Hogyan lesz Pukliból az összefogás miniszterelnök-jelöltje?

 

 

  

Komoly hírértéke lett annak, hogy a Lényegtelenfalván élő X, vagy neje Xné beszól valamelyik közösségi oldalon Orbánnak. A haladó sajtó olyan rendszereséggel és lendülettel számol be ezekről a finoman szólva is érdektelen jelenségekről, mintha bárki is kíváncsi lenne rá alapjáraton. Ennyire nem történik semmi, hogy a fél baleseti sajtót átültették a „mi jelent meg ma a facebookon?” szobába vagy ez a jövő?

[title size=”1″ content_align=”left” style_type=”single solid” sep_color=”#dd9933″ margin_top=”” margin_bottom=”” class=”” id=””][/title]

Mintha külön munkatársat vettek volna föl arra ezek a szerkesztőségek, hogy figyeljék a kormánynak beszólókat a közösségi oldalakon. A munkautasítás szerint olyan arcokat kell keresni a fészen, akik vagy tanárok, vagy diákok, vagy szülök, esetleg nagyszülők, de akármilyen más közük is lehet a közoktatáshoz (kvázi mindenki) és háromnál több olyan értelmes mondatot tudnak nyilvános megosztással kinyögni magukból, melyek jól odatesznek Orbán Viktornak, Balog Zoltánnak, vagy a KLIK-nek. Ha pedig a fotója is nyilvánosan van megosztva – mehet is a címlapra!

Kíváncsiságból el is kezdtem összegúglizni ezeket a cikkeket, de tizenötnél megálltam. Megnéztem, kik lehetnek ezek a jelentős arcok, szocik, elempések, jobbikosok, gyurcsányiták, esetleg Soros Gyuri bácsi alkalmazottai, de csalódnom kellett. Ezek ugyanolyan egyszerű emberek, mint bárki más, aki szembejön velem a Nyugati téren. De akkor miért és hogy kerülhettek címlapra? Mi az oka annak, hogy a hvg-től kezdve az összes ellenzéki oldal futószalagon hozza a nem túl épületes posztjaikat? A kérdés már csak azért is felizgatott, mert a fészen jól kitapinthatóan ugyanennyi, ha nem sokkal több Gyufaferinek, Tóbiásjózsinak, vagy Zázrivecz-Vona Gábornak beszóló posztolgató tevékenykedik és mégsem kerülnek hírként jobbos oldalakra.

Közbevetőleg: a viktoriánus nyugdíjas nénik néha olyan ízesen tudnak komcsizni, meg libsizni, hogy ha nem is hír-, de irodalmi-értéke van! Egy antológiát biztos megérne, be is írom a paramétereket a pályázatfigyelőbe. Hátha…

A hvg-s, hír24-es, indexes, 444-es kollégáknak azért nem ment el teljesen a józan esze (csak részben…), s nem is értékelték át a hírérték fogalmát. Három oka is van annak, hogy a címlapra teszik ezeket a magasröptű gondolatokat.

Először is. Ha belehelyezkedünk egy hvg-s szerkesztő szerepébe, igencsak kínosan kezdjük magunkat érezni, mikor az ellenzék hangját keressük. Most rakjunk be mindennap a diplomájával sokáig elszarakodó, igencsak középszerű Kunhalmi Ágit; vagy próbálkozzunk megint Lendvai Ildivel? Szóval, ha meg akarjuk az ellenzék hangját mutatni és újságíróként nem akarjuk diktafonnal a kezünkben Lengyel László pulóveren nézni a mintákat, akkor keresni kell egy tiszta tekintetű, politikai pártoktól mentes civilt. Mostanában tanárt, vagy diákot.

A második ok, amiért ezek a beszólogató emberek politikai celebekké válhatnak, az az elsőből következik. Ugyanis, ha minden második nap címlapra kerül, hogy beszólt egy tanár Orbánnak, vagy beolvasott egy diák Balognak, akkor az ország nagy része szép lassan elhiszi, hogy tényleg mindenkinek tele van a töke ezzel a fityeszes bagázzsal. Most éppen a közoktatásban való ténykedésük következtében ugye. Mert ugye azok az arcok nem kerülnek a címlapra, de nem is hiszem, hogy nagyon posztolgatnának bármiféle véleményt is, akik köszönik, de megvannak. Nem életszerű, hogy egy tanár a fészen köszöni a fizetésemelést; vagy egy diák, miután kiteszi a lájkot Balog Zoltán oldalára, megosztja a köznevelési kerekasztalról szóló híreket.

A harmadik az, hogy igazából Tétényi Éva is így kezdte. Aztán „független, függetlenként” fel is jutott Esztergom csúcsára. Ő volt 2010-ben az első olyan „civil”, aki tényleg a politikai semmiből jött és egy lelkesült sajtóhadjáratnak köszönhetően megverte a verhetetlennek tűnő, de addigra teljesen lejáratott (vagy lejáratódott) fideszes polgármestert.

A 2010-ben, a parlamenti választásokon a Fidesz mindent vitt. Aztán az önkormányzati választásokra sok-sok szoci úgy állt oda, hogy még a szegfűt sem akarta a plakátjára kirakni. Esztergomban pedig ott volt egy nagyszájú építészasszony, aki néhány hónappal az őszi önkormányzati választások előtt nekiállt verbálisan pofozni a Fideszes polgármestert. Ő meg amúgy is célkeresztben volt, akkora már annyi rosszat írtak össze, hogy ember nem volt, aki ne hitte volna el, hogy ő az esztergomi bin Láden (konkrétan feleségverés, maffiakapcsolat, saját házának felgyújtása, drogozás, hatalmi mámor volt a média állandó témája vele kapcsolatban), és Tétényi Évát felemelte az országos sajtó.

Tétényi Éváról, mivel akkor a szociktól kezdve az elempén át egész a jobbikig (!) bezárva mindenki felsorakozott, tényleg elhitte ország-világ, de leginkább Esztergom, hogy ő egy jó szándékú civilember, aki tényleg tenni akar a városért. Pedig csak egy tök ismeretlen blogon ment neki a polginak. Aztán címlapra vette az index és egyesek már az Összefogás következő miniszterelnök-jelöltjét látták benne.

A történet pedig innentől kezdve közismert. Tétényi Éva jött, látott, győzött, aztán állóháborúba kezdett a Fideszes többségű képviselőtestülettel, mígnem teljesen szétcseszett mindent.

2014-ben ki is kapott a kormánypárti jelölttől, de ha rápillantunk a közösségi oldalán lévő profiljára, naponta osztja meg az Orbán-kormány ellenes index, hvg, 444.hu, stb. cikkeket. És egy-két olyan írást is, ami úgy kezdődik, hogy x beszólt Balognak…

Az meg, hogy Pukliról mikor jelenti ki Lengyel László vagy Vágó István, hogy ő képes lenne élére állni az Orbán-ellenes nemzeti egységfrontnak, az meg csak idő kérdése….