A kémper, avagy számoltatunk elfele

 

 

  

Történtek ám még érdekes dolgok a német választások árnyékában. Például a tekintetes magyari bíróság felmentette a Szilvásy Györgyöt, a Laborc Sándort és a Galambos Lajost a kémperben. Jogerőst. Kedves olvtársaink tudják a sajtóból, hogy a kémper az volt, amikor az orosz titkosszolgálat bolgárnak álcázva betechnikázta az akkori NBH-t és utána még le is hazugságvizsgálta a munkatársakat, azután kutatandó, ki a Fidesz embere.

Szilvásy, Laborc, Galambos… micsoda korszak, micsoda nevek! Daliás idők voltak, olyan idők, amikor a most ellenzéki ballibák még nagyon is szerették az oroszokat, amikor el akarták adni a MOL-t, s a teljes kormányzat, Gyurcsányostól, Totó kutyástól, ennek lendületesen és ütemesen tapsolt.

Szóval volt ez az elszámoltatás nevű izé. Azért tehát nem jár elszámolósdi, hogy valaki az orosz titkosszolgákat beengedi a magyarokhoz, betechnikázgatnak ezt-azt, majd hazugságvizsgálatnak vetik alá az állományt.

Ez az állomány a magyar kémelhárítás volt, aminek elméletileg orosz kémeket is el kell hárítania.

Nyilván azért voltak itt az oroszok, hogy mintegy vakcinaként felkészüljenek a mi kémelhárítóink belőlük. Hogy aztán később majd élesben tudjanak ellenállni. Legyengített technikát hozhattak, nem is volt igazi.

Nos, szóval nem tudhatjuk, mennyire volt igaz a sajtóban szivárgó történet, merthogy titkosították. Ám, ismerve a kormányzati nyilatkozatokat – elképzelhető, hogy felülvizsgálják a titkosítást – hogy egy klasszikust idézzek, „igény, az volna rá.” Ám ha ez így igaz, ahogy volt, akkor ez ugye nettó kémkedés.

Ha pedig nettó kémkedés történt, ahogyan a kedvenc szereplőnk, Laborc tábornok Portikkal – a címeres, hétpróbás gazemberrel is találkozott, a papírok szerint, kíváncsi vagyok ez mikor nem lesz igaz – akkor vajh mi indokolta az immár közel évtizede zajló perben a felmentő ítéletet?

Egy kis történeti visszatekintés:

1. Először elítélték őket.
2. Majd eljárási szabálysértések alapján új eljárás kezdődött,
3. ezután felmentették őket elsőfokon, bűncselekmény hiányában.
4. Majd jogerősen másodfokon is.

Szóval a magyar királyi bíróságok igen sokarcúak, ha szabad használni, Janus-arcúak ítélkezési gyakorlatukban.

De mit várunk attól a bíróságtól, amelyik egy tömeggyilkost (l. Biszku Béla bácsi), akiről a történész szakma vérkomcsijai is úgy vélik, hogy tömeggyilkos volt, nem bírt elítélni?

S mégis, hogy működik egy rendszer, amelyik minden körülmények között védi tagjait, még azokat is, akik már a nyilvánvalóbbnál nyilvánvalóbban hazaárulást követtek el? (Ha igazak a sajtóhírek, persze, tegyük hozzá!)

Úgy működik, ahogy működik. A jelek szerint itt még a hazaárulókat és a tömeggyilkosokat se bírják elítélni. Gratulálunk, telitalálat.