Jakab Péter elért politikai pályafutása csúcsára azzal, hogy gratulált Gyurcsánynénak, amiért legyőzte őt

 

 

  

A jobbikosok legsötétebb napjai jönnek, amikor vigyorgó DK-s nyuggerek tömegében köldökig lehajtott fejjel mennek el majd az előválasztás második fordulójára, hogy leszavazzanak Gyurcsánynéra, vagy alternatívaként Gyurcsány egykori tanácsadójára. Ide vezetett, hogy Gyurcsány Ferenc táncba vitte a pironkodva engedékeny Jakab Pétert, hogy aztán kipörgesse az egész pártjával együtt. Jakab a jobbikos szavazókat viszont már belevitte az előválasztás sűrűjébe, és ezt nem egykönnyen fogják megbocsátani, viszont nem kell izgulni, már megtaláltuk az utódját is.

Vannak ebben az előválasztásban furcsa dolgok. Például, hogy a Kálmán Olga kikapott attól a Tordai Bencétől, akit a teremtő először szamárnak tervezett, de az utolsó pillanatban meggondolta magát, hogy legyen inkább helyette Karácsony Gergely táskahordozója. Aztán, furcsa volt, hogy Ungár Pétert képes volt megverni Czeglédy Csaba, köztörvényes bűnöző, és ehhez Ungár Péter még gratulált is, de ami a legfurcsább volt mégis, ahogy Jakab Péter gratulált a Gyurcsánynénak azért, amiért legyőzte őt. Igen, Jakab Péter, a cicanadrágba bújtatott egykori radikális Jobbik örökre megválasztott elnöke ezt tette, miután az elő-előválasztáson csúfosan lemaradt, pedig toplistás helyre sorolta korábban a Závecz Research.

Jakab Péter gratulált, majd azt nyilatkozta, sokat kell még dolgoznia a kormányváltásért. Pedig Jakab Péternek most kéne hátralépni, és valami kamu csalásra hivatkozva kimenekülnie az Összefogásból, amíg még nem késő. Még több munkával, legalábbis amihez ő ért, vagy ahogy ő csinálja, nem terem több politikai babér sem neki, sem a pártjának. Nem lesz már népszerűbb, akárhány mázsa krumplit is cipel be a parlamentbe, vagy még több képet készít, ahogy reggelente párizsihéjjal tisztogatja a fogai közét, sőt, attól sem, ha talpnyalogatás helyett az egész gyurcsányi lábfejet megpróbálja bekapni. Ráadásul Jakab Péter a kocsmai stílust is a politikai végletekig feszítette már, amikor Orbán Viktor megerőszakolásáról álmodozott a Tisztelt Házban. Már nem mélyítene a suttyóságán, ha az évszázados stukkók élein pattintaná fel a sört, majd igaza hangsúlyozásaként egy öblös kurvaanyád kíséretében vágná a pulpitus felé a kőbambis üveget. Jakab Péter kimaxolta magát, politikai értelemben elért, ahová elérhetett, amit ne nevezzünk csúcsnak, hiszen pályafutása eszerint arról szólt, hogy Gyurcsány Ferenc útmutatásai szerint kicsinálja a saját pártját. A vezetőképünkön is az látszik, mintha Jakab őrangyala még a villamoson is azt szuggerálta, hogy a komcsikhoz törleszkedésből csúnya bukta lesz, ahogy ezt Jakab Péteren kívül mindenki tudta előre.

Jakab ráadásul azt sem érti, miért is hozta a végzetet az exradikális pártra, mert nem azzal, hogy ő elbukott, hanem azért, amiért rettenetesen kellemetlen helyzetbe hozta a radikális szavazókat. Jakab Péter tudhatta volna, hogy nem elég jó, ha képességei túl szerények, hogy miniszterelnök lehessen, ellenben ahhoz kellően hülye, hogy égnek feszített állal büszkén taknyoljon el Gyurcsány előre odakészített lábán. De ez mindegy is, kit érdekel már Jakab Péter? Na, de kire szavazzanak most a Jobbik szavazói? A jobbikosok. Szavazzanak a Gyurcsánynéra? Vagy a Gyurcsány egykori tanácsadójára? A Jobbik történetének legnagyobb szégyene lesz, ahogy a hajdanvolt radikális párt szavazói köldökig hajtott fejjel, az örömködő DK-s nyuggerek között besurrannak az előválasztás második fordulójának szavazására, és két igazi országrontó komcsi közül becsukott szemmel leszavaznak az egyikre. Mindezt csak azért, mert Jakab Péter felelőtlenül odaterelte őket azzal, hogy beszállt az előválasztásba.

Ebből az lesz, bár Jakab Péter még mindig nem fogta fel, hogy pártja szépen megszűnik, vagy inkább csak a jelentéktelenség határának túlsó oldalára billen át. Gyurcsány Ferenc táncba vitte Jakab Pétert, aztán kipörgette a pártjával együtt. Néhány hónap, és ha a Jobbik örökös elnöke mégis le akarna mondani, nem lesz a pártban másik tag, aki helyette elnök lehetne.  Ezért is gondoltuk, megoldási javaslatként esetleg fontolják meg, hogy Kendernay János – aki nem tudná, ő az LMP jelenlegi elnöke, egy alacsony, golyófejű, szemüveges pasas, ritkán látni bárhol, hallani még kevésbé – átvállalhatná a Jobbik elnökségét is félállásban, nem nagyon megterhelő feladat. Csak a takarítónak kell majd az üres pártszékházban megmutatni, hogy a kanapék alól is porszívózza majd ki a parizerhéjat. Ennyi marad a Jobbik után.

Fotó: Facebook