Saját mozgalmának mondott ellent Bajnai Gordon. Gyurcsány Ferenc évtizedes cimborája az Amerikai Kereskedelmi Kamara üzleti fórumán fejtette ki az adóalkotmányról szóló ötletét. Szerinte ugyanis kétharmados törvényben kéne rögzíteni az adók megváltoztatásának folyamatát, hogy milyen és mennyi egyeztetéssel, mennyi türelmi idővel lehessen adóváltozásokat bevezetni.
Ezzel szemben minimum érdekes, hogy Tordai Csaba (Bajnai államtitkára, az Együtt 2014 alkotmánytervezetének kidolgozója) a hvg.hu-nak nemrég így nyilatkozott: „Teljes alkotmányjogi nonszensz, hogy az adórendszer szabályaiban a mindenkori kormánypártnak a mindenkori ellenzékkel közösen kelljen döntenie. Egyetlen kormánytöbbséget sem hatalmaztak fel a választók arra, hogy ezekben a kérdésekben évtizedekre előre megkössék a jövőbeni kormányok kezét, mert ezzel a választók jogát is elveszik, hogy egy másfajta gazdaságpolitikát folytató pártot juttathassanak feles többséggel kormányra.”
Az Együtt 2014 választói mozgalom erkölcsi, elvi alapvetései között pedig a következő mondat szerepel: „Az adó-, nyugdíj- vagy családpolitikát egy parlamentáris demokráciában az alakíthatja, aki a választóktól erre felhatalmazást kap, ezért elfogadhatatlan, hogy az ellenzékbe szoruló, jelenlegi kormánypártok támogatása nélkül ezekben a kérdésekben egy következő kormányzat ne tudja érvényesíteni az elképzeléseit.”
Hogy is van ez? Az Orbán-kormány gazdasági stabilitási törvénye rossz, de Bajnai Gordon adóalkotmánya már jó dolog? Utóbbi ráadásul sokkal szigorúbb közteher viselési szabályokat hozna a stabilitási törvénynél: az ugyanis „csak” az arányos adórendszert és a családi kedvezményt rögzíti, Bajnai viszont az adóváltoztatás teljes folyamatát kétharmaddal szabályozná. Ezzel nem mellesleg a mindenkori kormányzást is könnyen megbéníthatná az ellenzék. Miért hallgatnak ilyenkor a demokráciaféltők? Vagy lehet, hogy a kétharmaddal is pusztán csak az a baj, hogy nem nekik van ekkora többségük?