A botanikai rasszizmusról


Az van, hogy kb. nyár végére itt is itt lesz a Kaukázusi medvetalp, a Heracleum mantegazzianum. Ő egy – neve ellenére – eredetileg amerikai virágocska, és invazív özönnövényként úgy terjed, mint anno a vadkender. Idén Németország egyedül 13 millió Eurót költött a visszaszorítására, mert ahol meggyökeredzik, ott minden más növényt kiirt. Az idei inváziós térkép alapján már Szlovákiát is ellepte, egyelőre a Duna állja gátját terjedésének, de nem sokáig.

Toronyház Kollektíva

Az angol nevén giant hogweed egy fehér virágú magas növény, amelynek azonban olyan toxikus szirmai vannak, hogy pusztán hozzáérve hamarosan hatalmas hólyagokat okoz, adott esetben pedig harmadfokú égési sérüléseket, sőt kórházi kezelést is magával vonhat (pl. beleesik valaki egy bokorba). Anglia, Írország idén már el lett árasztva, és nem kell sok, hogy északi irányból vándoroljon be illegálisan Magyarországra, mint invazív és özönfaj.

Jó lesz tehát vigyázni a medvetalppal, de emlékezzünk vissza egy picit, amikor pár hónappal ezelőtt a liberálisok azon hisztiztek, hogy az akácfa ne lehessen hungarikum, sőt irtsuk ki a fenébe örökre, mert “invazív és özön”. Ezen alapon akarták ugye letarolni a fél Alföldet. Most ugye megint invazív és özön állapot van, mégis akár növényről, akár emberről van szó, mély a kussolás. Most akkor miért örülnek annyira az “invazív özön” bevándorlóknak? És a medvetalp-invázió miért nem téma a 444-en, meg az Indexen, ha hónapokkal ezelőtt mémtömegek mentek Fazekas Sándorról, ahogy az invazív özönmézet nyalogatja? Vagy akkor a libnyaffok botanikai rasszisták? Vagy szimplán megint zakatol a kettős mérce? Mindegy is. Mi viszont vigyázzunk a nagyra nőtt fehér virágokkal a vizek partján!

Addig is egy áttekintés, hogy milyen invazív özönmigránsokkal találkozhatunk, ha nyitott szemmel járunk.

No10: Akácfa. Hasznos és kellemes bevándorló, teljesen sikeresen integráltuk kulturálisan. Tulajdonképp minden liberális álomfája, hisz azért hívtuk meg, hogy hasznos munkát végezzen és megkösse a szikes talajt az alföldön. Persze hozta magával reprodukciós szokásait, de cserébe ott a méz meg az akácos út, szóval már-már Hungarikum, persze, ha a libnyaf nem kezd el hisztizni és akácozni.

No9: Ponty. Szintén a kedves és hasznos bevándorlók közé tartozik, tulajdonképp a magyar konyha szerves része, nem is halászlé a halászlé nélküle. Igaz, hogy telefossa a tavakat, mocsarasít, algásít, a vizek disznaja, és a pisztráng és egyéb nemes fajok úgy menekülnek előle, mint egyszeri csöves az afgánok elöl a Keletiből, de azért még simán befogadó nemzetként tudjuk Szent István intelmeiből, hogy az egyhalú halastó gyenge és esendő.

No8: Romák. Nos, a Toronyház egybehangzó állítása szerint Dankó Pista óta egy szavunk nem lehet. Bár Mária Terézia a török hódoltság után telepített le őket, mint “újmagyarokat”, miután a török segédcsapatként megszokták a klímát, tulajdonképpen legálisan érkeztek, de 200 éve – ahogy Aristo fogalmazott – tulajdonképp se lenyelni, se kiköpni nem tudja őket a nemzetnek az gyomra. De mivel itt a Toronyházban is volt már példa dzsipszi szerzőre, ezért a kulturális és nyelvi különbségeket lényegesen áthidalhatóbbnak érezzük, mint a sarki gyroszosnál vagy a blaha melletti afrikai dílerek esetében, bár lehet csak 300 év kell a debreceni afgánnak, és vele is pont ilyen jóban leszünk.

No7: Kisvirágú nebáncsvirág. Más néven: kisvirágú nyúljhozzám. Sárga virágú, fél-ázsiai eredetű, nárcisztikus vonásokat mutató növény. Elsősorban városi-belvárosi tűzfalakon, romkocsmákra nyíló erkélyeken telepszik meg. Az özönlést nem radikálisan, hanem fontolva haladva teszi meg, elsősorban chartákra hivatkozva. Bár alapvetően sárga virággal nyílik ez az évelő növény, de a szivárvány összes színében kezd elterjedtté válni. Gender-tudatos, méhek nélkül is beporozza önmagát.

No6: Zsidók.  A vöröstengerészgyalogos galiciai jöttmentek már inkább jöttek, bár – főleg az invazív özönwehrmacht áldásos működése révén – sokan sajnos mentek is. Megint mások maradtak. De hát a zsidók igazából mindig is jöttek, mentek, bolyongtak Ahasvérus óta, kb. erről szól a fél Biblia, ahogy épp migrálnak Egyiptomtól Babilonig. Ha úgy tetszik rájuk tényleg igaz, hogy „tranzit forgalmat bonyolítottak” pár ezer éven át, részben a Kárpát-medencén keresztül is. Mindenesetre a Toronyház szerkesztőségének mélyén megbúvó cionista sejt hasznos tagja közösségünknek, már ami a hivatásos trollkodást és a kiváló csicseriborsókrém elkészítését illeti, nem beszélve Pirézről, aki annyira, hogy dubajozni se mehetne.

No5: Parlagfű.  Az akácfa inverze, az a növény, amitől fél Európa prüsszög. Az első világháború alatt az amcsik szállítmányaival Anglián keresztül “vándorolt be” Európába, mint a melegházasság. Azóta csak azzal van elfoglalva az Öreg Kontinens, hogy miként irtsa ki ezt a szegény kis amcsi növényt, aki csak a finomabb talaj és a kiegyenlítettebb csapadékeloszlás reményében jött ide a kevéssé biztonságos Nevada sivatagból. Szegény kis vadkender, mindenki csak irtja, pedig ő pont olyan gazocska, mint a pitypang! A teljesen hülye oltásellenesek, mint az antik Görögország elsőszámú gyógyszereként beszélnek róla, de ez legyen az ő privát elmebetegségük.

No4: Szekták. Ma már nemcsak párosával járó, öreg nénik tanúskodnak Jehova mellett, vagy fiatal, fekete öltönyös utah-i peregrinusok terjesztik nálunk Mormon könyvét, hanem húzós kocsival közlekedő, viszonylag normálisnak tűnő nők és férfiak is. Háziasított formában karizmatikus-pünkösdista formában is feltűnik, immáron vasárnaponként a tévében is, egyenes adásban. Terjedésének üteme megjósolhatatlan.

No3: Paprika. Bizonyos vidékeken szíven szúrják az embert, ha a paprikát idegen növényként emlegetjük. Mondáinkba is bekerült a fűszernövény erős változata, amellyel a Vérszerződés utáni vacsorán a törzsfők megízesítették a gulyáslevest. A paprika színében is a tájhoz és a nemzethez igazodott, van belőle piros és fehér és zöld. Minden étkünk alapjává vált, pedig amerikai jövevény. De ezt már a paprika is letagadja.

No2: Kommenisták. Legkellemetlenebb özönfaj, a kaméleonnal keveredve önmagát mostanában liberálisnak és szociáldemokratának álcázva szorítja ki éppen őket a politikumból. Állítólag Tamás Gáspár Miklós a szakállában hordozza a legveszélyesebb csírákat, ezért nem engedik vissza Erdélybe az éles szemű székelyek.

No1: Az afgán. Kell bele Tessza, Égerer Orsi pinája, Froemmel Nina nappalija és Alföldi Róbert gyermekded rímei.


  tutiblog

A PS böllérblogja. Bővebben a Gy.I.K.-ben.

Nincs hozzászólás

  1. Az Égerert azt beszívtam,azonban van egy javítanivaló a cikken. Az akác,bizony a futóhomok megkötésére lett hivatalból telepítendő,s nem a szikes puszták miatt. A többivel semmi bajom. Sőt.

  2. Az Égerert azt beszívtam,azonban van egy javítanivaló a cikken. Az akác,bizony a futóhomok megkötésére lett hivatalból telepítendő,s nem a szikes puszták miatt. A többivel semmi bajom. Sőt.

  3. Garadnay Inez

    Aki az embereket és a növényeket egy szintre helyezi, és növényvédelmi módszereket kíván alkalmazni emberekkel szemben, arra világszerte ugyanazt a szót alkalmazzák: NÁCI.

  4. Garadnay Inez

    Aki az embereket és a növényeket egy szintre helyezi, és növényvédelmi módszereket kíván alkalmazni emberekkel szemben, arra világszerte ugyanazt a szót alkalmazzák: NÁCI.

  5. Esetleg növényvédelmi szakember? Aki felismerte a hasonlóságokat az invazív növény és az invazív emberfajok (rasszok) között. Aki nem védekezik, az egy sivatagban fogja magát találni, mérgező és ehetetlen gyomok között, nyilván van akinek ez a célja. (önpusztító hajlammal “megáldottak”, az nem fog vigasztalni, hogy akkor már ők sem lesznek, mert a kamikaze pilóta is meghalt MIUTÁN belerepült a toronyházba)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük