A radikális hülyeségizmusról

 

 

  

Kissé tétován, de elkezdődött a tanulságok levonása a párizsi terrortámadások után néhány nappal. Junckeren, Merkelen kívül mindenki, már a fejlettnyugati értelmiség is máshogyan csinálna valamit. Még nem tudják, min kellene változtatni, de érzik, így, ebben a formában semmi nem mehet tovább.

[badge bgcolor=”#81d742″ value=”Piréz Róbert”]

A legfőbb ellenséget viszonylag könnyű volt megnevezni, hiszen az eddig is legfőbb ellenség volt – már akik nem a nácizmus mindig ott settenkedő, de láthatatlan árnyával harcoltak reggeltől napestig. Harrypotter voldemortja a nyugati világnak a radikális iszlamizmus. Persze radikális iszlamizmus nincs, csak iszlamizmus, de ne akarjunk mindent egyszerre. Eljutottak idáig, a radikális szóra meg emlékeztek valahonnan…

A megoldási javaslatok halványan körvonalazódni látszanak. Legyőzik az Iszlám Államot Szíriában és Irakban, több rendőrt vezényelnek az utcára, emelik a lehallgatott személyek számát, aztán ennyiben maradunk. Konkrétan nem változik semmi, esetleg minket, egyszerű állampolgárokat többet fognak baszogatni utazásaink alatt vagy amikor parizerért állunk sorba – ahogy ezt Aristo kolléga is megénekelte tegnap.

Pedig tényleg illene felülvizsgálni az európai berögződéseinket, csak nem a fenti kérdésekben, illetve nem kizárólag a fenti kérdésekben.

Oké, az Iszlám Államot (Daesh, hogy a hülyék se kössenek bele) tényleg le kell győzni. Csak nem bombákkal, hanem puskával, baltával, ideggázzal, agyonveréssel, kettétépéssel. A bombázáshoz nem, ehhez kellenek katonák néhány pilótán túl. És igen, lesznek áldozatok. Lesznek civil áldozatok és lesznek halott katonák.

Fel kell nőni és nem píszjeleket formázni a Hősök terén virágból és tátikás hallgatóból.

De ez még bőven nem elég. A határokat meg le kell zárni. Le kell zárni Európa határait és körbe kell zárni Szíriát. Mert annak nem sok értelme van, ha a „felszabadított” Szíriából az elmebetegek egy része átszökik Líbiába, egy másik része meg Európában pukkantja el magát vagy rockkoncerteken kezdenek öldökölni.

Mert belegondolva, ha nem nyitjuk meg (mi kényszerből és egy ideig) a határainkat, akkor a szír és Szíriából kiképzés-mulatkázás után „hazatérő” merénylők a hagyományos és kockázatosabb embercsempészeti megoldásokat választják kényszerűen. Ebben az esetben nagyobb eséllyel akadnak fenn a biztonsági hálón, ugyanis még a teljesen retardált (liberális) országok is számon tartják, körözik azon „állampolgáraikat”, akik az IS kötelékében gyilkolásztak.

De az idióták miatt nyitva a határok és bizony jön boldog-boldogtalan. Jönnek szírek, jönnek afgánok, jönnek bangladesiek és sri-lankaiak és igen, jönnek velük az Iszlám Állam harcedzett, de frontkatonaságot megunó tagjai. Azok, akik Európában születettek és ugrottak ki fél-egy évre nyakakat metszeni, nőket erőszakolni vagy keresztény gyerekeket felgyújtani. Nekik így most nem kell egy hagyományos hazatérés után megszokott őrizetbe vételre számítani. Egyszerűen átsétálnak a határon néhány bevándorló között, miután elegánsan elhajították uniós útleveleiket.

És persze, köszönhetően az Európát vezető hülyéknek, jönnek a koszovói albánok, jönnek a cigi-, fegyver és kábszicsempészek, mert őket se szűri ki senki.

Ez ennyire egyszerű, ha nem védjük meg a határainkat, akkor nem érdemes legyőzni az Iszlám Államot. Párizs intő példa lehetne, ugyanis az összes merénylő járt Szíriában. Vajon hogy a picsába jutottak „haza”?

A belbiztonsági kérdésekben szintúgy érdemes magunk mögött hagyni a mónika-só bölcsész-editiont.

A szeretet, a megértés, az integráció pont annyit ér, mint ahogy az Brüsszelen látszik. Brüsszel kormányzati-iroda övezete légvonalban alig egy köpésre van a hírhedt no go zonájuktól, a Molenbeek negyedtől, ahonnan a párizsi merénylők derékhada is érkezett. Az egyik helyen integrációs tanulmányokat készítenek és a bevándorlás fontosságáról értekeznek, három utcányival odébb bombamellényeket raknak össze és elmebeteg imámom kábítják a fél-analfabéta ifjúságot.

A terrortámadásoknak sosem volt kézzelfogható és belátható időn belül elérhető politikai célja a pusztításon túl. Az iszlamizmusnak Európa és az európai civilizáció megsemmisítése a célja és ebbe az irányba – vélik ők – haladnak apró lépésekkel, kisebb-nagyobb robbantásokkal.

Amennyiben mi meg ezt nem szeretnénk, akkor két alapvető lépést kell megtennünk. Csökkenteni kell a rekrutációs bázisként szolgáló bevándorlást, valamint a radikálisként számon tartott imámokat, szervezőket, akárkiket vissza kell dobni a sivatagba. Lehet pár emberijogászt majd szívszélhűdéssel kórházban kell ápolni, de – legyünk bátrak – ezt az áldozatot képesek leszünk meghozni.

Azok a muszlim származású fiatalok, akik korábban esetleg egymás kukijával foglalkoztak vagy kábsziztak és bűnöztek, a frissen felfedezett vallásuk szerint semmi mással nem juthatnak a Paradicsomukba, mint hogy valami rettentően nagy és Allahnak tetsző cselekedetet hajtanak végre, amivel felülírják bűneiket. Egyéb bűnbocsánat nincs, nem lehet minden vallás olyan kellemes, mint a kerkóké. De ők csak az egyik veszélyeztetett csoport, akiket könnyűszerrel hálóznak be a szabadon tevékenykedő iszlamista toborzók. Középosztálybeli migránsleszármazottak, betért retardáltak is harcolnak bőven Szíriában a helyi és környékbeli elmebetegeken kívül.

Ezekre az őrültekre pedig a nyugati civilizáció pusztulásában érdekelt erők szabályos franchise hálózatot építettek, ahol a polcról a kiképzéstől kezdve a lőszerig mindent a kosárba lehet helyezni.

Az épelméjűekben felmerülhetett a kérdés, ha a szcientológiai egyházat képesek voltak betiltani, akkor a radikális iszlámot mi a tökért engedik garázdálkodni? Ugyanis az iszlámmal együtt lehet élni, számtalan példa van rá a világon, az iszlamizmussal viszont nem. Akkor az ezt hirdető imámokat, a nyilvántartásba vett szélsőségeseket miért nem lövik agyon egy ködös hajnalon? Vagy legalábbis – némi kereskedelmi kedvezményért cserébe – valami speciális visszafogadási, repatriálási folyamatban kidobni a legmélyebb sivatagban?

Merkelék és a köréjük felsorakozó radikális hülyék állítják, a kirekesztettség, az integráció hiánya sodorja ezeket a szegény fiatalokat a radikalizmusba. Ez úgy marhaság, ahogy van. Az 50 éve érkezett elsőgenerációs bevándorló azért nem volt veszélyeztetve az iszlám radikalizmus által, amiért szüleinket se kellett félteni gyermekkorukban az internetes pornótól. Mert akkoriban az nem létezett.

Most viszont létezik, így az újabb adag elsőgenerációs bevándorló potenciális rekrutációs bázisként szerepel az iszlamisták forgatókönyveiben. Nekünk is eszerint kell kezelni őket.

Szintén a teljesen hülyék állítják, csak belföldön született ember tud merényleteket végrehajtani. Az ennyire szélsőséges migráció-pártiaknak – a védelmükben illik megjegyezni – egy kiváló tulajdonságuk azért akad: lehet ütni a fejüket is, hülyébbek már nemigen lesznek. Ha valamit biztonsággal ki tudunk zárni ebben a zűrzavaros világban – az ez.

Mert milyen hely- és nyelvismeret kellene ezekhez az „új típusú” támadásokhoz? Nem bombát helyeznek el belopakodva, nem hosszas megfigyelés után közintézményeket pusztítanak vagy politikusokat likvidálnak, hanem A pontban felvesznek egy puskát és B pontban lőnek vele. Ehhez nincs szükség többre, mint egy okostelefonra, rajta a Google műholdas térképével. Nem bonyolultabb, mint nekünk a Kanári-szigeteken sört és cigit vásárolni, majd meginni, elszívni a tengerparton.

És ezektől a lépésektől a mi szabadságunk, a mi Európánk még sértetlen marad – szemben a megfigyelő, ellenőrző államapparátus fizikai és jogi félhizlalásával. A többiek szabadsága meg le van szarva…