Beindult a LibNyaf®™a Szent István Társulat hittankönyve okán, mivel abban állítólag halálos bűnnek nevezik a homoszexualitást. A polkorrekt kommandó csutkára töltötte a karabélyokat és tüzelni kezdett. A kiadó erre közölte, hogy rendben, akkor módosítják a szöveget. Ez egyébként helyes is, de reméljük, tényleg csak pontosításról van szó (bár még nem vettük a fáradtságot, hogy megnézzük a hittankönyvet, vagyis kénytelenek vagyunk hinni a LibNyafnak, hogy ez van benne). A lényeg, hogy a hivatalos katolikus tanításban nem a „homoszexualitás”, hanem “a homoszexuális cselekedet” a halálos bűn. És ha az, akkor miért is ne lenne benne a HITtankönyben?
Fairlane persze nem kíván teológusként megnyilvánulni, hiszen nem teológus, inkább bandababákat kergető detektív. De annyit azért a LibNyaf képviselői is megtehetnének, hogy utánanéznek annak, aminek csípőből nekimennek.
Kezdjük azzal, hogy hittanra csak az fog járni, akit a szülei erre küldenek. Így ha a szülő neadjisten afféle szabad szellemű poszthatvannyolcas gyökér, nem küldi arra, és otthon mondhatja a gyerekének, hogy a nyitottság mindenek felett, a kezébe adhatja Sartre-ot, Sade márkit vagy akár Marxot, mint erkölcsi nevelőket, elvégre sosincs elég korán a tömeggyilkosság elméleti megalapozásához. Ez esetben majd a józan paraszti ésszel bíró nagypapa, nagybácsi, vagy valamilyen rokon fog lekeverni egy makarenkói sallert a hülyéjének, de ez semmi esetre sem tartozik sem az iskolára, sem az államra.
Másodsorban nem ártana ismerkedniük kicsit a katolikus teológia „halálos bűn”-fogalmával. Ezek közé nem csak a homoszexuális cselekedet, a házasságtörés, vagy az emberölés tartozik, de például a házasságon kívüli/azt megelőző reszelés is (épp ezért Ford szénája sem áll túl jól), vagy a parancsolt ünnep mulasztása, és a böjt meg nem tartása is. Tehát ha a katolikus nem megy el vasárnap a misére, az halálos bűn. Nyilván van ezek között is hierarchia, csak azt szeretnénk érzékeltetni a LibNyaf képviselőivel, hogy mi ellen tiltakoznak. Miért nem kelnek ki a parancsolt ünnep mulasztását halálos bűnnek minősítő tanítás ellen?
Ezek a törvények ugyanis a katolikusokra vonatkoznak. Ha valaki nem hisz abban, hogy ezeknek a szabályoknak a betartása szükséges az üdvösséghez, akkor mit hisztériázik? A LibNyaf legfőbb ismertető jele az Jersey Shore elkényeztetett picsáit megszégyenítő hisztis mivolta mellett a nettó ostobasága. A „halálos bűn” büntetése ugyanis nem az, hogy Kövér László guillotine alá teszi a homárt, a házasságtörőt, vagy a misére nem járót. A halálos bűn büntetése – amennyiben elkövetője nem gyónja meg – a pokol. Így a halálos bűnök „elintézése” vallási aktus, amely csak az illetékesre és a Jóistenre tartozik. A gyónási titok miatt pedig még a legsúlyosabb (már elkövetett) bűnöket sem oszthatja meg a pap az állami hatóságokkal, nemhogy a buziságot.
A katolikus hittan – minő meglepetés – a katolikus hit tanításairól szól. Úgy tűnik, a LibNyaf-ot úgy kell kezelni, hogy kibaszott nagy evidenciákkal szembesítjük őket. A katolikus tanításban márpedig van rahedli halálos bűn, meg bocsánatos bűn, meg szentségek, miegymás. Aki erről akar hitelesen tanulni, annak többek között a LibNyaf számára kellemetlen, elfogadhatatlan állításokról is hallania kell. Ők persze végtelen toleranciájukról tanúságot téve mindenhol olyan tételeket akarnak látni, ami nekik is tetszik, és konformak a LibNyaf dogmatikájával. Ami azért mulatságos, mert – mint azt a legnagyszerűbb elvtárstól tudjuk – a pápának nincsenek hadosztályai. A homoszexuális aktus halálos bűnként való elfogadása azokra vonatkozik, akik elfogadják a katolikus tanítást, és szabad akaratukból igyekeznek engedelmeskedni szabályainak. Akik ezeket nem fogadják el, azok semmilyen következménnyel nem néznek szembe – maximum a fortyogó üsttel, meg a seggbe szurkált vellával az örök halálban, ami a jövő zenéje, majd kiderül. A katolikusok meg maximum annyit kérnek, hogy minden hatalmi-adminisztratív szankció kilátásba helyezése nélkül hadd higgyenek abban, ami szerintük helyes. Meg esetleg annyit, hogy ne kelljen már sztálini módon cenzúrázni a könyveiket.
Ezzel szemben a LibNyaf nagyon is szeretné, ha az elveik mindenkire kötelezően érvényesek lennének, mert az alaphelyzet az, hogy helyes álláspont csak az lehet, amelyik tökéletesen egyetért a LibNyaf-fal. Márpedig nem kell ahhoz katolikusnak lenni, hogy az ember hidegrázást kapjon a doktriner faszságaiktól. Lásd azt az esetet, amikor valaki bunkó, de arra is valamilyen ideológiai harci jelszó kell inkább:„szexizmus”. Már egy egészséges csöcsbámulás is főben járó politikai-ideológiai bűnnek számít.
Már csak azért is lenne haszna ennek a választható hittannak, hogy ne legyenek a témához olyan segghülyék a mai nebulók, mint a liberális felnőttek.