Ha Samuel Umtitinek Pintér Attila oktatja le a tolódásos védekezést, vajon eljut a Barcelona kezdőcsapatáig?


Sokszor, sok helyütt olvashattuk, főleg a haladó sajtó gyöngyszemeiben, hogy a francia válogatott sikere a migráció és a multikulturális társadalom győzelme. A közülük is kiemelkedően hülyék (ez azért nagyobb teljesítmény, mint a horvátok döntőzése, mivel mint mindent, a hülyeséget is maximumra csavarva szeretik gyakorolni) egyenesen azt a hittételt is elővették megint, hogy a magyar focin segítene, ha a világ minden tájáról befogadnánk színes bőrű legényeket. (Ez persze nem rasszizmus, dehogy.) Aki szerint ez így van, az tegye fel magának a címben szereplő kérdést: Ha Samuel Umtitinek Pintér Attila oktatja le a tolódásos védekezést, akkor vajon eljut a Barcelona kezdőcsapatáig?

Nem véletlenül mondta ki (persze nem a nyilvánosság előtt, hanem egy zártkörű rendezvényen) a holland külügyminiszter, hogy a multikulti nem működik. Sehol a világon. Maximum a legdrágább zöldövezetből nézve, ahova nem hallatszik el a ricsaj és nem érnek el a szögek a házi gyártmányú bombákból. Még a legjobb példák rá, mint a külügyminiszterék által emlegetett Szingapúr is hordoz magában legalább annyi ellentmondást, hogy ne emlegessük követendő példaként. Mert az tényleg multikulti, csak emellett diktatúra és rendőrállam, mert ezek nélkül nem működne.

Az egyetlen hely, ahol tényleg működött, az az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországa volt.

És itt is azért, mert a rengeteg, jogaiban bőven elismert nemzeti kisebbség mellett/felett ott állt egy kultúrnemzet: a magyar. Ha valaki eme kijelentés mögött a sovinizmust vélné felfedezni, annak csak annyit mondok, a 19. században annyira volt értelme szlováknak, azaz szlovénnek tartania magát bárkinek, mint mondjuk ma ferenginek. Vagy sötét elfnek. Vagyis még annyi sem, mert a ferengiknek és a sötét elfeknek van legalább irodalma. De a szlovákok esetében se múlt, se kultúra, se valódi létezés; csak egy vicces/szánalmas provokáció volt, amiből (sajnos) valóság lett a franciák rövidlátó ostobaságának és a csehek mohóságának köszönhetően.

A francia foci azért működik, mert ott a francia a kultúrnemzet. Ott még mernek azok lenni.

Francia focit oktatnak franciául, és akinek az nem tetszik, az mehet vissza a világ valamelyik kevésbé romantikus segglyukára játszani. Rappelni, vagy kábót árulni a külvárosokban. Esetleg, ha különösen szerencsés, kebabot a belvárosban.

A francia világbajnoki elsőség arra példa, hogyan kellene a francia társadalomnak is berendezkednie, ha nem akarnak elmúlni, eltűnni.

Mert ha nem is tökéletesen, de létezik integráció, csak erő és fegyelem kell hozzá. Erő a kikényszerítéshez, fegyelem a kikényszerítés végrehajtásához. És persze kell az is, hogy azok a bevándorló hátterű gyerekek, akik bekerültek a francia képzési rendszerbe, higgyenek az egészben. És mivel a francia foci sikeres, francia focisták iszonyú pénzekért játszanak világszerte, ezért hisznek benne. Engedelmeskednek és olyanná válnak, amilyenné képezni akarják őket: francia focistává.

Magyarországon se erőből, se fegyelemből nem áll túl sok rendelkezésre. Hiteles képzési szisztémának meg pláne a híján vagyunk.

Az a fekete srác, akit elkapnak az osztrák-bajor határon és visszaküldenek Magyarországra, bizony sosem lesz világbajnok.

Ha elég őrült és kitartó, lehet belőle közepes focista Magyarországon. De leginkább az sem, mert – szemben a fajelmélettel érvelő haladó újságírókkal – az afrikaiak sem hordozzák génjeikben a futball varázslatát.

A francia győzelem tehát nem a multikulturális társadalom dicsősége, nem a migráció előnyös mivoltának a jele, hanem a francia futballképzés minőségének és integráló erejének bizonyítéka.

És példát állít mindenki elé. Nem csak Franciaország elé, hogy ami működik a fociban, az működhet(ne) más területen is, hanem elénk. Ha sikeres vagy és magabiztos, a tudásod pedig valódi, emiatt hisznek benne, hogy érdemes rád odafigyelni, akkor mindent el tudsz érni. Nem csak a magyar gyerekekből lehet sikeres magyar focistát nevelni, hanem akkor tényleg van értelme az elcsatolt területeken is akadémiákat működtetni. Mert akkor lehet a horvát, a szlovák, a román gyerekekből is magyart nevelni. De ez félművelt, kontraszelektált pintérattilákkal nem fog menni.


  Piréz Róbert

"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

Egy hozzászólás van

  1. Jo kis cikk. A szlovak,roman gyerekek integralasat kiveve

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük