"Ezeknek a szakoknak se értelmük, se eredményük"


Se értelme, se eredménye nincs ezeknek a képzéseknek – mesélte a Toronyházban az egyik megszűnésre ítélt felsőoktatási szak egy nevének – érthető okokból – elhallgatását kérő oktatója. „Eddig is pusztán passzióból tanítottam, próbáltam ebből az emberanyagból valamit kihozni. Hogy mérsékelt sikerrel, az nem kifejezés”.

Piréz Róbert

Hiába mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán megrendezett hallgatói és oktatói fórumon Mezey Barna rektor, hogy a bezárásra ítélt alapszakokon a „az ország legjobbjai tanulnak”, a számok finoman a másik irányba mutatnak. A felvi.hu adatbázisa szerint a 2014-es felvételi ponthatárok alapján messze nem a „legjobbak” választják ezeket a képzéseket. Példának okáért az ELTE TáTK Nemzetközi Tanulmányok alapképzési szakán mindössze 302 pontnál húzták meg az önköltséges képzés határát, ami a nem túl nagy ázsióval bíró és komolyabb karrierlehetőségekkel pedig egyáltalán nem biztató szociális munkás szak felvételi ponthatáránál is alacsonyabb két ponttal. Erről a 302 pontról ír úgy az átlátszó.hu, hogy „országosan a legmagasabb pontszámot elérő tehetséges diákokat veszik csak fel, akik később jó esélyekkel helyezkednek el az európai igazgatásban”, ami a facepalm minősített esete. Valószínűleg az alapszakon végzettek helyett a valamilyen értelmes szakmát (jogász, közgazdász, stb.) már elsajátító, nemzetközi tanulmányokat két éves posztgraduális képzésen abszolválók karrierjét vették „véletlenül” figyelembe…

Példának okáért ezt a tanrendet lehallgató diák miért is helyezkedne el bárhol is jó eséllyel? De a filmelmélet esetében se a megszüntetés felvetése az elképesztő, hanem hogy egyáltalán engedtek ilyen névvel és tananyaggal szakot indítani… FilmELMÉLET… Beszélgessünk a filmekről… aztán beszélgessünk a sörözésről… végül beszélgessünk a du…. hagyjuk…

A Toronyházban rendre velünk söröző, egyébként a felsőoktatásban óraadó tanárként funkcionáló barátaink szerint bőven van igazság Palkovics László államtitkár szavaiban, miszerint a Nemzetközi Tanulmányok alapszak tulajdonképpen csak egy durva átverése azoknak naiv szülőknek, akik mindenképpen egy jó nevű intézményben képzelik el a gyerekük jövőjét, csemetéjük nyilvánvaló korlátai ellenére. Az egyetem a szűkösen rendelkezésre álló finanszírozási forrásokat egészíti ki egy méltán elismert és jó tudást adó posztgraduális képzések nevével eladott értelmetlen alapszakon, az önköltséges képzést vállaló hallgatók által befizetett milliókkal, egy olyan „todományért” cserébe, melynek se a tanrendje, se az oktatói kar összetétele nem nyújt semmit. Gyakorlatilag a régi rendszer szakirányai vagy az ELTE B képzései bővebb és használhatóbb tudást adtak a hallgatóknak, habár önmagukban azok se álltak volna meg.

Néhány éve tudományos szocializmus néven is futottak ilyen szakok, de azok bevallottan nem a piacra képeztek.

Az általunk megkérdezettek egyébként általában sincsenek jó véleménnyel a magyar felsőoktatásról. Néhány kivételtől eltekintve – mint fogalmaztak – “olyanok, mint a magyar bor volt 10 éve, csak Magyarországon >>világhíresek<<, de mellette többnyire szarok is”. Se a tanárok, mind a hallgatók minősége nem üti meg a legalapvetőbb elvárásokat. „A legjobbak már rég külföldön vannak, talán még a Corvinuson van olyan társadalomtudományi képzés, aminek outputja a piac szempontjából is értékelhető.” A most megszüntetni kívánt szakok közül a Pázmányon „szakmunkás intelligenciájú emberekből kellene piackutatókat faragni”, az ELTE-ről pedig „szabados életmódú, szélsőbaloldali ideológiával átitatott, de rendkívül öntelt fiatalok jönnek ki sorra”, akik szinte kivétel nélkül „kvalitatív módszertannal kívánnak dolgozni, noha annak nem sok értelme van ezen a pályán, de a kvantitatívhoz – matematikai és statisztikai elmélyültség hiányában – nem értenek”.

Egyébként érdemes átböngészni a vezető piackutató intézetek senior kutatóinak cévéjét. Mert tény, hogy társadalomtudományi oktatásra szükség van (Ne legyünk Horngyulák!), viszont az is tény, hogy olyan szociológia szakokra nincs szükség, ahonnan a végzett hallgatók állatidomártól kezdve úszómesterig minden szakmában jelen lesznek, de piackutatók csak a legritkább esetben, mondhatnónk statisztikai hibahatáron belül. A ritka kivételek esetében is inkább a személyes elhivatottság a magyarázó változó, mivel a kapott képzés maga bőven elégtelen ahhoz, hogy egy piackutató cégnél bármilyen munkát végezzen a delikvens kérdezőbiztoskodáson vagy adatrögzítésen túl.

Pedig még az akkreditálás-mánia során létrehozott, intercity professzorokkal lepapírozott szakokon is lehetne olyan képzést nyújtani, amely legalább valamennyire versenyképes a kinyílt európai oktatási piacon. Ehhez elsősorban korrektül meghatározott inputra (felvételi) lenne szükség, ahol nem a hallgatói helyek feltöltése a legfontosabb cél, valamint olyan tanári karra, amelyik nem Marx felolvasó-esteket szeretne tartani egyetemi oktatás címszó alatt és 18 éves kiskamaszokat indoktrinálni, hanem felkészíteni őket a befutni kívánt pálya legalapvetőbb kritériumaira. Pl. szociológusok esetében a kvantitatív módszertant illenék beleverni a hallgatók fejébe Proudhon helyett… De legyünk megengedőbbek: legalább MELLETTE!

Az elitképzéshez nyilván nem lehet visszatérni, egyrészt nem is érdemes, mivel minél több és minél képzettebb munkaerőre van szükség, másrészt nem is nagyon maradt ebben az országban olyan tudás, amivel az elitet lehetne képezni. De a tömegképzésnek, ebben a formában, ahogy nálunk megvalósul, szintén nincs értelme. Lehetne egy használható, főiskolai tudást leadni, de ahhoz gyakorlati orientáltságra és értelmesebb hallgatókra lenne szükség…

***

Persze, ahol baltával és nem szikével dolgoznak, ott történnek „balesetek”. A Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Termék- és Formatervezői alapszakával kapcsolatban egyöntetű vélemény, hogy egészen más húzódhat meg a háttérben. A párhuzamosságok felszámolásának igénye még elfogadható volna, ha hasonló bázison működnének az intézmények, de valószínűbb az, hogy az oktatási kormányzatnál most jól fekvő Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet kell helyzetbe hozni még jobban.

***

Miközben készültem kitenni ezt a posztot, olvasom az Indexen, hogy a kormány összeszarta magát a HaHa aktivistáitól és marad a nemzetközi tanulmányok alapszak. Meleg szívvel gratulálunk! Persze előfordulhat, hogy a bezárásért cserébe kiegészítő forrásokat kellett volna biztosítani az ELTÉ-nek, így viszont megmaradt a kereskedelmi tévék délutáni jósműsorait idéző todományosság.

Fejlesztésként lehetne a tandíjat emelt díjas telefonszámon is befizetni….

 


  Piréz Róbert

"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

3 hozzászólás

  1. „Az oktatás minősége drámai mértékben romlik” (Radó Péter oktatáskutató, 2015)

  2. „Az oktatás minősége drámai mértékben romlik” (Radó Péter oktatáskutató, 2015)

  3. Te aztán értesz ahhoz,hogy melyik szak mire lehet jó, meglátszik az írásból is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük