Mindenki hozzon magával még egy kérdést

 

 

  

Most, hogy a Tuareg vezette megfáradt demokraták alkotmányozó nemzetgyűlésén nem sikerült kiválasztani a 10 fős átmeneti kormány tagjait, mivel csak nyolcan gyűltek össze, és abból is elvittek egyet garázdaságért (lehet pont a leendő belügyminisztert), az új alkotmány bevezetése és a régi köztársaság visszaállítása párhuzamosan elmaradt. Kicsivel később délután az Új Reménység Demokratikus Kerekasztalának ultimátuma járt le a Keletinél mindennemű kézzelfogható eredmény nélkül, így végső kétségbeesésükben a pártokkal súlyosbított igaziellenzékiek ismét a mágikus-misztikus 19-es számhoz fordultak segítségért. Ha 19 velünk van, ki ellenünk? – érezte be a zeitgeist tavaszi áradását már a Kunbéla is.

Piréz Róbert

A ravasz terv röviden ismertetve: 19 olyan trükkös kérdést szegeznek a választókorú népesség demokratikus jogait közvetlenül gyakorolni akaró tagjaihoz, hogy attól bekucorog a sarokba a teljes kormányzás, Orbán menekülőre fogja, itt hagy csapot-stadiont, egy gráci klinikára vonul önkéntes száműzetésbe, miután átadta a hatalomnak az rúdját a demokrata ellenzék megannyi önjelölt kiválóságának.

Az értékmentes elemzést kicsit félretéve (Elemezgábor szerint az rondán halott dolog), ennek az egész ellenzéki nyomulásnak a leggyengébb pontja az, amikor havi rendszerességgel jelentenek be csodafegyvert, belelkesítik a legeltökéltebb, legkevésbé fáradékony híveiket, majd lófasz se történik. Ha lejár egy ultimátum, akkor adnak egy másikat, és alapítanak hozzá egy Facebook-csoportot, ahol a 444-ről osztanak meg cikkeket.

Népszavazási kezdeményezésekkel, amennyiben azok potens politikai szereplőktől, valódi kihívóktól érkeznek, két dolgot lehet elérni. Meg lehet vele teremteni az ellenzéki egységfrontot, megtalálni azt a legkisebb közös többszöröst az Orbán egy gecin túl, ami mellé oda tudnak állni, képviselni tudják, és legfőképpen a választók előtt hitelesen meg tudják jeleníteni. Aztán ott van a másik pont, jelentős időközi győzelmet lehet vele aratni. Különösebb kockázat nélkül oda lehet verni egyet a kormány orrára, megmutatni, hogy nincs többsége az általuk képviselt politikának, jobban tennék, ha meghúznák magukat, de minimum mondjanak le. Mert a következő országgyűlési választásokon úgyis érkezik a pofon és a taknyukon csúsznak ki a hatalomból.

Ilyen népszavazási kezdeményezés volt a fideszes, vizitdíjas, ellenzéki rezsicsökkentés. És nem ilyen volt a kettős állampolgárság tőlük független indítványa, ami – noha a többség támogatását nem ügydöntő mértékben élvezte – megosztó és nem egységteremtő kezdeményezés volt. Ezért nem is tudta magát a „négyigenes” népszavazás hibátlan győztesének eladni az akkori Fidesz, a Gyuriferi begyűjtötte magának az állampolgársági skalpot. Ünnepelt is rendesen, azóta lapogatják a hátát érte a DéKába szorult fanatikusok.

A 19 kérdés egyszerűen értelmezhetetlen. Se egységet, se győzelmet nem lehet velük aratni. Tulajdonképpen egy kérdésre és egy válaszra fordítható le e kezdeményezés. Ön szerint van bármi halvány elképzelése a kormányzásról, sőt magának a politikának a működéséről a jelenlegi ellenzéknek? Nincs. A 19 kérdés egyvalamiről: annyira akarják az ellenzéki együttműködést, közös szívnek közös dobbanását, hogy elviselik érte egymás hülyeségét. Adott esetben mindenki hozhat magával egy kérdést, akkor is, ha nyilván nem partikuláris ostobaságok mögé lehet többséget szervezni…

De okos ember más kárán tanul, a hülye meg a sajátján, az ellenzék akar kárból magának egy sajátot…