Most már biztos, hogy maradunk

Mármint a túlzottdeficit-eljárás nevű EU-s csodában. Történt ugyanis, hogy tegnap is kaptunk egy számot a magyar gazdaság valódi (!!!) helyzetéről, ami napnál világosabban mutatja az orbáni unortodox gazdaságpolitika tarthatatlanságát. Már az is sokkoló volt, amikor három hete megtudtuk, hogy az EU átlag 4,0%-hoz képest Magyarország egy botrányosan szar 1,9%-ot tudott csak összehozni a 2012-es GDP-hez viszonyított államháztartási hiányban. Azután jött tegnapelőtt a rémálom, amikor kiderült, hogy az első negyedévben egy bagolyköpetre sem méltóan alacsony első negyedéves 1,7%- inflációt sikerült gründolni (40 éve nem volt ilyen béna az ország). Erre puff, tegnap kiderül, hogy a bruttó hazai termék az első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a múlt év negyedik negyedévéhez képest (franciák csökkentek, németek stagnálnak). Ez már a hazaárulás határát súrolja! Mi lesz még itt? Ha idén még az időjárás is kedvező lesz, és a mezőgazdaság nem lefelé, hanem felfelé húzza a GDP-t, én komolyan sírva fakadok.

Most már biztosan kijelenthetjük, hogy még annyi jó modor sem szorult Orbánba, Matolcsyba és ebbe a nyikhaj Vargába, hogy ne nehezítsék feleslegesen szegény jó Ollie Rehn komisszár úr dolgát, amikor ki kell majd izzadnia az indoklást, hogy miért is kell maradnunk a szamárpadban. Felfoghatnánk végre, hogy ez nem európai viselkedés!

Az ország 2010 óta tartó gazdasági vakvágányra terelése helyett példát vehettünk volna az európai értelemben vett Görögországról és az európai értelemben vett Romániáról, akik európai értelemben vett megoldásokat választottak az európai értelemben vett államháztartási problémáikra. Mennyivel ésszerűbb már? Az elmúlt 30-40 évben is mindig, mindenhol bevált!