Rendkívül gonosz világban élünk: a matematika nem demokratikus és nem egyenlő


Ment a szokásos nyávogás a matekfelvételi miatt, túl nehezek voltak a feladatok, túl kevés idő állt a rendelkezésre. Nos, a matek sosem volt egy gyerekjáték, nem volt alibitantárgy, a pár kimagaslóan értelmes kölkön kívül, akiket papírgalacsinnal dobáltak meg a többiek hátulról, mindenki utálta. És bizony a felvételi egy verseny, ahol nem a részvétel a győzelem.

Háromnegyed óra alatt tíz feladatot (és részfeladatait) megoldani valóban komoly kihívás, de ha meg nem lesz mindenkinek ötös, akkor mi van? Nem az pont a célja egy ilyesminek? Hogy egy hatalmas és ismeretlen csoportból kisebb csoportokat lehessen képezni a matematikatudás alapján. Mondhatnónk, azért van egy ötfokozatú értékelő skála, mert az átlagember egy unalmas HÁRMAS és Alinda se hívja be a műsorába.

Ez van, ez is lesz egészen addig, míg ki nem huny a nap felettünk.

A matek régen is nehéz volt, csak most még pofázni is kötelező mellé. Persze gyanítjuk, humán tárgyak esetében azért nincs ekkora vernyogás a médiákokban, mert az összes firkász ilyenekre járt, és azért lett firkász, nem pedig építésügyi főelőadó, mert ilyenekre járt. Vagy úgy képzelte, az újságírás jobban fizet, ami csak egy újabb bizonyíték az ostobaságra. Kivételek ugyan akadnak, ők a közgazdász firkászok.

Még egyszer: egy matekteszt arról szól, hogy ki jobb, ki rosszabb. Nem kell mindenkinek ötösre megoldani, sőt ha mindenki fél óra végez vele hibátlanul, akkor az a teszt egy kalap SZAR, semmit nem ér. Az ötösök kevesen vannak; a tehetséges, de sokszor beleszaró négyesek kicsit többen; a többség meg ezután jön.

Az IQ-tesztek sem arról szólnak, hogy mindenki meg tudja őket ugyanolyan jól oldani. Nem lehet mindenki Menza-tag, akármennyire is elitista, antidemokratikus köcsögösködésnek tűnik ez.

Egyébként ez egy menetrendszerűen visszatérő probléma, a keresők tanulsága szerint évről évre előkerül ugyanez a hisztike. Anyukák, akik szeretnének hinni abban, hogy a napi 12 órában tévét bambuló és iszkbokszozó szemük fényei különlegesen okosak, nem képesek belenyugodni abba, hogy bizony tök áltagos gyerekük van. Mármint a matematikai tudását tekintve.

Pedig se a gyereknek, se a szülőnek nem árt, ha idejekorán hozzászoknak a pálmához. Adott esetben – amennyiben eljut az egyetemig – ott egy kettesnek is majd lehet örülni. Nyilván nem a büfé-ruhatár szakokról van most itt szó, hanem a létező tudományokról.

Szóval legyen csak nehéz az a rohadt matekfelvételi, ha nem akarunk a fejünkre dőlő házakat, felrobbanó tévéket (Junosz), lezuhanó repülőket.


  Bernard Gui

17 hozzászólás

  1. Jó írás, én is így gondolom. Ráadásul a felvételi ponthatárokat gondolom befolyásolja az, hogy “globálisan” hogyan sikerült a nebulóknak teljesíteniük, így ez miatt sincs min nyivákolni. A matek szempontjából a legerősebb helyekre így-úgyis a legjobbak kerülnek be, mindegy, hogy a legjobbak idén mondjuk 80% körüli felvételiket írtak tavaly meg 90% körülieket.

  2. Elnézést Bernard Gui úr
    A robbanó tv-k (рубин) szovjet alapanyagból gyártott Vidi tv-k voltak. Color Star volt a nevük. (azok is csak szervíz után,mikor a nálunk nem kapható eredeti alkatrészt (sokszorosító) NATO alkatrésszel pótolta a szerencsétlen szerelő. Égett,mint a Reichstag.) A Junoszty az fekete-fehér volt.

    Amúgy a matek,meg biztos,hogy rasszista. Lásd a nem egyenlő szárú háromszögek….

  3. Szörnyű.. tudni kellett az összeadás mellé a szorzás is 12 évesen?! Hallatlan!
    Ha jól értettem amúgy sem “normál” gyerekeknek szóltak hanem akik 6 osztályos gimnáziumokba mennek, oda eddig is csak a legjobbakat vették fel.
    Kíváncsiságból végigoldottam a feladatsort 2 gondolkodtatóbb feladat volt, a többi összeadás, szorzás törtek (1db) és logikai képességek tesztelése.
    Egy példa volt amire első blikkre felírtam egy egyenletrendszert (a céltáblás), de végiggondolva ezt talán ennyi idősen még nem tanulják jobban megnéztem és tényleg elemi logika + a szorzás és összeadás kellett hozzá. Egyébként kb 30 perc alatt oldottam végig “unalmamban” úgyhogy biztosan meg tudja egy gyerek 45 perc alatt csinálni (nekik eleve gyorsabb a fejük).
    Egyszóval vihar a biliben megint, hogy az index újságírói megfeküdtek rajta az nem lep meg végül is nem matematikát tanultak (ha igen az eléggé szégyen).
    Ha egy tanár azt állítja ez ennyi idősen megoldhatatlan akkor fogalmam nincs mégis mennyit kéne ennyi idősen tudni a gyerekeknek? 4 évig összeodás, kivonás hatodikban a szorzótábla gimnáziumban meg a a törtek, na ne!

  4. a robbanós TV-ket eredetileg japán képcsővel szerelték, az a széria (nyugati) exportra ment a belföldi piacra drága lett volna így szovjet import képcsővel szerelték és a gyárban. Valószínűleg tényleg valami okos szerelő belepiszkált mert összesen talán 3 darab gyulladt meg . Valami humorista révén terjedt el a szokásos magyar == szar duma.
    Megjegyzem a NATO egy katonai szövetség nekik a képcsőgyártáshoz sok közük nem volt közös piacra gondolsz…

    • Tisztelt Mark
      Tudom mi a NATO. Csak akkoriban a nyugati cuccok ebben az esetben a Siemens sokszorozó volt a ludas.
      A Color Star-t pedig nem tudom,hogy vitték-e nyugatra,de Kínába biztosan,hiszen olyan hang KF-t kellett szerelni beléjük. 🙂 (Kicsomagolták a ruszki kávából,belerakták a Magyarba,átszerelték a hang KF-t… Ja a képcső is maradt az eredeti…)
      A későbbi TV-k,meg Japán képcsővel készültek eleinte,aztán jöttek a Lengyel képcsövek,de azok nem a ruszki alapanyagból lettek készítve,hanem (figyelem) Magyar alapanyagból. A nevük Super Color volt. Kézzel váltható tasztatúra,szóval még nem a távirányítós cucc.

      • A hiba a germánium diódák,és a szilícium alapú diódák zárási,illetve nyitási fesz. miatti különbségből adódott. A sokszorozóban.

      • Khm,
        ez egy legenda pontosan ugy hangzik, hogy a germanium _disszipacioja_ (volt) nagyobb amit a szigeteles meg a bakelit panelek nem birtak el. Ez mese. Nem (hiperdraga) germanium hanem _szelen_ diodakkal szereltek meg ezeket a tvket – ezeket utana is hasznaltak. Gimiskent az elso Shanghai Dzsunkasor 2. szintu PC monitorom, amit boven a 90-es evek kozepen gyarthattak is szelen sokszorozoval keszult.

        A memet egy 87(!) koruli szilveszteri lakastuz kapcsan ultette el valamelyik nagyeszu humorista azt a memet a fejekben, gondolom ezzel magyaraztak meg a vorosok a 80-as evekben a tortenetet.
        Az atkos nyugat meg az ocska alkatreszei, happersze + a tipikus irigyseg ami ma is masszivan athatja az otthoni tarsadalmat a magyar melos (mernok) masodrendu, ostoba, alavalo fajta annyira hulye, hogy nem tudja hogy mas a ket dioda nyitofeszultsege, nopersze es mindig mindenkinek a kornyezetben van egy ilyen futottak meg mernokocske akire mutogatni lehet…

        Az meg a legszebb hogy ezeket mindig ilyen fusibajnok tvszereloktol hallja az ember (nem minden tvszerelo az) csak ez mar baromira unalmas. A konkret tvtuzek kapcsan nem lehet tudni a kivalto okokat mondtak ra “valamit” es par eset volt.

        A masik ilyen ocska duma a mev (mikroelektronikai vallalat) … A 2000-es evek elejen bennunket meg tanitottak az egyetemen olyan tanarok akik ott voltak fiatal mernokok – elmeseltek amit tudni kell – megis napi szinten olvasom a nagyobbnal – nagyobb suletlensegeket a neten. Nincs afelol illuziom hogy ez a “kitarto” munka meghozza a gyumolcset es 20 ev mulva mar valszeg a ceg letet is letagadjak.

        • pontosan:
          .. szilicium _disszipacioja_ (volt) nagyobb amit a szigeteles meg a bakelit panelek nem birtak el. Ez mese. Nem (hiperdraga) szilicium..
          es szelen volt kezdetben nem germanium.

          • Lényegesen magasabb volt a nagyfesz. Nem 24 kV,de szerintem hagyjuk. Láttam kiégett Color Start. Tényleg elégett a panel is.

  5. még valami – az egyik “gondolkodtató” példa sem a matek miatt volt nehezebb, hanem amiatt a cca hatszorosan összetett legalább 5 soros mondat miatt, amivel sikerült a feladatot egészen kretén módon megfogalmaznia. Az ábra mellé 3 tőmondat elég lett volna.

  6. Gondolom azt vágjátok, hogy se a poszt írója, se a hozzászólóknak még a tágabb környezetében sincs felvételiző gyerek.

    • Gondolom azt meg te nem vagod, hogy mi folyik ma az egyetemeken. Megis csak botranyos, hogy (matematikat igenylo) kepzesekre felvett hallgatok egy reszenek az elitegyetemeken is altalanos iskolas hianyossagai vannak, olyan “rutindolgok” okoznak gondot, mint tortek osztasa, az egyenletmegoldas meg az anegyzetpluszbenegyzetazcenegyzet. Lassan nincs mar mit kivenni az alapozotargyak anyagabol annyira magas a bukasarany.
      Az egyetemeken “nullkredites” felzarkoztato tanfolyamokkal “szorakoztatjak” magukat evek ota matekbol es a _kozepiskolas_ anyagot tanitjak ujra!
      Megis – mikor kene megtanulniuk a szorzotablat, vagy a tort muveleteket?! Nezzed mar meg milyen a kinai “szint”, vagy esetleg kerjuk meg oket, hogy kicsit lassitsanak a tempon mert a magyar diakoknak feszbukkozasra is kell ido?

  7. Szeliden megjegyezném, hogy szerintem meg túl nehéz volt a feladatsor.:))
    Objektíve azért, mert a szűkös időkeret miatt valójában a megoldási sebességet és nem a megoldási készséget mérték meg.
    Vagyis a leggyorsabbakat vették fel, miután az átlagos versenyzők rosszul teljesítettek a megadott időkeretben általában azért, mert nem értek a végére. De ez pontosan sehonnan sem derült ki (mert egy Index cikkből nem szokott:).
    Amúgy meg felvételi mindig igazságtalan.:)
    Az én egyik felvételimen egy miniszoknyás, jólábú, melltartót a matrózblúzhoz nem viselő csaj ült mellettem.
    Szerintetek?

    • Két keze van az embernek: egyikkel ír, másikkal…. Probléma-megoldási képesség – így hívják bővebben az IQ-t.

    • Agyi vérellátás lanyhulása,alhasi vérbőség. Bukta.

    • Ha rosszabb lesz akkor mindenkie az (a jobbake is) itt egy sorrend felallitasa a cel. Egyebkent minden vizsga ilyen, kegyetlen, igazsagtalan es legendasan ostoban tudnak (matek) peldakat megfogalmazni. Az eredmeny meg a pillanatnyi (elme) allapottol legalabb annyi fugg mint attol mennyi melo van benne, a matekhoz nem vezet kiralyi ut, az ilyen “melos” dolog kb mint a zene unalmas peldakat kell orrverzesig gyakorolni.

      Az egyetemi analizisvizsgakrol nekem maig valami futoverseny jut maig eszembe – vigyazz kesz rajt … tollat letenni, mondom vege, ne irjon kollega! Osszehajt hosszaban szelre kiad…

  8. “Kirekesztő vicceket oszt meg rendszeresen saját közösségi oldalán a pedagógustüntetés egyik szervezője. Koroknyai Sándor a Híradó kérdésére azt mondta: nem tartja sértőnek ezeket a bejegyzéseket. Nem sokkal ezután volt olyan bejegyzés, ami eltűnt az oldalról.”
    Lehet,hogy ez is része a sorosfélék létbizonytalanságának?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük