A Brexitről és a nemzeti érdekről


 

Idézőjeles nagy szerencsénk, hogy a hülyeség nem olyan, mint a fehér elefánt, nem kell Afrika mélyére expedíciót szervezni, ha találkozni kívánunk vele. Még a fejlettnyugat határát jelentő oldalsó elemekkel kiegészített szárnyaskaput se kell átlépni érte. Elég felcsapni a hazai sajtót hozzá.

[rule style=”rule-dotted” ]

Történt ugyanis, hogy a jól felfogott magyar nemzeti érdek miatt a Magyar Kormány kilépés-ellenes hirdetést tett közzé némely brit napilapokban és ezen mindenki jól felháborodott, ami a fociszakertés mellett egy ideje a második számú nemzeti sportunk. Merthogy egyrészt miért állami feladat az Egyesült Királyságban kampányolni, másrészt ha Brüsszelnek azt üzenjük, hogy nyalja ki, akkor miért üzenjük az ellenkezőjét Londonnak? Mintha Dániel Pétert olvasnám a fociról….

Kis magyarázat következik. Létezik olyan, hogy nemzeti érdek és a nemzeti érdekünk az, hogy a kissé vagy erősebben euroszkeptikus angolok az Unióban maradjanak, mert akkor közösen lehet velük üzenni Brüsszelnek, hogy húzzák meg magukat, Juncker meg ne basszon be már délelőtt. Ezek fontos dolgok, és bizony Nagy-Britannia nélkül nehezebb üzenni. Hogy egy közérthető példát keressek, ez olyan volna, mint a magyar szociknak a német szocdemek és zöldek nélkül hazát árulni.

Másrészt mit is üzenünk az angoloknak? Hogy maradjanak az Európai Unióban, mert velük és a kibővült Visegrádi együttműködéssel simán féken lehet tartani a habzó szájjal központosítást, valamint politikai- és kulturális uniót sürgető elmebetegeket. A britek nélkül ez megint csak nehezebb lesz, sőt kivitelezhetetlen.

Ha London a kilépés mellett dönt, akkor a Visegrádi véd- és dacszövetségnek is vége. A csehszlovákok rutinszerűen elárulnak minket, a baltiak bepánikolnak az oroszoktól, a horvátok kormányválságot csinálnak. A végén ott maradunk a lengyelekkel, mint annyiszor a történelemben. És akkor jöhet Merkel negyedik birodalma, amihez az örökös ellensúlyukat jelentő franciák asszisztálni fognak, mert őket csak a mezőgazdasági támogatás érdekli meg hogy Strasbourgban ülésezzen az EP. Párizs nyílt város…

Az EB mellett itt a második olyan történet, amiben elvileg mindenkinek egyet kellene értenie, a Jobbiktól a Munkáspártig, Alfahírtől az Amerikai Népszabadságig. De mégis, a kis dánielpéterek megszólaltak a fejekben és megint csak Orbánhoz képesek meghatározni önmagukat, ami derék dolog, de nem éppen a 18-as kormányzóképesség felé mutat.

Nem utolsó szempont az sem, ha az Unióban marad Nagy-Britannia, akkor az ott élő magyar peregrinusok jogait is könnyebben tudjuk védeni, mintha kívül rekednének a kontinentálissá váló szövetségen. Persze lehet, hogy a hivatásos károgók magasról pottyantanak a Palpatine elől elmenekülők jogaira, de szerintünk ők is magyar állampolgárok és könnyebb az ő jogaikat egy közösségen belül, mint egy közösségen kívül érvényesíteni.

A kettősállampolgárság inverzének felfogásához lehet, hogy túlságosan dörzsölt gondolkodás szükséges, de talán még egy liberális jogvédő is képes lehet rá.


  Piréz Róbert

"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük