Végül is megtörtént. Összejött.Habár mindenki sejtette, hogy az összefogás kényszere jó apropó lesz arra, hogy biztos befutó helyre pofázza be magát Gyurcsány a szociknál, néhányan mégis hittek Attilának és Gordonnak, amikor „korszakváltást” ígértek. De az összefogás után elillant minden halvány illúzió: mégis összenőtt, ami összetartozik. Így megy ez…
Lett hát hétfőn közös lista és minden egyéni körzetben összefogás. Ez aztán a nagy durranás! Habár szerelem nélküli, inkább erőszakkal teli, de mégis történelmi léptékű baloldali összeborulás. Bár, hogy a választópolgár mit fog ahhoz szólni, hogy az első három helyen a fiatalításba belebukó Mesterházy; a vezetőként csődöt mondott színtelen-szagtalan Bajnai; illetve az egyszer már csúnyán levitézlett Gyurcsány neve lesz olvasható – azt nehéz megjósolni. Mindenesetre biztos felteszi magának majd azt a kérdést: „Nem ezeket az alakokat zavartuk el négy éve?”
De azért volt olyan is, amit kevesen sejtettek. Meglepetésként robbant be és foglalta el az előkelő negyedik helyet Fodor Gabika; vagy tért vissza (ráadásul DK-s színekben) a dörmögő Kuncze-maci; de azt sem sokan hitték volna néhány hónappal ezelőtt, hogy Juhász „Milla” Péter lesz végül a szappanopera morális hőse. Mert egyedül ő volt következetes és a Gyurcsánnyal szembeni ellenérzései miatt még időben lelépett.
És mielőtt elfelejtenénk, meglepetésként hallhattuk a hétfői sajtótájékoztatón Bajnaitól és a PM egyik selejtes alakjától, hogy minderről, illetve arról, hogy végül is fel kellett adniuk az elveiket és össze kellett fogniuk Ferenc testvérrel is, végső soron Orbán tehet. Bár Gordon elszólta egy kissé magát, mikor imigyen fogalmazott Gyurcsánnyal kapcsolatban: „okos enged…” (Miközben Ferinek tikkelt egyet a megfeszülő arcizma) Kár, hogy Gordon a mondást nem fejezte be!
Mindenesetre igencsak furcsa lehetett az egykori elvtársaknak munkatársaknak most ellenfélként alkudozni. Ugyanis Bajnai és Mesterházy is Gyurcsánynak köszönheti a politikai karrierjét. Végtére is mindketten Gyurcsány köpenyének újából bújtak ki. Majd egy kis szabad kóválygás után vissza is somfordáltak oda. Szégyellhetik is magukat a szimpatizánsaik előtt!
Az elmúlt négy év viszont arról szólt, hogy Mesterházy és az egy kissé fáziskéséssel a magyar politikába amerikai hátszéllel berobbanó Bajnai, illetve minden újonnan születő baloldali képződmény(Milla, PM) nemcsak az Orbán-kormányt szapulta, hanem igyekezett megszabadulni az igen ciki Gyurcsányi-örökségtől is. Szidták is, mint szódás a lovát. A szoci Szanyi kapitány például diliházba, vagy a börtönbe küldtevolna; Bajnai többször elmondta, hogy nem szeretne egy listán szerepelni az egykori üzlettársával; a PM pedig következetesen szembeállt a Gyurcsány-korszakkal. Mert más volt a véleménye például a 2006-os rendőrterrorról. De ennek most már túl sok jelentősége nincs.
Ezek után igen kellemetlen volt ismét Gyurcsány mellett „stand up-polni” egy színpadon. De hát a DK-t be kellett venni, hisz ha tényleg önállóan indít egyéni képviselőket, ha tényleg felállítja saját országos listáját, akkor az éppen elég lett volna arra, hogy egy esetleges bejutási küszöb alatti eredményükkel, a ráadott szavazatok lyukas vödörbe öntött vízként folyjanak széjjel. Habár a friss közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy az összefogásban a szocik többet vesztenek Gyurcsánnyal, mint amennyit nyernek – kármentésként mégis logikus lépésnek tűnhet az összefogás. Ugyanis, ha ez nem történik meg, akkor egy esetleges és várható baloldali vereség esetén, a bűnbak mindenképpen Mesterházy és Bajnai lett volna. Mert nekik szegeznék a kérdést a Heller Ágnes-féle Gyurcsány-buzik, hogy miért nem próbálták meg mégis a teljes összefogást.
Tehát racionálisan érthető Gyurcsány meghívása. Az elvek oldaláról nézve viszont semmiképpen. Nehéz is lesz kipofázni. Mert, hogy beszél Bajnai továbbra is „korszakváltásról”; miként szól Mesterházy a „megújulásról”; és végül hogy a francba magyarázzák majd meg a PM-s árulók, hogy az általuk ugyanolyan gőzerővel szapult Gyurcsánnyal nyomulnak egy listán? Az utóbbiakról, az egykori LMP-s párttársuk, Ertsey Katalin meg is írta a véleményét Facebook-on: „Ahogy az egykori párttársaimmal, barátaimmal felmossák a padlót, az egyszerűen szívszorító.”
De mindez mégis érthető. Kell a pénz és a hatalom. Ha már belementek a játékba, más esélyük nincs a bejutásra. Nagyon kell a parlamenti szék Szabó Tímeának, Karácsony Gergelynek és Scheiring Gábornak is…
Sokkalta érthetetlenebb viszont, hogy „jött, látott és győzött” Fodor Gabi is. De hogy miként és hogy – azt senki nem érti. Valószínűleg az elkövetkező hetekben, a mindenféle infrastruktúra, pénz, vagy párttagság nélküli liberális Fodor-párt bevétele fogja okozni a legtöbb fejtörést a politikai elemzők számára. Hisz még csak mérhető támogatottságuk sincs! Akkor meg mi a fenét keresnek a szövetségben? Mi a francot kóricál Fodor a színpadon? Hogy kerül a negyedik helyre a közös listán? Talán valamilyen kompromittáló fotók lapulnak a széfjében? Talán tud valamilyen szex-afférról? Mert más oka nem igen lehet annak, hogy odahívták.
Mindenesetre vicces, másoknak kínos volt látni az egész történelmi sajtótájékoztatót. Akár egy kényszerházasság nászéjszakája. Csak éppen gruppen módon megszervezve; úgy, hogy egyetlen szereplő sem volt már politikailag szűz. Sőt! Mint valami olcsó prostik, akik pénzért bármilyen szex-partyban hajlandók részt venni. Bár az orgazmus ezúttal elmaradt.