Naiv kisgyerekek és hatástanulmányok

 

 

  

Az igazán naiv kisgyerekek gondolhatnak úgy a politikára, mint a tudomány által kikutatott-körüljárt tények alapján, minden érintett féllel hajnalig tartó kávézgatások alatt meghozott racionális döntések sorozatára, melyekre a pirkadó reggel első napsugara aztán egy boldogabb és szebb jövő ígéretét ragyogja rá, a hálás nép pedig fennhangon köszönti a dolgos politikusok a haza, sőt az emberiség üdvéért folytatott áldozatos munkáját. Az ilyen naiv kisgyerekek nem értik, hogyan lehetett egy kereskedelmet alapjaiban meghatározó döntést hatástanulmányok nélkül meghozni.

Piréz Róbert

Egy rövid riposzt ennyi lehetne: Mégis ki a fasz olvas Magyarországon hatástanulmányokat? Aki pártprogramokat? Kicsit ironikusabban meg ez: Ha a Századvég 85 misi plusz ÁFÁ-ért írt volna hatástanulmányt, onnantól minden rendben?

Megint ott tartunk, hogy Cicero még mindig többet értett meg a politikából, mint a most tanulmányokat és todományos döntéseket követelő szociológusok, újságírók, újságíró-szociológusok. Egy politikai döntés, GéeFGéhez nyúlva, elsősorban bátorságot igényel, nem tudományos felkészültséget. SWOT analíziseket döntésképtelen vállalatvezetők kérnek a titkárnőtől, nehezen képzelhető el, hogy mondjuk Deák Ferenc berendelt volna egyet a Kiegyezésről. Plusz egy közvéleménykutatást, amiben feketén-fehéren szerepel, hogy a Szabadságharcban rokont, barátot, ismerőst veszítettek körében valószínűleg esni fog a népszerűsége a Habsburg házzal folytatott tárgyalások miatt.

A todományosan előkészített döntések módszertani eredményessége jól lemérhető az amerikai network televíziók munkáin. Az agyon-fókuszcsoportozás miatt nézhetetlen, se íze, se bűze sorozatok tömegeit gyártják, hogy azok egyszerre feleljenek meg a keleti-parti leszbikus értelmiséginek, a karibi feketének és az észak-dakotai rednecknek.

Le lehet ezt politikára is fordítani, kijön belőle egy teszetosza Bajnai.

A politikusok legtöbbször ezért egyetlen egy változóval dolgoznak. Az adott döntés hoz-e népszerűséget vagy elbizonytalanítja a szavazókat. A baloldalunk egyik legkomolyabb problémája, hogy ők nem a népszerűségi listákat figyelik, hanem az értelmiségük nappalijába járulnak tanácsért.

Visszatérve a vasárnapi zárvatartásra (se ellene, se mellette nem fogok most érvelni), azért az azóta előkerült 2011-es hatástanulmánynál frissebb dolgokra is alapozhatta ám a kormány a döntését. Mert 4 év alatt azért megváltozott egy s más. Például a tömeges elbocsájtások miatti megugrott munkanélküliségtől annyira már nem kell rettegni, mivel az első negyedév adatai szerint több ezer betöltetlen álláshely van a kereskedelmi szektorban.

Szóval végeredményben nem a todományos tények hiányában meghozott politikai döntések, hanem a 2011-es, alapból elég vicces hatástanulmány alapján megfogalmazott bírálatok kínosak…