Ferenc nem jött le a reggelihez, és Klára asszonyt módfelett idegesítette a kihűlt pirítós meg az összeszottyadt sonkástojás látványa. Csapkodva rendezte el az edényeket a mosogatógépben, a legmagasabb fokozatra állította a szagelszívót és olyan széles ívben csapta be a hűtőajtót, amennyire csak tudta, mégis, mintha mi sem történt volna. Klára asszony már éppen indult volna a porszívóért, amikor eszébe jutott, hogy Ferenc talán beteg, és ettől egy csapásra elpárolgott a mérge. Sietve ledobta a kötényét, és felcsattogott az emeletre. Résnyire nyitotta az ajtót, és balsejtelme beigazolódni látszott, mivel Ferenc még valóban nem kelt ki az ágyból.
Sőt, rémült szemein kívül semmi nem látszódott ki a paplan alól.
Klára asszony megállt az ágy fölött és várta, hátha Ferenc mond valamit, de Ferenc csak nyöszörgött, és látszott, hogy egész testében remeg. – Az Isten szerelmére, mondj már valamit! – tört elő Klára asszonyból az aggódó idegesség. Ferenc először csak megrázta a fejét, de mikor Klára asszony csípőre tette a kezét, megtörte hallgatását. – A-az é-éjjel to-tojtam egy to-tojást, Klára! Me-megint! – dadogta Ferenc, és megborzongott.
Klára asszonyból elpárolgott a gyöngédség és ráripakodott Ferencre. – Kezdettől fogva tudtad, mi az ára a gazdagságunknak, így szólt az alku. – Én már nem bírom ezt Klára. Rá sem bírok nézni ezekre a vigyorgó, zöld szerencsemanókra, ráadásul egy szavukat sem értem, annyira hadarnak, és förtelmesen beszélik az angolt.
Klára asszony megelégelte ezt a gyerekes nyavajgást, és lerántotta Ferencről a paplant. – Mit foglalkozol te azzal, hogyan beszélnek, úgyis Írországba kerülnek, amint kinő a szakálluk. Inkább gyere le reggelizni, Ferenc, már teljesen kihűlt a teád.
Ferenc nem mozdult, csak feküdt tovább pöttyös pizsamájában és kezeit jelentőségteljesen összekulcsolta a mellkasán, mint aki halni készül. Szavait is inkább az égnek, legalábbis a plafonnak címezte: – Reggeli? Tudod jól, Klára, hogy ilyenkor semmi mást nem kívánok, mint a szépiát. – Akkor ez épp elég indok arra, hogy összeszedd magad, ugyanis elfogyott. Le kell menned érte az állatkereskedésbe! – azzal Klára asszony már fordult is ki a hálószobából, mert rájött, hogy ha tovább diskurál Ferenccel, elkésik a kozmetikustól.
Miközben a kabátját vette fel, még felkiáltott Ferencnek, aki épp akkor húzta le a vécét. – Vidd el a törpét sétálni, ha kikelt! Hátha ez talál valami értékesebbet is, mielőtt elengeded. És ne hagyd magad lekenyerezni néhány régi elásott ezüstkanállal, ha tényleg be akarod építeni a tetőteret a gyerekeknek!
Klára asszony végigtapogatta a zsebeit, hogy minden nála van-e. Végül mégegyszer felkiáltott – Aztán eszetekbe ne jusson bent rágyújtani!
Ez Böszme hibbant Néró a Gyurcsány igazából azért is retteg mert nem tudja folytatni Magyarország szétlopását ,elqúrását és gaztettei ellen tüntető népbe lövetését ,már éles lőszerekkel ,tankokkal.
Ma is megtenné!
Hatalommanias. Utoljara Sztalin tudta tunetmentessen gyogyitani ezt a betegseget tunetmentessen, de o is nagy Petertol tanulta ( lasd Nagy Peter es a Bojarok )