Tisztelt Magyar Állam és Tisztelt Magyar Nemzet! Nem leszek többé az Állampolgárotok!

A Köztem és Önök között fennálló, úgynevezett „társadalmi szerződést” ezennel és azonnali hatállyal felmondom, és habár nem vagyok köteles megindokolni a döntésemet – pusztán nagylelkűségből – mégis tájékoztatom Önöket arról, hogy miért döntöttem így.

[title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””][/title]

A szerződés megkötésekor nem voltam jelen, elkészítésében és módosításaiban nem vettem részt, alá nem írtam. A szerződés életbelépését szüleim, illetve nagyszüleim, csupán eltűrték a megkérdezésem nélkül. Különben is az a véleményem, hogy elidegeníthetetlen jogaim, illetve megfelelő testi és szellemi fejlődésem biztosítása az Önök részéről, nem lehet hála tárgya, mert az kötelességük volt.

Különben sem voltam elégedett a szüleim fizetésével, a balatoni nyaralásokkal, a menzai koszttal és Kovács Béláné (született Tünde néni) gimnáziumi matektanárnőm tevékenységével, aki évekig a másodfokú egyenlet megoldóképletével üldözött. Az Önök által finanszírozott egyetemi képzésem színvonalát pedig minősíteni sem lehet, mindenféle ósdi szerzők műveit kellett elolvasni (könyvből) és kijegyzetelni. Még szerencse, hogy végül eltörölték a hagyományos vizsgákat, szigorlatokat és az esélyegyenlőséget jobban biztosító online tesztkitöltésre cserélték.

Nehezményezem azonban, hogy a 8 feladat megoldására továbbra is csak 12 óra áll rendelkezésre, ami maga az esélyegyenlőtlenség!

De folytatva az indoklást: belépőjegyet kértek Tőlem olyan bulikon, ahová lányokat ingyen engedtek be, akik ennek következtében – mint valami hiénák – tömegesen jelentek meg ezeken a rendezvényeken. Kérdem, hol van az megírva, hogy nekem lányok társaságában kell bulizni? Túl későn és elégtelen szigorral lépett fel e gyalázatos gyakorlat ellen a megfelelő hatóság, képtelen mennyiségű nővel kellett előtte beszélgetnem, majd utána egyedül hazamennem.

Hosszasan sorolhatnám az Ellenem az állam nem megfelelő működése következtében elkövetett atrocitásokat, de most telt be a pohár.

29 éves koromra oda jutottam, hogy friss diplomásként dolgoznom kell, olyan fizetésért, amit a szüleim kapnak és anyám arra célozgat, hogy nem mossa ki többet a ruhám, amire bizonyára a kormány helytelen propagandája bujtotta fel. Én mindenütt csak azt hallom az Önök nőellenes, férfisoviniszta kommunikációjától felháborodott barátaimtól, hogy a nők helye nem a konyhában van, de a mosógépünk se ott van.

De nemcsak ezért döntöttem a felmondás és a távozás mellett, mert Önök azt akarják, hogy a nők szüljenek gyereket, hanem rejtetten ezzel arra is kötelezni akarnak, mint potenciális egyes számú szülőt, hogy vegyek részt ebben az undorító, tudománytalan folyamatban. Hogy legalább arra a hősies fél percre legyek férfi. Persze, aztán majd vállaljak kötelezettséget, hogy a velem biológiailag rokon egyedek felnevelésében működjek közre.

Szó sem lehet róla!

Először is ezeket a potenciális személyeket ugyanúgy nem kérdezte meg senki, hogy meg akarnak születni, mint Engem és Én senkit nem akarok kitenni a létezés fáradalmainak. Ez kényszer, kényszerből pedig nincs demokrácia. Másodszor meg az egyes szülő feladatainak ellátása tűrhetetlenül korlátozná az Én szabadságomat és az Én önmegvalósításomat és Önök nem restek minden apró-cseprő ügyben a kötelezettségeimre hivatkozni.

Apropó kötelezettségek! Majd szívinfarktust kaptam, amikor az a bajszos azzal fenyegetett, hogy visszaállítják a sorkatonaságot. Tudom, hogy rám is gondolt, mert engesztelhetetlenül gyűlöl minden szabadságjogot, de én szeretek szabad lenni, ezért nekik kötelességük megvédeni ezt a szabadságomat!

De Én ezt az államot nem akarom megvédeni. Védje meg az, aki akarja meg akinek ez a kötelessége! Ugyanakkor nem érzem, hogy a Magyar Állam meg akarna Engem védeni, pedig úgy utálom az egyenruhásokat, ezért hát elmegyek a Művelt Nyugatra, ahol nem fogják korlátozni az emberi jogaimat, ahol nem bántják a migránsokat, ahol megvéd a NATO.

És nem is jövök vissza, ne is reméljétek.

 

Hontalan Iván realista költő

• európai állampolgár
• demokrata
• mozgalmár
• az Ukrajna az Ukránoké Népi Front Magyarországi Csoportjának szóvivője
• a Méltó Megemlékezés a Tuszi Holokauszt Évfordulójáról Magyarországon Bizottság főszervezője
• a Szabadságot a Női Mellnek Csoport demonstrátora
• az Ülvepisilés Munkacsoport koordinátora
• és legfőképpen:
• a Szabad Lakóhelyválasztás FB csoport adminja