Akikhez képest a nemzeti konzultáció értelmes

 

 

  

A Válasz.hu-n Borbás Barna lecsapta a magas lasztit, megírta, hogy a Die Hardos FBI-ra hajazó (majd mi elvágjuk azt a vezetéket, nyugi) bevándorlós konzultációnál is ostobább, felületesebb és kínosabb tudott lenni a Helsinki Bizottság szervezésében a konzultáció ellen indított bevandorlovagyok tumbleres kampánya. Kossuth menekülését vagy a magyarok honfoglalását a kortárs bevándorlással összevetni még romkocsmás merengésnek is kevés.

Talán a tátikás szint a legpontosabb definíció.

Azért időzzünk el egy picit a honfoglalásnál. 10. században nem sok nép volt a mai helyén Európában. Például mi lenne, ha Cameronnak azzal vágnának vissza az általa kidobni szándékozott lengyelek és magyarok, hogy “csókolom, ti meg akkor húzzatok vissza részben a német-dán határra, részben meg a normand tengerpart érintésével Skandináviába”? Ugyeugye?

De ezt a tátikás történelemtudást is sikerült meghaladni az LMP közeliek által terjesztett webpropagandával. A két képecske, amiért bizony középiskolai bukás jár:

Bem József az akkori Ausztria egyik tartományában született, tehát nem bevándorlóként harcolt a Habsburgok ellenében a “népek szabadságáért”, hanem “békétlenkedő alattvalóként”. Petőfi Sándor (így írjuk, amennyiben nem szlovákok vagyunk) pedig pláne nem volt bevándorlók gyermeke. A Petrovicsok Nyitra megyében születtek és haltak, azelőtt is, hogy Sándor leszármazottjuk elmagyarosodott és a legnagyobb költőink egyike lett.

Egyébként most szomorú, hogy az Egyesült Államok történetéről vajmi keveset tanultunk. Tökéletes példa lenne a bevándorló-ellenességben élen járó Texas történelmét átolvasni. Amellett, hogy USA azon tartománya, mely felett a legtöbb zászló lebegett (spanyol, francia, mexikói, texaszi, amerikai, konföderációs) a Mexikótól való függetlenség kivívásakor bizony leginkább az akkor már többségbe került bevándorlók harcoltak a kisebbségbe került bevándorlók megosztottsága mellett. Emellett pedig a keleti partról érkezett vallási fanatikusok és amerikai nacionalisták.

Szóval melyik libnyaf merne előadást tartani egy David Crokett megemlékezésen arról, hogy a texasziak legyenek szívesek kedvelni a bevándorlókat?

PS: A 48′-as függetlenségi háborúban éppenséggel a bevándorlókkal (szerbek, románok, szászok, etc.) harcban álltunk. Petőfi és Bem őket akarta “felgyújtani”.