Az altruizmus se politikai kategória


Kevés szórakoztatóbb levezetést lehet elképzelni a szilveszteri monstre Sas-kabaré után, mint az újév első napján kipattant Momentum-Puzsér ellenzéki miniviszályt. Vagy, hogy az erősorrendre és a szavazatszerző képességre is tegyünk egy finom utalást: a Puzsér-Momentum ellenzéki miniviszályt.

A még csak kibontakozóban lévő ellenzéki összefogást lavinaként elsöprő eseményeket nehéz kívülállóként rekonstruálni. Egyes megfigyelők szerint azért robbant ki a konfliktus, mert Puzsér Róbert, a neves függetlenkomikus egyik ihletett pillanatában kitalálta, hogy az ő főpolgármesteri ambícióinak hitelesítésére mindenképpen szüksége van a lila színekben játszó Szívtipró Gimi osztályfelelőseinek egyetértésére is, akik ezzel nem értettek egyet. Tárgyalni hívta Fekete-Győr Andrisékat, de lepattant a parlamenti mandátum híján utcai politizálásba menekült pártról, csak annyit üzentek vissza, hogy másképpen képzelik el az önkormányzati választásokat. Ha jól sejtem, látták már vitaműsorban Róbertet, és nem kívántak asszisztálni a megmondóember másfél órás üvöltözéséhez. Ezen izgalmas és meghatározó események után Puzsér magából kikelve elküldte a tini titánokat az anyjuk keservébe, a tini titánok pedig ezen megsértődtek. Itt tartunk most, de nézzünk picit a dolgok mögé!

Puzsér volt az, aki Bokros Lajos technikai nagykoalíciós ötletét felmelegítette és egyfajta minimálprogramot faragott belőle a tavalyi parlamenti választásokra készülve. Azt tanácsolta az ellenzék összes látható és láthatatlan tagjának, hogy tegyék félre a jövőről való gondolkodást és mindösszesen két pontban állapodjanak meg. Ez a két pont pedig – ha jól emlékszem – kimerült abban, hogy miután megnyerik a választásokat, új választási rendszert fogadnak el, a fideszeseket meg elszámoltatják, börtönbe csukják, kizárják, letartóztatják, megizélik – aztán jöhet az új választás. A javaslata annyiban volt újszerűnek mondható, hogy egyszerre nélkülözte ésszerűséget és az eleganciát, nem véletlen, hogy még a tökhülye ellenzék sem vette komolyan.

Miután korábban a teljes és totális ellenzéki összefogást hirdette (Jobbiktól Gyurcsányig), hirtelen rájött, hogy nem lehet összekeverni mindent, mert csak moslék lesz belőle, és a főpolgármester indulásához már csak az ún. 21. századi pártok támogatását kérte, ami az ő fejében a Jobbikból, a Momentumból és az LMP-ből áll. Mert ezek a pártok szerinte hitelesek, és ez a hitelesség onnan származik, hogy még sosem voltak kormányon. Szóval Safranek megint kitalált valamit, erre a legkisebb és a leglilább beintett neki, amit a magyari belpolitika egyszemélyes centruma nem volt képes elviselni, és kitört a háború.

A háború, mint az ellenzéki térfélen zajló események mindegyike, a Facebookon zajlik. Csapások és ellencsapások, kommentek és ellenkommentek váltják egymást, a szavazók, támogatók pedig tömegesen hullanak. Mint a legyek, de hát rájuk eddig se voltak tekintettel. A 21. század nem identitásteremtő erő, pártot pedig nem azért alapítanak, hogy utána másvalaki ambícióinak alájátszanak.

Az altruizmus ugyanúgy nem politikai kategória, mint a hála.

A Puzsér-Momentum harc a homokozóban csak előszele az önkormányzati választásokat megelőző ellenzéki „polgárháborúnak”. Mert könnyű azt mondani, hogy Orbán leváltásához arra van szükség, hogy a másik visszalépjen, hiszen a másik is pont így gondolja. Összefogás helyett marad a másik revolverezése, zsarolása és a pár tízezer fős ellenzéki keménymag egymásra uszítása.

Mi pedig megint ropogtathatjuk a pisztáciát a kanapén.


  Nyilvánvaló Kapitány

10 hozzászólás

  1. Csak így tovább! Ôröljék fel egymást, egyiket a másik után, annyival tisztább lesz a levegô körülöttünk.

  2. dehat ez a lenyeguk, nem adhatnak mast.

  3. És a ravaszdi viszkisbutykos most még kivár… aztán, mint szokott, halkan belelép a trutymóba, s
    kígyózva kígyózik …
    ?

  4. Igazán röhejes ! Ez nem is vihar a biliben,hanem totális háború egy kiskanálnyi vízben.Közben úgy küzdenek,mintha az óceánban folyna a viadal.DE legalább most úgy érzik,hogy körülöttük forog a világ.

  5. Ami szépen bizonyítja, hogy az ismertség és folyamatos elégedetlenség (Puzsi média-nyomulása) korántsem elegendő a szavazatszerzésre…..hát még vezető szerep betöltésére….

    Mert mindegyik vezető akar lenni…..

    • Van egy régi mondás, rájuk, liberálfasiszta aspiránsokra illik:
      Első a vezető. Második a sz.evő.Harmadik a kolompos. Negyedik a bikaf.s.
      ?

  6. Én szeretném, ha az ellenzéki összefogás megvalósulna, hiszen erre várunk mindannyian!
    Azt viszont erősen kérem, sőt követelem, hogy utána ne engedjék őket szabadon!

  7. Én szeretném, ha az ellenzéki összefogás megvalósulna, hiszen erre várunk mindannyian! Utána viszont ne engedjék őket szabadon!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük