Elfogyott a pénz, Lajos!

 

 

  

A Toronyház szereti az anyagilag és politikailag is független, pártatlan, becsületes, népben-nemzetben gondolkodó, közéletileg aktív polgárokat, akik a kampányidőszak kezdetén nem restek tollat ragadni, s akár évtizedekkel később is, visszamenőleg lerántják a leplet a már akkor is nyilvánvalóan szembetűnő diktatúra szárba szökkenéséről. Erről szól ez a beszélgetés:

• Halló, ki az?
• Halló. Szevasz Lajos! Itt Attila. Hogy vagy mindig?
• Gyere át hozzám holnap, beszélgessünk egyet!
• Rendben Lajos, akkor holnap 5 kor ott vagyok nálad.

Másnap a telefonon egyeztetett időpontban találkozott a két ismerős. Egy kis szoba, nem túl hivalkodóan berendezett, az asztalon egy üveg badacsonyi szürkebarát, és egy Single Malt whisky, továbbá két bőrfotel.

• Elfogyott a pénzem Lajos, mit javasolsz, mit tegyek, én, aki becsületes, kiábrándult fideszes vagyok, mint Te?
• Kedves Attila! Írj egy jó cikket. A honorról majd később.
• Kedves Miniszterelnök Úr, Drága Viktor! Elfogyott a pénz, küldjetek, így jó lesz Lajos?
• Jól van, ne viccelődjünk, na. Szóval nem egészen így gondolom, a megszólítás is túl baráti, legyen a vonal mondjuk ez: Beléptél régen a Fideszbe, kiábrándultál, de most már nem lehet így élni, hiszen látod, diktatúra felé megyünk.
• Akkor így írnám Viktornak: „Én 1989-be léptem be a Fideszbe, vagyis immár 27 éve. 2004-re, amikor már én is felfogtam, hogy nem vagyunk kormányon, kiléptem, de tartottam a szám, egészen 2017-ig. Én mindig veletek voltam, ezért léptem át a fideszes, majd független képviselőségből 2004 után a Jobbikba. De most már elég volt, most van itt a pillanat, hogy 13 év után tollat ragadjak és lerántsam a leplet a 2004-es (13 évvel ezelőtti) ikonikus frakcióülésről. (…) Már akkor láttam, hogy újra a diktatúra felé haladunk, ellenzékben.” Így jó lesz, Lajos?
• Attila, nem rossz, esetleg tegyük hozzá még Kádárt, meg a Habonyt. Na jó, koccintsunk egyet, nem lehet így dolgozni! Itt ez a szürkebarát, nem lehetünk nélküle igaz barátok…
• „Én 1989-be léptem be a Fideszbe, vagyis immár 27 éve. 2004-re, amikor már én is felfogtam, hogy nem vagyunk kormányon, kiléptem, de tartottam a szám, egészen 2017-ig. Én mindig veletek voltam, ezért léptem át a független képviselőségből 2004 után a Jobbikba. De most már elég volt, most van itt a pillanat, hogy 13 év után tollat ragadjak és lerántsam a leplet a 2004-es (13 évvel ezelőtti) ikonikus frakcióülésről. (…) Már akkor láttam, hogy újra a kádári diktatúra felé haladunk, ellenzékben. Beültem a frakcióülésre, és láttam Habonyt, aki Viktor mellett ült. Én addig csak egyszer láttam, de már akkor tudtam, hogy a kádári diktatúra fele haladunk.” Így Lajos? Mondjuk kitérnék arra, hogy micsoda antidemokratikus, sőt fasiszta ötlet megkérdezni az embereket, arról, mit szeretnének!

Hümm. Tényleg jó ez a bor, de elfogyott, pedig barátok között ez elfogadhatatlan!

• Semmi baj, teszünk róla. Szóval jó az anyag, de legyen benne valami többlettartalom. Valami ütős! Kérsz jeget? Kinyitom a whiskyt!
• Persze, a jég mindig jól jön, kihozza a tölgyfahordós érlelést! Naszóval… Akkor még azt írjuk bele, hogy a Habony félelmet terjesztett? Ne aggódjak a független sajtó miatt,  Népszabi, hümm?
• Hatalmas ötlet! Egészségedre!
• Akkor még ezt beleírom.
• Van egy ötletem! Ezt a szöveget még formálni kell, de írassuk meg a független médiumok egyikével, aztán aláírod. Mindig is mondtam, hogy a független, pártatlan sajtó fontos. Ne aggódj, ha nem csinálják meg és hozzák le hamar, akkor bemegyek és kibaszok mindenkit.
• Kitűnő!

Telefon:

• Micike! Kapcsolja nekem a Jóskát!
• Halló, itt a Lajos, szevasz, kéne egy cikket írni, itt van az Attila, átküldjük a gondolatokat.
• Igen főnök, írjuk, kinek a nevében is?
• Az Attila, tudjátok!
• Öööömmm… utánaguglizok …. ömmm, jaj, öhöm, na, ja, igen, megvan! Az Attila, oké főnök, ha kész van átküldjük!

Öt órával és 8 whiskyvel később megérkezik a szöveg:

„Harmincéves voltam. Engem is mélyen megérintett, amikor a rendszerváltoztatás során fény derült az állampárti negyven év bűncselekményeire, jogfosztásaira, hazugságaira. Magával ragadott az igazságkereső tenni akarás. 1989–90 fordulóján morális alapon kapcsolódtam be a politikába, léptem be a Fiatal Demokraták Szövetségébe. 1990–2002 között pécsi közgyűlési, 1998–2006 között országgyűlési képviselőként vettem részt a közéletben.”

• Na, mit szólsz?

Így folytatódik:

„Mindeközben Habony Árpád – akinek a Fidesz szerint nincs és nem is volt hivatalos kapcsolata a párttal, a frakcióval – ott ült az elnöki asztalnál. A végkövetkeztetés a félelem terjesztéséről szólt. – El innen, ki a levegőre – ezt ismételgettem magamban.”

• Nagyon jó lesz, s figyeld ezeket a sorokat:

„Nem a párthoz csatlakoztam, hanem egy programhoz, amely radikálisan szembehelyezkedik a Kádár-rendszerrel. Állhatatosan küzd ellene, és lecseréli egy élhető világra. A törvényességet, a szorgalmat, a minőséget képviseli. Beálltam a program mögé, lojális voltam a szervezet vezetőivel. De hazudtak nekem, és ezzel mélyen és végletesen megbántottak.”

• Oké, és legyen a címlapon egyszerre az Andy Vajna, meg a Habony, úgy lesz igazán ütős.
• Igen, ez a Kádár vonal, a Habonnyal baromi jó. Meg a Vajna! Tökéletes!

S, jut eszembe, a honor, Lajos?

• Írd csak alá Attilám, aztán küldjük.
• Rendben van, Lajos. Akkor koccintsunk egyet a függetlenségre és a polgári Magyarországra.
• A független sajtóra, és a polgári Magyarországra!