Tutiblog Tutiblog – PestiSrácok.hu
Hont András tegnap kilépett az EU-ból. És mivel egykori országából, Magyarországból már réges-rég kilépett, így Hont András ma Hontalan lett. Méghozzá egy saját taknyán csúszó Hontalan Geci. Mindezt nagybetűvel, mivel megérdemli. Ő ugyanis egy igazi Nagy Geci. S ha így folytatja kártékony fajtájának nemes hagyományait, ez előbb-utóbb nevén is meglátszik majd, valahogy ilyenformán: Geczy. (Amiből néhány betű megváltoztatásával Géczyt kapunk, de ez már egy másik pokoli történet.)
S vajh miért lépett ki Hontalan az EU-ból? Na, miért? Nos, aki elsőre arra szavazott, hogy “orbáni diktatúra”, sajtócenzúra, blíbláblú, valamint pappara puppi, az nyert.
Igen. Ezért.
Merthogy Hontalan úgy érzi, az EU nem alkalmaz kellő erejű elnyomást a magyar elnyomó rendszerrel szemben. Tehát, hogy az első klasszikus mozgófilm, “A megöntözött öntöző” dramaturgiai instrukcióihoz hasonlóan nem támad kellő vehemenciával egy demokratikusan megvalasztott, uniós, NATO tagállamot.
Hogy miért lenne szükség erre a bizonyos támadásra, az értelemszerű. Mert Hontalan így akarja. Mit akarja? Egyenesen követeli! Mint a kisgyerek a játékbolt kirakatba előtt, aki toporzékolva üvölt, mert fel nem foghatja, hogy a napi ezer forintos ebéd sokkal fontosabb, mint a szivárványszínű, távirányítós genderlófasz, aminek, ha meg nyomjuk az oldalát, Sargentini-haj szín műanyag ondót lövell ki magából.
Hontalan esetében a támadás fő csapásiránya igen jól meghatározott: minden, ami Orbán. S mivel őgecisége úgy érzi, ma Magyarországon semmi sincs, ami nem Orbán (kivéve talán a honi média egyetlen pártfüggetlen véleményformálóját, Pénztáros Icut), mindenkinek nekimegy. De komolyan, és igazán mindenkinek. Akár egy borssal beszórt tökű pamplonai bika, úgy csapkod maga körül. Neoprotestáns egyházakat vádolva Fideszes kollaborációval (arany faszom, évekig a ti malmotokra hajtott vizeken vidám vasárnapoztak), az ellenzéki médiumok kivégzését vizionálva (egy kormányközeli cuccra még mindig kábé öt libsi szar jut).
És közben folyamatosan hajtogatta a jól ismert mantrát, miszerint itt már élni se lehet.
Nem lehet biztosat tudni, de Hontalannál valószínűleg Simácska úr for sale biznisze baszcsizhatta ki végképp az utolsó utáni biztosítékot. És talán kicsit az is, hogy Tóta Énvagyokazindex W kollégával közös makktársi szövetségben már évek óta hiába sírják tele az összes pesti romkocsmát. Az sem segíthet a dolgok megítélésének enyhítésén, hogy Szanyi kapitány és Niedermüller közlegény eleddig sikertelenül handjob-olt hazánk ellen POV-ban az EP-ben.
Szóval szomorú ez nagyon. Lassan már egy tisztességes hazaáruláshoz sem talál az ember külföldi bedolgozókat. Így aztán marad a kilépés. Az EU-ból. Hont Andrásnak. Hont… Andrásnak!!! HONT ANDRÁSNAK!
Hát mi innen Habonyiából üzenjük neki, hogy helló, szia, szevasz!
***
(Még egy ilyen gennyes arcú puhapöcsöt, de tényleg…)
És miután ez a Hon(alan) elolvasta ezt a glosszát, jót röhögött a markába, és summázta: már megint sikerült felizgatnom a nemzeti oldal jeles sajtóképviselőit. És nem utolsó sorban az olvasóit is, mert miután ők is elolvasták, elkezdtek kommentelni. A kommentjeikből pedig az derül ki, hogy sikerült jól “felhúzni” őket, tehát a HVG-ben megjelent cikkecském megtette azt a kívánt hatást ami a szándékomban volt.
De kérdem én: mi a lóalkatrész miatt foglalkozik a PS gárdája ennyit ezzel a görénnyel, akinek családja bevándorló volt anno, a neve emiatt magyarosított, tehát az égadta világon sincs semmi köze ehhez a 93 ezer négyzetkilométer nagyságú területhez, amit a magyarok (s, nem a jöttment galíciaiak!) hazájuknak tekintenek…
Teljes tévedésben vagy, nagyon jót röhögünk rajta, ez így készülve a szabira tökéletes végszó. Nálunk a kabaré műfaját az ellenzéki sajtó tölti be.
Tökéletes megfogalmazás! Gratulálok!!! A haladók csak szenvedjenek tovább!
Hont indulatainál csak hülyesége jelentősebb.
“Hontalan úgy érzi, az EU nem alkalmaz kellő erejű elnyomást a magyar elnyomó rendszerrel szemben.”
Ezek most sem tudnak mást, mint behívni a szövetséges nagyhatalmakat. Ezzel akaratlanul is dicsérik Mo. erejét, befolyását.
Köszönjük!
A trágár kifejezések mégoly “kreativ” alkalmazása nem tesz egy tartalmában esetleg többé-kevésbé elfogadható szöveget szatirává.
Fájdalmasan hiányoznak a vitriolosan, irónikus, sokszor fergeteges humorú stilusban alkotó Toronyház-lakók az oldalról: Piréz úr, Miért Rigó, Boogie Man és a többiek, akiknek irásaira várva már elöre edzettük rekeszizmainkat.
A “Nahát” néven publikáló személy glosszái többségükben közönségesek, humormentesek és középszerüek.
Engem sokkal jobban zavar, hogy nálad mondatonként nem kevés alapvető nyelvtani hiba veri ki a szemünket! (szatíííírává, “vitriolosan, irónikus” minek oda vessző, stíííílusban, íííírásaira, előőőőre, középszerűűűűek).
Bizonyos hosszú magánhangzók hiánya olykor elöfordulhat egyes laptopokon. Ezen a tényen a legjobb akarattal sem lehet változtatni. Egy trágár hangnemben megirt publicisztikán viszont igen.
Nagyon sokszor találkoztam ezzel az érveléssel, pedig könnyen meg lehet változtatni a billentyűzetkiosztást (kereső » change keyboard layout). Ily módon a te, mondjuk német feliratú billentyűzeteddel írni tudsz magyar, lengyel vagy akár cirill betűkkel (is).
Hont jó újságíró és korrekt ember.