Egyre melegszik a Föld, a tudomány pedig veszített a hisztériával szemben

Ha meg akarjuk érteni azt, hogy tudományos szempontból hogyan változik a föld klímája, akkor el kell szakadnunk a modern tömegkommunikációs korszak fogalomrendszerétől. Ahogy a közösségi média korszakából is vissza kell lépnünk kettőt a televíziózás középső korszakához, az internet előtti időkhöz, amikor már a modern, számítógéppel támogatott tudomány létezett és létrejöttek a globális mérő rendszerek. Vagyis akkorra, amikor már általánossá vált a Föld műholdas megfigyelése és még létezett valódi tudományos ismeretterjesztés.

A Scientific American magyar kiadása és sok más folyóirat, kiadvány a művelt laikus számára biztosította azt a lehetőséget, hogy egymástól messze eső tudományterületekről szerezzen ismereteket és reális képet alkothasson a tudomány akkori állásáról. A laikus számára ugyanis a szaktudományos folyóiratok érthető okokból nem befogadhatóak, a tudományos ismeretterjesztés pedig egyre inkább visszaszorult a kilencvenes években, és a helyét az a televíziós „ismeretterjesztés” vette át, amelynek színvonala már a szórakoztatáshoz igazodott. Arról nem is beszélve, hogy a tudomány is hajlamos szépítésekkel tekinteni a saját történetére, és sajnos sokszor a megkérdőjelezhetetlen tények is így járnak. 

Philip D. Jones és Tom M.L. Wigley elmondja, 1980 táján kezdődő munkájuknak az volt a célja, hogy „egyszer s mindenkorra összegyűjtsük és feldolgozzuk az összes elérhető, a történelem során feljegyzett hőmérsékleti adatot.” Ilyen adatbázis ugyanis korábban nem létezett, mint ahogy az egész bolygóra kiterjedő, összehangolt és módszertanilag összemérhető mérésekről is csak a második világháború után beszélhetünk. Ugyan a XVIII. századtól több meteorológiai megfigyelő hálózatot építettek ki, de az adatok csak szórványosan maradtak fenn és nagyon komoly mérési bizonytalanságokkal kell számolni. 

A nagyon komoly gyűjtőmunka eredményeképpen mintegy háromezer  vizsgálatra alkalmas mérési sorozat került elő. Ezeket különböző matematikai, módszertani eszközökkel kellett megtisztítani a torzító tényezőktől, amelyek számosak lehettek. A városiasodás (körbenövi a város az egykor rajta kívül elhelyezkedő mérőhelyet), az állomás áthelyezése, a műszerezettség, az észlelési időpontok eltérése, a származtatott adatok kiszámítási módja mind-mind olyan bizonytalansági tényezők, amelyekkel kezdeni kell valamit.

Ne feledjük, itt évszázados távlatban akarunk akár fél fok körüli átlaghőmérséklet változást tudományos bizonyossággal kimondani!

A kutatók végül a kezdeti 2666 adatsorból 1584-et fogadtak el az északi féltekéről és 293-at a déliről, kihagyva mindazokat, amelyeket különböző módszerekkel már nem lehetett „helyesbíteni”.  És ezekből számítottak a féltekékre vonatkozó átlaghőmérsékletet. 

Nem belemenve a részletekbe, itt matematikai módszerekről van szó, amelyek, ha a szükséges tényezők ismertek és a rendszer a modellünknek megfelelően viselkedik, akkor teljesen megbízhatóak. A baj, mint mindig, az ismeretlen tényezőkkel van, amelyek, ha vannak, komoly torzításokat okozhatnak.

Tehát 1990 környékén, amikor a pontos mérések bő 40 éves múltra tekinthettek vissza, a matematikailag tisztítottak pedig bő száz évre voltak relevánsnak tekinthetőek, két tény volt kimondható a kutatók szerint:

  • egyrészt az, Föld éghajlata évről évre jelentősen változik;
  • másrészt az, „hogy a XIX. század vége óta Föld fél Celsius-fokos általános melegedési tendenciát mutat”.

Természetesen semmi okunk nem szakértőként ennek az állításnak a a helyességét kétségbe vonni, vagy a módszertant kritizálni. Számtalan olyan fizikai, matematikai, meteorológiai jelenség, törvény ismerete szükséges a probléma megértéséhez, amelynek nincs egyszerűsített, ismeretterjesztő verziója. Pusztán néhány érdekességet érdemes végiggondolni, illetve néhány tudományfilozófiai probléma jellegét és nagyságrendjét kell felvillantani, hogy világos legyen, milyen bonyolult, az emberi értelmet meghaladó rendszert kell megértenünk. 

A föld légköre az egyik legösszetettebb rendszer, amit modellezni próbálunk úgy, hogy több milliárd éves fennállása és változása idejéből 60 évre vannak pontos mérési eredményeink. Tele van olyan elemekkel, amelyek jövőbeni állapotai elvileg sem jósolhatóak meg pontosan.

Tanulságos és szórakoztató például az, hogy miként is mérték például a tengervíz felszíni hőmérsékletét. Az 1940-es évekig úgy, hogy a hajó oldalánál leeresztett vödörben tengervizet húztak a fedélzetre, vártak néhány percet, míg a hőmérő felvette a tengervíz hőmérsékletét, és aztán leolvasták azt. Aztán, nagyon hirtelen átálltak arra, hogy a hajó motorjának hűtésére beszívott víz hőmérsékletét mérték meg. De a hajónaplók csak a 70-es évek óta tüntetik fel a mérés mikéntjét. Ráadásul a vödrös mérések sem azonosak (elképzelhetjük például a különböző nemzetiségű tengerészek mérési precizitása közötti különbséget), favödörben (ami szigetel), ponyva és ón vödörben, (ami nem), és a 40-es évek után meg műanyagban vették a vizet. És ugye nőtt a hajók átlagos mérete, a konkrét mérés a tengerfelszíntől messzebb történik. A mérés módjából következő eltérések akár 0,2 fokosak is lehetnek átlagosan a szerzők szerint a XIX. század második felében, attól függően például, hogy milyen vödröt használtak, ponyvát vagy fát. 

Arról nem is beszélve, hogy a mérések fizikai helyszíne mennyire véletlenszerű, akár a tengeren, akár a szárazföldön, és milyen torzításokat okozhat az, hogy a Föld különböző területein természetesen nem azonos a lehűlés vagy a melegedés mértéke. De mindentől függetlenül, miután a logikai és matematikai „helyesbítését” elvégezték, ezeket az adatokat mérési eredmények átlagaként, kvázi a bolygóra vonatkozó természeti tényként kezeljük, hangsúlyozom, még csak nem is pusztán mérési eredményként. Úgy fektetik rá a trendvonalat, mintha azonos bizonyossággal rendelkeznének, mint az elmúlt évtizedek sokkal számosabb, sokkal pontosabb és sokkal kifinomultabb globálisan tervezett mérései. Amelyek egyébként szintén vita tárgyai sok esetben, mert szintén nem közvetlen mérések.

Két bekezdést emelnék ki még a cikkből, amely megvilágítja, hogy mennyire ingatag talajon mozgunk ebben a kérdésben:

„A történelmi feljegyzések sok jellegzetessége éppenséggel ellentmondani látszik az üvegházhatás hipotézisének. A Föld 1920 és 1940 között sokkal jobban melegedett annál, mint ami az üvegházhatást leíró modellből következik. 1940 és 1970 között pedig lehűlt, annak ellenére, hogy az üvegházgázok mennyisége ekkor gyorsan nőtt.”

„A jelenlegi éghajlatváltozás okait övező számos bizonytalanság többsége sohasem lesz eloszlatható, mert hiányoznak az ehhez szükséges régi adatok.”

Akik szkeptikusak a klímaváltozással kapcsolatos politikai döntésekkel és az azt körülölelő hisztériával, a következők ügyekben fogalmaznak meg kétségeket:

  • A klímahisztéria képviselői olyan dolgokról állítják, hogy tudják, amelyek elvileg sem megismerhetőek vagy megjósolhatóak. 

Ha fel is tesszük, hogy az állításaik igazak, tehát a szén-dioxid szint növekedése teljes egészében az emberi tevékenység következménye, nincs természetes része, és a szén-dioxid felelős teljes egészében a hőmérséklet növekedéséért, akkor is kérdés, helyesek-e a döntések és hatékonyak lehetnek-e, amelyeket a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében hoztak? (Hiszen a klímahisztéria alapvetően erre, a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére  irányul.) 

  • A kibocsátáscsökkentés természettudományosan is bizonytalan, politikailag és szociológiailag pedig bizonyosan kudarcos projektjére pazaroljuk az erőforrásokat.

Miután már a szén-dioxid szint természetes úton is nőtt ekkorára, mint ami most várható, és az élet alkalmazkodni tudott hozzá, nekünk is az alkalmazkodásra kellene koncentrálnunk inkább, mint abban bíznunk, hogy meg tudjuk akadályozni a szén-dioxid szint további növekedését.

Mindenképpen meg kell változtatnunk az életformánkat, csak az a kérdés, hogy ezt önként tesszük-e, megelőzve a nagyobb bajokat, vagy kényszerből, egy már kifejlődött válság közepén.

Nem a szén-dioxid szint növekedése okozza a válságot, hanem a bolygó átlaghőmérséklet növekedéséből következő lokális jelenségek.

Ezek a jelenségek ráadásul sem térben, sem időben nem emberi léptékűek. A manapság divatos ideologikus globalizmus is csak illúzió szintjén reagál a planetáris nagyságrendre, de semmilyen módon nem veszi figyelembe azt, hogy a légkör „tehetetlensége” okán évtizedes, évszázados nagyságrendben reagál, és nem az emberi elme mindennapi időfelfogásában. 

A hőmérséklet növekedéséből következő éghajlatváltozásra adott reakciónk remélhetőleg csökkenteni fogja az összes káros kibocsátásunkat is. Viszont a szén-dioxid kibocsátásunk öncélú csökkenése nem fogja csökkenteni rövid távon a bolygó hőmérsékletét és a jelenlegi szén-dioxid szintet sem.  

És végül, a túlnépesedés az, ami ezt a válságot globálissá teszi, meg az, hogy az állítólagos környezetvédők olyan globális válaszokat erőltetnek, amelyek lehetetlenné teszik a lokális megoldásokat.

A földfelszín sok milliónyi mikroklíma összessége. Semmiféle globális szabályozás nem tudja értelmezni ezt a sokféleséget, mert egyetlen egy helyi ökoszisztémát sem képes megérteni, ahhoz ugyanis abban kell élni. A globális gondolkodás szükséges, és kell keresni globális  megoldásokat is, de azok nem fogják megoldani a lokális problémák töredékét sem.  

Facebook hozzászólások

  Paranoid Android

Paranoid Android
Élek, ami egy droidtól szép. Remélek, ami optimizmusra vall, viszont idegen a karakteremtől. A jól kompenzált paranoia előny.

30 hozzászólás

  1. Avatar

    Tuti hüleség hógy melekszik a főd… Tők egyértelmű hógy eggyre hídegebb. Ma is majd mekfagytunk azesöbe. a klímahisztizök nem ísmerik a túdományt mer nincs agyúk !!!

  2. Avatar

    Jó cikk, köszi!
    Lehetne cikket írni arról, hogy Afrika nagy részén még mindig nem koncepció a fogamzásgátlás és családtervezés. Meg arról, hogy az iszlém országok lakossága megnégyszereződött 1950 óta.
    Meg arról, hogy az egy före eső széndioxid kibocsátás Németországban 10szer akkora, mint egy nigériaié, tehát ilyen szempontból sem túl jó ötlet menekültként németesíteni. Arról nem is beszélve, hogy utána állandóan hazarepülget családot látogatni. Stb.

    • Avatar

      A népesedést a természettől elkülönült civilizációban az határozza meg, hogy kinek milyen a helyzete és a valóságról kialakult képe. A társadalmi perifériák túlszaporodnak amíg össze nem omlanak illetve el nem árasztanak másokat. A haszonélvezők pedig elsorvadnak. Ha ismerős a történelemből, korábban ez a nyugati fehér ember világában játszódott le. Lásd Amerika letarolása és gyarmatosítás. Ma már mindez globalizált.
      Ezen soroséknak sincs hatalmuk, hát még holmi fogamzásgátlásnak.

  3. Avatar
    Fogatlan pingvin

    István Vicze (FB)
    Az általad felsorolt érvekben hivatkozott dolgok nem pontos mérési adatok gyűjteményei, csupán hozzávetőleges becslések. Azokat a becsléseket tudósok tették, miként a cikkben olvasható eredmények és állítások is erre a területre specializálódott kutatóktól származnak. A módszertanukról is olvashatsz a cikkben. A paleoklimatológia jóféle tudomány, kiegészítője a geológiai és paleontológiai kutatásoknak. Eredményei azonban a globális klíma tekintetében, meglátásom szerint, továbbra is becslések, és következtetések, hiszen az egyes minták az adott hely mikroklímájára utalnak főképp, kisebb részben a globális légkörre. A több helyről vett mintákban található azonos, és időben egyező vagy közeli eseményekre utaló nyomok természetesen nagyobb léptékű feltételezésekre adnak okot.

    Most, amikor egy komplett bolygó légköre és klímája a kutatók rendelkezésére áll, vagyis holmi zárványoknál sokkal nagyobb léptékű mintákkal dolgozhatnak, még így is rengeteg a bizonytalansági tényező, amit (bár trendek alapján), de becslésekkel próbálnak a modellekben szerepeltetni.

    Megjegyezném még, hogy a légkörben (a tudomány jelenlegi állása szerint) a CO2 aránya 0,032%. Ennek a mennyiségnek szinte elhanyagolható az üvegházhatása. Ami ebben inkább szerepet játszik, az a vízgőz.

    A klíma változása pedig erősebben függ csillagászati folyamatoktól (keringési pálya, tengely dőlésszöge, és ezek változásai) mint egy minimális mennyiségben jelenlevő gáztól.

    Nem szabad a kérdést emberi léptékkel vizsgálni, félrevezető következtetésekre juthatunk.

    Másrészt, egy planetológiai jelenséget politikai célokra felhasználni és féligazságokkal hülyíteni az embereket, legalábbis mérsékelten tekinthető tisztességes eljárának.

  4. Avatar

    Az 1940 előtti un. történelmi mérési adatok hitelesként elfogadása eléggé naiv vagy kényelmesen opportunista.

    Nem hitelesített különböző manufaktúrákból származó, különböző reagensű, különböző beosztású hőmérőkkel, különböző módszertanú, különböző helyszíneken, különböző körülmények között elért mérési adatok, nem azonos mérési módszerekkel, optimista feltételezés.

  5. Avatar

    Vannak konkrét tények: az elmúlt kb. 115 évben a CO2 hányada a légkörben kb. 35%. növekedett. A légkör összetételét hosszabb távon kőzetekből, rövidebb távon mérésekből állapíthatjuk meg.
    Csak akkor tagadhatunk egy okot a jelen állapotra, ha van alternatív magyarázatunk a jelen állapot kiváltására.

  6. Avatar

    Ez a klíma dolog nem más mint a zöldek hisztériája. Pont! Klímaváltozás mindig is volt még az ember megjelenése előtt is, és azután is lesz, ha az ember eltűnik a földről. Pont! Európa is számtalanszor volt már sivatag és számtalanszor volt esőerdő borította föld. A földközi tenger is többször kiszáradt már, és újra tele lett vízzel. Aki ezeket a tényeket nem látja, hanem helyette a klímahisztit nyomja, az IDIÓTA. Pont!

    • Avatar

      És a Szahara helyén tenger, beltenger majd tó volt ha hihetek a tudósoknak.

      • Avatar

        A barlangrajzokon folyók, gazdag növényzet, krokodilok, stb. található. Persze az is lehet, hogy az őskőkori ember hosszas expedíciókat szervezett a sivatagba, hogy ilyeneket firkálhasson a barlangok falára. Azért ez nem valószínű.
        Sokkal inkább az a helyzet, hogy a Szaharában pont olyan tuskók éltek, mint a “mai ember” akiknek semmi fogalmuk sem volt a természet élet számára szabott törvényeiről. (Az ilyet eleink kiközösítéssel halálra szánták, ők meg népként voltak en bloc fogalmatlan kártevők.) Túlvadászták a legelő állatokat, melyek híján a füves puszta növényzete nem tudott fennmaradni, és így kiiktatták a vizet a tájból. Pont úgy tettek, mint a magyar Vízügy a Habsburg kártétemények óta Csészényitől és Vásárhelyitől kezdve napjainkig. Az eredmény magáért beszél: egy Európa méretű sivatag, melynek pár oázisa 5 millió embert képes eltartani. Kérünk ilyet idehaza? Nein, danke.

  7. Avatar
    Bokor Géza

    A fegyverkereskedelem, drogkereskedelem és a vetőmagkereskedelem mellé felnőtt a környezetvédelem és nem kizárt hogy nagyobb haszonkulccsal dolgozik mint az előtte említettek.
    Üzlet uraim, üzlet. A politikai történések mögött mindig ott a pénz!

  8. Avatar
    heroes_never_die

    Gratulálok PA-nak a kiváló cikkhez. Látjuk azonban, hogy ideológusokat tényekkel sem lehet meggyözni.

  9. Avatar

    Ha valaki tényleg igazolná, hogy kokettő para az tényleg para, akkor tudós és politikus társadalmakat tenne a levesbe.

  10. Avatar

    “És végül, a túlnépesedés az, ami ezt a válságot globálissá teszi, meg az, hogy az állítólagos környezetvédők olyan globális válaszokat erőltetnek, amelyek lehetetlenné teszik a lokális megoldásokat.”

    Miután a hírközlés és annak az elérhetôsége soha nem volt ilyen gyors, könnyü azoknak a helyzete, akik akár politikai, akár gazdasági okokból a hisztéria keltés nagymesterei lettek.

    Sajnos megtéveszteni az emberíség nagy hányadát igen csak könnyû.
    Az elôre rágott, azaz kész étel gyorsabban felszívódik, míg a gondolkodás és annak a következményei nehezebben emészthetôek.

  11. Avatar

    Lényegtelen, hogy a tudomány veszített-e a hisztériával szemben. A tudomány ugyanazt szolgálja amit a hisztéria. A hisztéria a mai civilizáció urainak véleményhatalmi gépezetéből jön, a tudomány pedig eszköz a véleményhatalom hittételeinek megalapozására.

    Sokkal de sokkal érdekesebb, hogy a tudomány nem alkalmas a valóság leírására! Most, hogy a valóság beköszönt az ablakon a tapasztalható természeti változások révén, már látszanak a mai világot uraló hit és világnézet ellentmondásai. Csupán ennyi történt. Az uralkodó (liberális haladó) világnézetről bebizonyosodott, hogy hamis. Az azonos alapokról startoló konzervatív csupán ezt kritizálja, nem foglalkozik a valósággal. (A valóság meg közben lesöpri a Föld színéről az egész modern civilizációt.)

    A változások egyetlen árva eleme a hőmérséklet. És a tudomány még arról sem tud semmi bizonyosat mondani. Itt tartunk. Megy a CO2-zés, meg kvótázgatás. Miközben ha kinyitnák a szemüket, láthatnák, hogy a természet komplex rendszer, melyben nincsenek adottságok, mert minden „adottságot” ő maga állít elő. Az esőt, a vizet, a talajt és mindent, ami az élethez szükséges. Láthatnák, hogy a táj hő- és vízháztartásáért az erdőségek felelnek, (nagyon nem a CO2). Az oxigénért meg a tengerek. Továbbá lényeges, hogy van-e egybefüggő erdő a tengertől a szárazföld belsejéig. Az egész mai büdös nagy baj abból van, hogy rossz helyen és sok erdőt nyírt ki a mai civilizáció és vele egylényegű elődei. (A Szahara elsivatagosítói, Mezopotáia kő monstrumokat építő kreténjei, a fanyűvő görögök és római, a Nyugat-európai rablók, és a Nyugat-európai rablás amerikai és egyéb exportjai, inkluizíve ázsiai utánzatok.)
    Kinyírták az erdőt –> a maradék még fenntartotta a természeti rendszer arcát egy kritikus pontig –> azon túl nem volt képes eleget párologtatni és vele hűteni –> megnőtt a hőmérséklet –> magasabb lett a páranyomás telítés, és az erdő kevesebbet párologtat, nehogy kipusztuljon –> tovább nő a hőmérséklet –> megszűnnek az erdő megújulásához sőt fennmaradásához szükséges feltételek. Azon feltételek, melyeket a természet tízezer évek vagy még több alatt maga teremtett meg maga számára… Az kéne, hogy ijesztő legyen, hogy az egész folyamat az elmúlt 20 évben gyorsult be és vált öngerjesztővé! A természet sok helyi pusztításának eredőjeként jön létre a globális változás, nem pedig fordítva!
    Lenne reményünk megmaradni, csak tágabb környezetben kéne tenni. Sok telepített faültetvénnyel vissza tudnánk fordítani a rohamos változást, helyi szinten. Lényeges, hogy Egybefüggő fás sáv legyen Magyarországtól a Balti tengerig és/vagy az Adriáig. Továbbá még ma fel kéne függeszteni a Vízügy vízelvezető és tájat kiszárító tevékenységét. Amúgy a gyerekeink itt fogunk éhen veszni egy sor tűzeset után egy félsivatagban.

    • Avatar

      Nem Kristófnak szól csak kommentjéhez illik:

      Libanont és Szíriát valaha cédrus erdők borították.

      Ott Kis-Ázsia tengerparti részein, és Afrika É-i, É-Ny-i területein nem kellene erdősíteni.
      Ennek nem kellene ENSZ programnak lenni?

  12. Avatar

    Kedves István Vincze. Elmondanád hol mérték globális rendszerben 1750-ben a légköri hőértéket? Anders Celsius 1742 -ben javasolta az általa használt mérési módot.Máig is él a Celsius skálától eltérő hőmérés (Fareinhert).

  13. Avatar

    Kedves Kristóf, kérlek nézd át az utóbbi évek erdősítési adatait,továbbá épp az idén indult a kunság területén egy tájrehabilitációs program amelynek keretében a hibásan ásott csatornákat, emelt gátakat megszüntetik. Ezzel helyre állítva a régi semlyéket, tocsogókat amiket a magasabb talajvíz szint táplált és amit ezek az elhibázott beavatkozások eltüntettek , kell hozzá több év mire a kiszáradt talaj újra éled. De végre történik valami.

    • Avatar

      Hát ez remek hír. Tényleg megszüntetik az összes csatornát a Dong-éri főcsatornával együtt? Mert kb. mind “hibásan ásott”.
      És valóban, a vízelvezetés száz éve alatt átlagosan 6 métert süllyedt a talajvíz. De nem csak ez történt, hanem a csapadék mennyisége is csökkent kb. 100mm-t, ami a helyi vízkörforgás kikapcsolásából ered. A növényzet is erősen megváltozott. Az éghajlat nedves kontinentális volt, majd száraz kontinentálisra változott, mára pedig félsivataggá. A táj eltartóképessége pedig legfeljebb tizede a 100 évvel ezelőttinek. Mindezt a vízelvezetés nyomán.
      És miért tették ezt? Hogy korabeli gyarmattartóink minél több búzát termeszthessenek a hazánkban. Ha jól sejtem, ma ilyen kényszer nem áll fenn. Csupán az agrárminiszter becsípődése, hogy a föld kirablását folytatni kell a “verseny” szellemében.

      Aztán jópofák ezek a “fejlesztések”, csak amíg a pénz diktál, addig veszett fejsze nyele mind. Illetve amíg nem kezdik el megérteni az összefüggéseket. A fásítás jól hangzik de víz nélkül legfeljebb leég talpon. Aztán lehet köhécselni a tűzben ha ugyan nem megfulladni. És lehet egzecéroztatni a “tudatlan” embereket mindenféle “környezetvédelmi” tilalmakkal.

      Úgy lenne is elég víz az erdősítéshez, ha:
      a) azonnal eltömnék az összes vízelvezető árkot.
      b) jó esetben az összefüggő faültetvények kiérnének valamelyik tengerig. Azok párologtatása nyomán pedig az alacsonyabb légnyomás behúzná a párát a tenger felől. (Ezt az Adria felől a bezzegkultúr görög-rómaiak már régen tönkretették. A többit meg az őket utánzó “kultúrák” intézték el.)

  14. Avatar

    Bocs én csak megszeppenve merem kérdezni hogy a növekvő cokettő tulajdonképpen miért is nem jó a növényeknek. Több cokettő = több zöld növény, vagy nem??? Több zöld növény pedig még több friss oxigén. Ja és azt sem értem igazán hogy a hőmérséklet adatokból , ami ugye egy skalár tér , hogyan számítunk átlagot? Elég nagy bátorság.

    • Avatar

      kisnyilas

      Én csak egy poroslábú polgár vagyok vélhetőleg, Kara Kozgun szerint ostoba is, de kérdései felvetettek bennem néhány gondolatot.

      A növények fejlődésük mely periódusában (növekedés, kifejlettség, elhalás állapotában) hasznosítják a legtöbb CO”-öt?
      Az erdő vagy hasonló területű haszon növény ültetvény nyel-e el több CO2-t?

      Ha a klímamodellek a hőmérsékletet a szokásos gyakorlat szerint skalármennyiségként fogják fel és skalártérben kezelik, ugyan hogyan biztosítják hozzá a tér minden pontja hőmérsékletének objektív meghatározását (mérését).
      Az adott pont hőmérséklet meghatározása nem mutatja, hőtehetetlensége miatt a mértközeget ért környezeti hatások (szél, felhősödés) miatti változás vektorát, már csak a mérőközeg hőtehetetlensége miatt sem. Egy mérés ugye nem mérés. Tehát a mért és ábrázolt adat maga is egyfajta átlag, közelítő nagyság.

      Szerintem adott tér hőmérséklete leírásához skalárterek sorozata szükséges, de az sem írja le a mérésipontok levő hőhordozó közegek részecskéi egymásra gyakorolt hatását, annak mechanizmusait.

      Meglehet, a hőtan kvantálása tenné lehetővé egy tér pontjai hőmérséklete alakulása leírását.

  15. Avatar
    Erdekelne201907

    Elnézést , de pontosítanék: a “bioszféránk”, azaz csak az életterünk, a légkör- és a vízfelszíni közvetlen hatások, változások miatt, na és persze így a szárazföldi felszín is.
    A Föld viszont SEHOGY SE melegszik, mert akkor már rég nem lenne semmilyen élet se a bolygón.
    Nem mindegy (!).

  16. Avatar

    Jó cikk köszi!, A magyarorszagi adatokbol is lathatoak ezek. A meterologiai allomasinak adatait egyenkent nezitek, van olyan meroallomas nagyvaros ahol nem no hanem az atlaghomerseklet.
    A regi adatsorokra jo pelda egy szegedi (egyetemi) tanulmany, kb 1975-1918 kozotti meresi adatokat elemeztek az ungvari meteorologiai allomasrol. A kutatok ra is csodalkoztak, hogy mar akkor emelkedo ‘trendvonalat’ talaltak (hol volt meg akkor az uveghazhatas).

  17. Avatar

    Kedves J.L: Mi köze s sör alkoholtartalmának a levegő CO2 tartalmához? Ha a levegő Oxigén tartalma 20,93% akkor hol fér el az általad említett 20% CO2 ha a Nitrogén 78,09 %? Ja a CO2 nehezebb a levegőnél, mélyföldeken, barlangokban ki kellene neki ülepedni, ha elegendő lenne a koncentrációja.Csak különleges esetekben dúsul fel pl: mofetta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük