Forgalomképtelen részvények

 

 

  

Az utóbbi időben elég kellemetlen helyzetbe került a Küküm, főleg azért, mert mintegy – forrásoktól függően – 3,6-38 milliárd forintig terjedő tőkét tartott a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zéertéje a Questornál. Már épp a jó magyar jogászkodásnál kezdtünk tartani, hogyugye lehetett-e ottan tartaniuk vagy sem (mondjuk inkább nem, mint igen, de hagyjuk) és beindult a hetvenkétezredik paragrafus ötvennégyezredik kivétele, egyben elkezdődött a nyakkihúzás is a hurokból, mondván, hogy az elmaradt haszon miatt még pörölés is lesz.

Templomhegyi Nyekergő

Csakhogy. Egy kisebb fennakadás, hogyúgymondjam homokszem került a gépezetbe. Ugyanis kiderült, hogy az Eximbank is ott tartotta a „forgalomképtelen” részvényeit. 72 milliárd forint értékben. Egy értékpapírszámlán. Azért volt forgalomképtelen részvény, mert nem lehetett vele mit kezdeni, üres nyomtatott papír csupán, demáterializált értékpápír. Azért volt mégse teljesen dematerializált, mer nyomtatva vót. Vagy nem. De forgalomképtelen, tehát nem ér semmit, az a 72 milliárd, az is csak egy olyan fantáziajellegű összeg, egy szám, amit a papírokra ráírtak, tulajdonképpen nem is annyi, vagy mégis.

A tulajdonosi jogokat szokták vele érvényesíteni, csakis arra jó, na. A Küküm tulajdonosi jogait materializálták ezek a dematerializált részvények, tehát tulajdonképpen csak ábszolút formális, mondhatni processzuális szempontból kellett ezeket a papírokat, vagy nem papírokat tartani valahol.  Ahogy írja a Küküm: „a minisztériumnak a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számlája volt.”

Szóval csak nyilvántartották, technikailag, ühüm.

Na, ezt az értéktelen és érdektelen, ám mégiscsak lenyomtatott, vagy mégsem lenyomtatott 72 milliárdocskát kellett technikailag nyilvántartva máshol tárolni. Azért gondolom, mert sem a Kükümben, sem az Eximben nem volt mackó, vagy ami volt, az bizonyára régi, sőt ósdi volt, hisz mindenki tudja, hogy a Questorban sokkal jobb páncélozású széfek vannak. Egyben a számítógépek is sokkal jobbak, nyilvántartani is hatványozottan hatékonyabban lehet questoros laptopon, mint az eximesen. Az ssd kártyákról, meg a winchesterekről már nem is beszélve. Amelyikre rá van írva, vagy ragasztva a questor szó, az gyorsabb, ez egyértelmű, én próbáltam is, a reklámmatricát javaslom egyébként, úgy még gyorsabb.

Namost ezeket a pusztán formális részvényeket, ahogy azt én az egyszerű fejemmel elképzelem – puszta nyűg a létezésük is – szóval csak odatették, akarom írni odabiggyesztették. Elfelejtették emellett a törvényi tiltást is, ami rájuk vonatkozik, annyira jelentéktelen volt, 72 milliárd forint ugyanis kis tétel költségvetésileg, mint írtuk jelentéktelen. Aztán a csőd környékén meg kirántották a Questorból a nem is létező 72 milliárdot, hiszen technikai okokból ki kellett azt venni, bár valójában akár maradhatott is volna, hiszen csak technikai nyilvántartásról volt szó, tehát maga a kivétel is csak egyfajta túlzott óvintézkedés, afféle túlbuzgó hivatalnok-okoskodás lehetett, pusztán azért, hogy technikailag meg legyenek a dolgok oldva.

Node térjünk el ettől a túlzott formális okoskodástól, és csevegjünk egy kicsit érdekesebb pletykákról, meg ilyen dolgokról. Még a celebügyi rovat előtt előjönnék egy kis mendemondával, szóbeszéddel: azt csiripelték a városi verebek, hogy egyes állami vezérek hatalmas állami pénzeket parkoltatnak brókerházak számláin, és annak a kamatait pedig magáncélra veszik fel. Ám tekintsünk el ezektől a csacskaságoktól, vénasszonyos kotyogástól, jöjjön az izgalmas rész, az megvan, hogy Édin Ikszipszilon az ágyban igen erélyesen megizélte Édin Ipszilonikszet?