Nem csak az olimpiától, de az oroszoktól is retteg a Momentum Mozgalom

 

 

  

Egy pillanatra átcsoportosította erőforrásait múlt héten a Momentum Egyesület. Az orosz elnök látogatásának a tiszteletére az olimpia-ellenes kampányukhoz hasonló színvonalú érvrendszert vettek elő és beszélgetést szerveztek a következő témaköröknek: mennyire szörnyű, hogy jóban van két ország és mennyire elfogadhatatlan, hogy Putyin a magyar-orosz kapcsolatokat nem öncélúan, hanem közvetlen hasznot is szem előtt tartva fejleszti. Éppen arra jártunk, cserébe az okfejtések során Wikipédia szócikkekhez mérhető mélységekig ismerhettük meg Oroszországot és Putyint.

Három éven belül a második látogatást teszi Putyin. Erről mindenképpen beszélni kellett a Momentum Mozgalomnak, mondván, hogy ez bizony gyanús és biztosan olyan háttér-megállapodások miatt tette tiszteletét ismét az orosz elnök, amelyek Magyarországot újra Szibériába küldi kényszermunkára. Abba persze senki nem gondolt bele, hogy azért „alázkodott meg” az orosz elnök, és látogatott el ebbe a „porfészekbe”, mert legutoljára Orbán járt nála, így a protokoll szerint most épp rajta volt a sor, plusz történt egy-két olyan apróság a világban, amiről érdemes beszélgetni.

Az este folyamán természetesen Putyin önző hatalmi játszmájáról és a jelentéktelen, minden tekintetben kihasznált Orbán Viktorról volt szó, illetve azt próbálták sikertelenül megfejteni, hogy miért is fontos Putyinnak ez a barátság, amikor egy gondolattal is eltörölhetne minket a Föld színéről?

De semmi pánik, segítünk.

Azért van a két ország jóban, ami miatt az emberek általában jóban szoktak lenni: egyetértenek bizonyos politikai kérdésekben, és úgy érzik, hogy a kapcsolatuk mindkét félnek valamilyen szempontból előnyökkel jár, ami nem is akkora tragédia, mivel egészen köze vagyunk egymáshoz. Egyébként nehéz (de sikerült) azért nem érteni valakit, mert az érdekeit és országának az érdekeit próbálja szem előtt tartani.

A mintegy másfél órás beszélgetés alatt szinte mindenről szó volt, viszont mégsem tudtunk meg semmiről semmit.

Nem igaz hát a Ronald Reagennek tulajdonított mondás, miszerint a liberálisokkal nem az a baj, hogy keveset tudnak, hanem hogy sok mindent tudnak rosszul. A momentumos srácok inkább keveset tudnak, de azt is rosszul. Például Bár Orbán Viktor mindig hangsúlyozza, hogy neki fontos az EU és esze ágában sincs elszakadni, a megújítására törekszik, azért csak kongatták a szovjet légiriadót, ami az elszakadással, a kilépéssel fenyeget.

Az este folyamán olyan klisék is elhangzottak, mint hogy Magyarország sokkal nagyobb energiát fordít erre a barátságra, ami egyértelmű talpnyalást jelent, az orosz birodalmi politika elvtelen kiszolgálását. De valami olyasmit is mondtak, hogy keményen kellene dolgoznunk annak a helyzetnek a feloldásán, hogy Oroszország jóban szeretne velünk lenni, az lenne az optimális az országnak, ha Oroszország nem akarna jóban lenni velünk. Arra nem jöttünk rá, hogy ennek mi volna az értelme, valószínűleg ők sem, de ettől senki nem jött zavarba. Idekapcsolták még a magyar szuverenitás kérdését is, ami kedvenc toposzuk, mert idegen szó, használója intelligensnek tűnik tőle. Szóval az EU-nak engedni szuverén dolog, az oroszokkal egyezkedni és üzleteket kötni rabszolgaság.

Az orbánozás egy adott ponton odáig eszkalálódott, hogy kitalálták, a magyar miniszterelnök az orosz szövetségessel a háttérben szeretne erősnek tűnni a Nyugattal szemben, míg Putyin csak a saját érdekeit szeretné rajtunk keresztül az EU felé érvényesíteni, pedig kicsik vagyunk és jelentéktelenek. Megtudtuk azt is, hogy Németország egy hős, a legnagyobb elszenvedője az Oroszországgal szembeni szankcióknak, mégsem támogatják Putyin diktatórikus és agresszív politikáját, a Balti-tenger alatt két csövön érkező gázt is fintorogva osztják tovább Európába, miután kényszeredetten felmarkolták érte a tranzitdíjat. Bezzeg mi.

És Bezzegmerkel azzal sem fenyeget senkit, hogy lebombázza őket. Bezzegmerkel szép, Bezzegmerkel jó.

Nyilván kiemelt helyet kapott az orosz dezinformációs hadműveletek tematikája is, mondván, hogy képzeljük el, mi mindenre képesek az oroszok, ha az amerikai elnökválasztás is meghekkelték. A „szakértők” emlékeztettek, hogy Magyarország az egyik legjobban kitett ország az orosz befolyásszerzési kísérleteknek (részben a politikai passzivitásnak köszönhetően), még a közmédia is olyan konteókat terjeszt, amik az elitet arra kényszerítik, hogy elnézőek legyenek az orosz propagandával szemben. Sőt, a műveletlen csőcselék mindent elhisz, amit a Facebookon olvas, nemsokára el is kezdik majd visszasírni azokat az időket, amikor 3,60 volt a kenyér, rámutatva ezzel arra, hogy a haladó értelmiségnek mi is véleménye az átlagemberről.

Részletesen kitárgyalták még a szélsőséges, jobboldali szerveződéseket, melyeket mozgósítanának is az oroszok, ha éppen ezzel a gondolattal ébredne Putyin. Mindezen szörnyűségekre még rátett egy lapáttal Donald Trump megválasztása, aki miatt most Orbán Viktor úgy érzi, nagyobb mozgásteret kapott a gyűlöletkampánya.

Futottak még téma volt, hogy Orbán Viktor élve fel akarja boncolni Ukrajnát orosz segítséggel, de szó volt arról is, hogy a magyar miniszterelnök orosz receptekből építkezik annak érdekében, hogy elnyomja a civileket, illetve az is szóba került, hogy se az orosz pénz, sem pedig az orosz tudás nem ér tulajdonképpen semmit.

Az este konklúziója pedig az volt, hogy bizony alá kell írni az olimpia elleni népszavazási kezdeményezést. Illetve az, hogy mentünk volna inkább sörözni.