December 5. és az "akkori" baloldal


Bár az árvíz már a magyar Fehér Ház alagsorában méltatlan körülmények között, a Fidesz-kampányok visszamaradt óriásplakátjai és Ungár Klára régen elveszett és azóta kipókhálósodott bugyogójának társaságában sebtében berendezett Tutiblog földalatti iroda ablakait nyaldossa, azért nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy Bajnai már megint…
Hogy Bajnai Gordon sajnálja, hogy “ma sincs megnyugvás, ma sincs közös nevező Trianon ügyében magyar és magyar között.” A kormányfői, de minimum a baloldal vezérposztjára vágyó Gordonunk szerint  “jól mutatja ezt a 2004. december 5-i népszavazás is, amelyben a jobboldal rosszul feltett kérdésére adott rossz, az önzésre épülő és a határon túli magyarokat megalázó választ az akkori baloldal. Még egyszer: az akkori baloldal. Mert ugye van az akkori lejárt és a mai, haladó baloldal.
Van az akkori baloldal, amelynek élén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos, majd gazdasági miniszter, továbbá Mesterházy Attila, Gyurcsány jobbkeze és sportminisztériumi államtitkára állt. És van a mai baloldal, amelynek egyik pártját Gyurcsány Ferenc vezeti, másik pártjának az élén Bajnai Gordon áll, míg az ős-MSZ(M)P elnöki posztján Mesterházy Attila vitézkedik.
Az akkori baloldal azt írta a 2004. december 5-ét megelőző, gyalázatos, soha meg nem bocsátható, magyart magyar ellen fordító, a Kárpát-medencei magyar gazdasági teret szilánkokra törő, és így Magyarország és a magyarság esélyeit évszázados léptékben hátravető aljas kampányában, annak is a kivételesen szarházi módon az ócsítás érdekében székelyföldi nyomdában elkészíttetett kampányújságjában, hogy (idézzük) “egyes számítások szerint mindenkinek 160 ezer forinttal kell több adót fizetnie annak érdekében, hogy a határon túli magyaroknak is megadjuk azt, ami az állampolgársággal jár. Ez óriási összeg.” Erre Gyurcsány akkori és mai baloldali mufti azt mondta akkor, hogy 800 ezer magyar áttelepedne Magyarországra és itt venné igénybe az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat”. Ez az aljasságnak az a foka, amikor az embernek a jól bevált középkori kínzóeszközök, vagy a betiltott furkósbotos grönlandi bébifóka-vadászat jut az eszébe
A Fidesz-KDNP kormány hat év kényszerű jégkorszak után megadta az egyszerűsített állampolgárság lehetőségét és lám kiderült, hogy a határon túlra szakad nemzettársaink nem jönnek ide nyolcszázezer-szám, hogy igénybe vegyék a kazincbacikai kórház világhírű szolgáltatásait, és elszedjék Mari néni elől a rokkantnyugdíjat. Ellenkezőleg: a magyar emberek végre szabadon vállalkozhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak, érvényesülhetnek szerte a Kárpát-medencében. És – Kedves Forintos Lelkű Szockó Fanok! – nem pénzt visznek, hanem pénzt, vállalkozói- és adóforintokat HOZNAK. Neked is, te szerencsétlen, öntudatlan Gyurcsány-Mesterházy-Bajnai-szavazó!
Az érvelés tehát akkor is és ma is hazug volt. Mégis mi történt azóta? Mitől puhult meg az mai baloldal szíve, amitől már nem ismer rá az akkori önmagára? Miért meacoulpázik egy emberként Bajnai, Mesterházy és az összes többi, a határon túli nemzettársainkból hat éve, és már a 2002-es kampányban is mumust csináló senkiházi? Csak nem azért, mert időközben lett majdnem 500 ezer új állampolgár, akiknek a szavazata akár döntő is lehet?
Bajnai Gordon a jobboldal rosszul feltett kérdéséről beszél. Miért, hogyan kellett volna feltenni a kérdést Gordon, ami eredetileg úgy szólt: “Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”

Hogyan Gordon? Talán úgy, ahogyan Mernyó Ferenc tanácsolta cinikusan önnek a Facebookon, hogy “Akarja-e ön, hogy 23 millió román vendégmunkás lepje el az országot?”
Ti ácsingóztok a határon túli magyar testvéreink szavazataira?



  Piréz Róbert

"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük