Észak-Korea se tart itt a todományban – Gyűlöletfélorák a svédeknél

 

 

  

„Helló Orbán Viktor, XY vagyok, 12 éves. Úgy gondolom, helytelenül cselekszel, képzeld el, hogy menekült vagy az 1940-es években, amikor Oroszország megtámadott benneteket. Akkor millióknak kellett más országba menekülniük, és be is engedték őket. De Ti most egy hosszú kerítést építetek, hogy ne lehessen átmenni az országotokon, és ez szerintem nagyon rossz” – állítólag ezt a levelet egy 6-12 éves svéd gyerek írta a Herr Diktátornak; mostanában szokás lett a svéd iskolákban, hogy megbeszélik a világ fontos dolgait, és Viktor most fontos dolog.

Bernard Gui

Mi leborulunk a svéd iskolarendszer sikeressége előtt. Egy 6-12 éves gyerek ennyire jól tudja, mi történt a negyvenes években Közép-Európában, az mindenképpen dicséretes; nem tudom, ott mikor tanulnak huszadik századot az általános iskolások, mindenesetre Nyugat-Európában nem szokás világtörténelmet tanítani – vagy csak nagyon-nagyon vázlatosan. Úgy látszik, a köztudottan képesség-fejlesztés-központú svéd oktatásnak még a poroszos tényanyag bemagoltatására is van energiája, emellett a PISA-teszteken elfoglalt kitűnő pozíciójuk mellett árnyalt történelmi párhuzamokat is képesek levonni.

Minden tanár álma az ilyen gyerek.

Arról nem is beszélve, hogy ezek szerint közéleti kisszemináriumokat is tartanak a 6-12 éveseknek, akiket eme gyűlöletfélórákon arra okítják, hogy ők nyugodtan megmondhatják egy másik ország miniszterelnökének, hogy mit kellene csinálnia. Nem olyan ördöngös dolog a politika, 6-12 évesen már simán lehet hozzá érteni, simán el lehet küldeni egy másik országot és annak miniszterelnökét a picsába, mert nem felel meg a 21. században állítólag kötelező idegenszerelem közelebbről meg nem határozott kritériumrendszerének.

A gyermekkorban elkezdett ideológiai trenírozásnak nagy hagyományai vannak Észak-Európában, hálát adhatnak a sorsnak, hogy ismét találtak egy célcsoportot, akiken még nincs rajta az #érinthetetlen tag, mivel a távolság, mint üveggolyó miatt a közelmúltban nem tömeggyilkoltak meg vagy tettek nemzőképtelenné közülük számosat.

Üzenhetnének esetleg a svéd kisgyerekek az ENSZ-főtitkár bácsinak is. Vagy Putyin bácsinak: “Helló Vlagyimir Putyin, XY vagyok, 6-12 éves svéd tanuló. Úgy gondolom, helytelenül cselekszel. Képzeld el, hogy ukrán vagy a harmincas években… blabla, blabla, folyt.: te itt most háborúzol Ukrajnában, és szerintem ez rossz”. Vagy lehetne levelet írni Asszád bácsinak Szíriába, esetleg Abu Bakr al-Baghdadi bácsinak aktuális tartózkodási helyére: “kedves Baghdadi bácsi, svéd diák vagyok Malmöből, és azt gondolom, csúnya dolgot csinálsz, képzeld el, milyen rossz lenne neked, ha téged fejeznének le”.

Persze a migránsokat nem szabad gyűlölni, mert az rasszizmus. A svédek a múltban nem voltak túl barátságosak a zsidókkal meg a buzikkal vagy a cigányokkal, ezért ők védett státuszt kaptak. Sőt, a göteborgi sajnálatos események óta tudjuk, ők kiemelt csoportok, akiket meg a gyűlöletfélóra aktuális célcsoportja piszkál. Akkor is ha nem. A valóságot, mint zavaró tényezőt érdemes ezek szerint kint tartani a svéd oktatási rendszerből a hideghez és hóhoz hasonlóan. A norvégokkal meg a dánokkal is újra örihari, pedig az egykori hódítások miatti sértődéseket már éppen készültek átadni a múltnak, de az egyoldalú migránsátpasszok miatt ismét előkerültek a régi történelmi sértődések, óvatosan kell róluk is beszélni.

Úgyhogy maradtak a magyarik.

Esetleg a mi is írathatnánk leveleket a svéd történelem fordulataiban alapvetően magától értetődő módon járatos magyar, hatodikos diákokkal a svéd kormánynak: “Helló, Stefan Löfven, XY vagyok, 12 éves. Úgy gondolom, helytelenül cselekszel, amikor nem fogadod be a magyar lányt, viszont sok muszlimot igen. Bár lehet, hogy így a magyar lány jobban jár, mert nem fogják a bevándorlók megerőszakolni. Úgy gondolom, rosszul cselekszel, amikor tárt karokkal vársz mindenkit. Baj lesz még ebből, hidd el, itt a szomszédban is hangoskodtak a menekülttáborban!”

Az agymosott svédek szocdem kormányfője bizonyára annyira meghatódna, hogy idejönne, fényképezkedne a gyermekekkel, majd szarna rá, mit mondtak.

Inkább kinevezhetné a Viktornak levelet író gyerekeket valami politikai pozícióba. Ha már úgyis olyan okosak. Vagy elküldhetné Brüsszelbe, ott még egy 6-12 éves is kiemelkedne intellektusával a sok ápolt közül.