RasG a kémények és a szovjet emlékművek után már a békésen sörözni kívánó polgárokat is molesztálja

 

 

  

Egyszer volt, hol nem volt, történt egyszer: a Belvárosi Sörfesztivál, ami egészen a legvégéig emelkedett hangulatban, boldogságban zajlott, mindenki békésen poroszkált a kánikulában a műanyag poharával, aztán az utolsó nap megjelent a haladó oldal egyik hőse, a politikát a pózolással rendre összekeverő rasztabajnok. Sörpuccs volt ez a javából.

A jelek szerint már egy sörfesztiválon sem lehetünk biztonságban attól, hogy valamelyik hülye nem álljon neki rajtaütésszerűen az amúgy tökéletesen érdektelen liberális, baloldali propagandájával idegesíteni. Ugye sörfesztiválról van szó, tehát a “minek ment oda?” kérdés érvénytelen. Már amennyiben ránk vonatkozik a kérdés.

Igen, Komáromy Gergőről van szó, aki szójaburgertől megtébolyodva összekeverte az azonos időpontra szervezett Kossuth téri tüntetést a sörfesztivállal.

Legalábbis más magyarázat nem létezik a viselkedésére.  Az a helyzet, hogy az egyáltalán nem valami politikai bulira, tüncikére számító, teljesen ártatlan közönséget indokolatlanul és pofátlanul zaklathatta kedvenc kéménybetyárunk. Ugyanezek a retardáltak máskor mindig azzal érvelnek, hogy minden túlságosan át van politizálva, és emiatt megosztott a társadalom. Hát akkor illenék legalább néha tiszteletben tartani, hogy nem mindenki van ugyanannak a személyiségzavarnak a birtokában. És nem odaállni a sör és az állampolgár közé, mert a végén nem azt kapják, amire számítanak. És baszki, ez nem a kommunizmus, ahol egy sörözést nem lehetett a villamosítás és a szovjetesítés következő fázisának ismertetése nélkül lefolytatni.

„Sajnos nagy bajban van az ország, hiszen egy maffia fogságba ejtette”

Bölcselt a bölcs. Ez a “nagy a baj” valószínűleg az őszre tervezett köztéri diszkók egyik legfontosabb mondata lesz, már a Gulyásmarci vezette Twin Peaks koalíció is ezzel nyitott. (Zárójel: ez Piréz poénja volt, szép kis videót is vágott belőle, aztán a 444-nek szokás szerint támadt egy nagyszerű, még sosem látott ötlete, ami csak egy magukfajta kreatív lángelme fejéből pattanhatott ki…)

RasG azt is megállapította, hogy az igazi forradalom nem az utcán, hanem az ember fejében és szívében zajlik, és a kigondolt utat senkinek a kedvéért nem lehet otthagyni. Hogy mi zajlik Gergő fejében, arra nézve nincs ötletünk, de haladjunk tovább. Természetesen delirált valamit a kormány leváltásáról is, de aki követi a napi politikát tudja, hogy szerintük már 2011-ben megbukott a Orbán, mert az IMF nem tűrhette az esztelen garázdálkodását és a nyugdíjvagyon ellopását. Aztán ugye az alkormány egyoldalú megváltoztatása miatt megbuktatta az Unió, most meg a CEU-civil ügyek mentén, szóval rég nincs NER, ez csak a látszat. XD

Bármennyire is megható, és magunk is elmorzsoltunk egy könnycseppet a mélyenszántó gondolatok hallatán, érdemes azonban egy pillanatra megpihenni itt és elgondolkodni azon, hogy mit is akart mondani a forradalmár hippi, majd feltenni néhány kérdést.

• Ha a forradalom az ember fejében és szívében zajlik, akkor miért kell terjesztenie egy ilyen rendezvényen a propagandát?
• Ha forradalom az ember fejében és szívében zajlik, akkor miért kell az utcára menni?
• Ha a kigondolt utat nem szabad soha senkinek a kedvéért elhagyni, akkor miért is kért bocsánatot a szabadság téri szovjet emlékmű összefestékezése után a határozott kiállású csecsen kedvéért a bátor hős – persze önszántából?

Gyanús ez az egész nekünk Gergő, nem lehet, hogy neked fogalmad sincs arról, amiről beszélsz? Meg úgy általában semmiről?

Mert akkor tényleg nagy a baj…

A Szovjet emlékművel kapcsolatban még azon érdemes elgondolkozni, hogy Geri ahelyett, hogy hálás lett volna és korrekt a szervezők felé, amiért kockáztattak és visszahívták a korábbi tetteinek helyszínére, de már egy politikailag független eseményre, ahol rosszul venné ki magát, ha összefestékezne valamit, ismét nem bírt magával. Ezek után elég nehéz lesz azt hazudni, hogy az országban nincs demokrácia, és a baloldali civileket a gondolataikkal együtt elnyomják és megsemmisítik. Ám miután rá lettünk kényszerítve ennek a tökhülyének a zavaros gondolataira, azt kell mondanunk, hogy igény lenne rá.

Mégiscsak jobb volna, ha elnyomnák őket.