hitler személyes parancsára nem pusztítottak el.) Budapestet az előbb említett hadsereg, az amerikai légierő és az utánuk következő orosz megszállók közös erővel rombolták szinte porrá, egyáltalán nem mellékes megjegyzésként.
So oder so, a szóban forgó híd, a Lánchíd egy rövid, ám annál tragikusabb pillanat alatt a Dunába csúszott. Vagyis majdnem teljesen megsemmisült, ez ugye tényszerű. 1947 tavaszán döntött úgy a már főszabályként kommunista vezetés, hogy újjá kell építeni, s ez két évig tartott. Ekkor, nem kis problémaként megtalálták a már teljesen szétázott német robbantókamrát is, na meg a máig is meg-meg találgatott bombák se segítették a munkálatokat. Ezt vezényelte Gerő, a hídverő. Két évvel voltunk az irtózatos károkat okozott második világháború után, fizettük a kártérítést, estébé, estébé.
Megismétlem: 1914-ben, vagyis már a háború alatt egy (számmal:1, vagyis egy), 1947-ben, egy háború utáni ország egy megsemmisített hidat kettő (leírom számmal is: 2, tehát kettő) év alatt tudott újjáépíteni.
Akkor is kellett terepet rendezni, meg ilyesmi, nem lett több a munka!
Az akkori technológia elképzelését, az akkori, romba döntött ország gazdasági teljesítőképességének erejét rábízom a kedves Olvtársak fantáziájára, azért segítek: 1914-ben gőzgépek, 1947-ben pedig gőzgépek és a dízelmotoros technológia volt az építészek segítségére. Az 1947-es év 71 (betűvel hetvenegy) éve volt.
A számításokat árkus papírosokon végezték a mérnökök, plajbásszal vetették papírra a terveket. Neumann János ugyanis épp ebben az évben találta fel az Eniacot (a számítógépet), amit – tudtunkkal legalábbis – nem bocsátottak rendelkezésünkre a híd felújításának számításaihoz. Ha jól sejtem, a Konrad Zuse féle gép sem volt használható a matekhoz.
A Ponte Vecchio-t ellentétben a Lánchíddal, öt hónap alatt építették meg, és 1966-ban egy évbe telt a felújítása. Egy árvíz után.
A gyönyörű, látványos Pont du Gard – egyesek szerint a világ legszebb hídja – illetve vízvezetéke, Krisztus után 40-50 körül épült. A történészek szerint 15 év alatt húzták fel a római mérnökök. 1855-58-ig újították fel, vagyis három év alatt a XIX. (tizenkilencedik) században. (Tudják, gőzgép, lóvontatás, satöbbi.) Akkor volt ezernyolcszáz (számmal 1800) éves a híd.
Ám ne menjünk ennyire vissza az időben.
A részben torziós rendszerű, rendkívüli mérnöki csoda, a Tower Bridge – tudják, amelyiknek fel lehet nyitni a közepét, többször is átesett felújításokon. 1970-ben szerkezetileg újították fel (pár hónap) – 1974-ben a motorokat cserélték ki benne, (akkor mindössze körülbelül pár napig állt a forgalom) 2008-tól négy évig festették fel, „facelift” keretében, ekkor azonban nem zárták le. 2016-ban újították fel legutóbb, akkor három (számmal: 3) hónapig – tehát hónapig zárták le a forgalom elől. A gyalogosok három hétvége kivételével közlekedhettek.
A mi Lánchidunkat három-három és fél évig fogják felújítani. Ennyi idő alatt a tizenkilencedik (római számmal XIX.) században újítottak fel egy 1800 (betűvel: ezernyolcszáz) éves hidat. Egy négyszáz éveset az olaszok (tudják, azok a lezser csávók, meg a maffiózók) egy (1) év alatt. A kommunista vezetésű, megszállt országban az 1947-es kormányzat pedig egy porig rombolt Budapesten, egy Dunába robbantott hidat tudott kettő (2) év alatt újjáépíteni.
S most azt hiszem beviszem pártunk és kormányunk szívébe a tőrdöfést: az Erzsébet hidat Komáromnál egy, azaz egy (számmal 1) év alatt sikerült újjáépíteni. Nyilván Szvatopluk segített, vagy a szlovák mérnökzseni lebegett fennen.
Nomármost, hogyan fognak a három és fél év alatt ennyien közlekedni? Uszállyal?
Sőt, ha a Doktorminiszterelnökúr fel óhajt költözni a budai vár környékére, számos minisztériummal egyetemben, akkor felteszem a kérdést, hogy fognak a parlamenttől átmenni például a delegációk, egyáltalán, hogy fognak berendezéseket átvinni?
Átlőjük őket ágyúval?
Továbbá: ha a Red Bull Air Race ennyi idő alatt (két hét) ekkora felfordulást okozott; akkor nem gondolják, hogy három és fél év egy kicsit soknak tűnik?
Összefoglalom: a mostani felújítás, békeidőben, 2018-ban, három és fél évig fog tartani. Talán össze kéne szedni magát egyeseknek, gondolom.
“Talán össze kéne szedni magát egyeseknek, gondolom.”
Úgy bizony!
Közlekedő budapestiként én is sokallom a három évnyi munkaidőt,de a morgolódás helyett ,szerintem,meg kéne kérdezni a mérnököket és a mérnök végzettségű főpolgármestert. Tarlós úr világosan megindokolja,ha valóban ennyi időre lesz szükség.Feltételezhetően azért is kell több időt és munkát befektetni,mert Gerőék munkaversenyben visszaépített hídja nem hiszem hogy a minőség csúcsa. Mellesleg mint kicsiny gyermek,apám nyakában ülve ,ott voltam a hídavatáson.(Nem az eredetin,hanem a Gerő félén) Szeretnék végigmenni a felújítás után is a Lánchídon,tehát tényleg húzzanak bele !
A címereket leverték, vagy vissza se tették. Összegányolták az összes hidunkat rehabilitáció címén. De az is igaz, hogy az ország akkor valóban kettészakadt, szó szerint, földrajzilag kettészakadt a hidak felrobbantásával, és persze ez volt a stratégiai cél.
De valamilyen oknál fogva senki sem ir a Kossuth hidról, amelyet látszólag öreg kályhacsövekből fabrikálták, s mégis fennállt husz évig. Ez volt a legelső hid amelyik Budát Pesttel összekötötte az összes többi hid felrobbantása után s ennek befejezéséért szurkoltunk a Dunaparton.Én alig 12 éves voltam, ma már 84 vagyok.
Ámen.
Attól függ, hogy csak a hidat újítják fel, vagy az Alagutat is és történik -e egyéb környezeti rehabilitáció.
Attól is függ, hogy a híd szerkezete milyen állapotban van.
A kormánydelegáció és egyéb látogatók pedig a Bécsi kapu felől is le tudnak menni, aztán át a Margit-hídon. Na, de minek is utazgatnának, amikor Áder is odatalál, és nem biztos, hogy Pest felől indul.
Végül is a Pénzügyminisztérium is visszakerül a Szentháromság térre, a saját épületébe.
Ott a miniszterelnökség, a köztársasági elnöki hivatal.
A Honvéd Főparancsnokság is remélhetően visszakerül a helyére.
Ne ezért aggódjunk!
Aggódjunk elsősorban azért, ami a bíróságokon, ügyészségeken, a főiskolákon, egyetemeken és a kulturális életünk irányításával kapcsolatban történik, mert az már tarthatatlan közbotrány.
Pröhlét és a társainak a markából ki kell venni a a magyar irodalmi élet irányítását.
Szóval: Lánchíd, Clark Ádám tér, alagút, Széchenyi tér, 2-es villamos alagút felújítása van a csomagban.
Nem egyszerre. hanem “lépcsőzetesen”, ezért nem lesz folyamatosan 2,5 évig lezárva.
Egy átlagos magyar építkezést (NEM kocsmafelújítást!) elnézve 3 -3 1/2 év reális. Szakik állnak egy helyben, támasztják a lapátot, minden arra elhaladó, csinosnak tekinthető nő után fütyülnek, félreérthetetlen ajánlatokat téve, ha pedig nézem a semmittevésüket, rögtön üvölteni kezdenek: – Mit bámulsz, te köcsög, b… meg? Majd többszöri határidő-módosítás után 3 nappal a végső időpont után végre dolgozni méltóztatnak, oszt az eredmény olyan, amilyen.
Kövessük a fejlett Nyugatot? Angliában készülnek törvényt hozni, hogy a nők után fütyülésért járjon börtön.
Ma már nem igen támaszkodnak a lapátnyélre, mert szinte minden gépesítve. Legfeljebb, amikor adott nm-en épp a gép dolgozik.
A Lánchíd felújítása több ütemű és nemcsak magát a híd felújítását foglalja magában, hanem Váralagút, Clark Ádám tér, Lánchíd, Széchenyi tér, 2-es villamos alagút.
Demszky 20 éve alatt minden rothadt.
2010 óta folyamatosan újul, szépül, egész negyedeket rekonstruálnak. Ez se jó?!
Van még hét másik hidunk, tessék azok közül választani. Ennyi áldozatot tán csak ki lehet bírni.
Hát, ha az összes melós Londonban építkezik, akkor ilyen lassan megy.
Meg kellene fizetni őket, akkor sitty-sutty elkészülne!
A Fidesz ügyesen alkalmazza Rákosi szalámi-taktikáját.