Gyurcsány, aki már nincs is

Ferenc testvér évecskét értékelt. Nagy svunggal, castrói tömörséggel. Az első mondatok után villámgyorsan elhatalmasodott rajta a gyurcsányizmus, a nagy menet elején még látta az igazságot, hogy nagyjából annyi a dékások, emeszpések,  millások, együttkétezerizések, elempésekvagymik együttes esélye a soron következő választásokon, mint a Terry Blacknek a Fábrynál. No de ez után rögtön kiderült, hogy mindenért a Fidesz a hibás, ha nincs Orbán Viktor, még a mohácsi csata is döntetlenre végződött volna, a felek osztoztak volna az első díjon és a török iskolákban bevezették volna a magyar nyelv oktatását. Kicsit megszédültem, mint Juhász Péter az első füves cigije után, gyorsan lenyomtam pár egykezes fekvőtámaszt csákknoriszosan, majd amikor éreztem, hogy újra van agyi vérellátásom, elkezdetem figyelni és gondolkodni.

Az első, ami a figyelmes szemlélődőnek feltűnhetett, hogy a népszerűségének talmi látszatát fenntartani kívánó előadó mögött ült egy ismert ügyvéd, elsősorban büntetőügyek specialistája. Igen, a Múmia kettőezertizennégy forgatásáról nagy hirtelen beesett a műsorra Bárándy György is, aki Hyppolit a lakáj jelmezben álcázta magát és meglehetősen unottan, faarccal tette össze a kezét, amikor a hívek lelkesen tapsoltak egy-egy nácizás vagy egy-egy utalás hallatán az őszödi beszédre . Csak Stirlicz tudhatja pontosan, hogy az ügyvédek doyenje mi a fenét keresett a Gyurcsány mögött, de talán jogi szemmel követte az előadást. Egyébként az ügyvédi jelenlétnek volt alapja, mert derék Fletónk több ízben koncepciós pereket vizionált a saját és korábbi tettestársai rovására, különösen Szilvásy György és Szabó Pál minisztereinek az esetét sérelmezte, idesorolván az MNV-s Tátrai Miklós hihetetlen meghurcolását is. Ilyenkor bizony jól jön egy Dr. Bárándy szem és fültanúként a hallgatóságban, negyven centire a szokása szerint hadonászó főhőstől.

Ami a tartalmat illeti, az nagyjából elvetendő a szónok személye okán. Nem gondolom, hogy a mostani kormány minden kormányok legeslegjobbika. De gondolom, hogy annak, aki kiáll a többi ember elé, hogy kritikát mondjon, csak kell bírnia némi erkölcsi alappal hozzá. Persze az is lehet, hogy Gyurcsány kollektív amnéziával számol… azzal, hogy már senki nem emlékszik a 2006-os rendőrterrorra, a sukorói itt a piros, hol a piros játékra, a rengeteg felvett kölcsönre, az állami vállatok lerablására, a sok böszmeségre, sok lárifárira. Azt mondta a Gyurcsány, hogy ahogy most áll az ellenzék, az nem lesz elegendő a győzelemre. Tényleg. Azt mondta, hogy az ellenzék sose áll össze. Tényleg. Mert mind csak a hatalmat akarjátok, mint heroinista a teli fecskendőt. Azt mondta a Gyurcsány, hogy a nácizmus így meg úgy, hogy a jobboldali náci, irredenta, kirekesztő, kereszténykurzusos… de ezt már hallottuk rákosimátyáselvtárspajástól is.

Néztem a Gyurcsányt és az jutott az eszembe, hogy az önbizalom nem helyettesíti az erőt, sem a szavazóbázist. Ezek nincsenek mögötte. Sem a Bajnaiék, sem a Mesterházyék, sem az elempé osztva kettővel. De adott egy gondolatot nekem, mely régóta érlelődik bennem. Azon felül, hogy látni kell: nincs Gyurcsány. 

A Fidesznek keményen el kell kezdenie harcolni. A Jobbik ellen. Hogy ne lehessen a két politikai erőt összemosni sem itthon, sem külföldön. Hogy a sok nemzeti-liberális érzelmű ember majd nyugodtan elmehessen voksolni rájuk. Mert ha valaki emlékszik a Keresztapa című film első részére, a vége felé kiderül: Barzini az igazi ellenség.  

(Mindenki hülye, csak Fletó helikopter…)