Village People

 

 

  

Mi a manó? Falujárásba kezdett az MSZP. Út közben az Internacionálé mellett valószínűleg a Tátrai Band slágerét, az Utazás az ismeretlenbe című dalt dúdolják majd. A vidéki Magyarország ugyanis számukra olyan, mint a halnak a sivatag: sok közük nincs hozzá.

Díjazzuk, hogy a szocialisták nagy hirtelenjében kíváncsiak lettek a falvakra, a vidéki emberekre, bár fogadni mernénk rá, hogy az érdeklődésük nem őszinte, pusztán kampány-célokat szolgál. Ron Werber, az MSZP régi-új kampányguruja zseniálisan felismerte, hogy az övéinek sürgősen erősíteni kell(ene) vidéki pozícióin, hiszen ahhoz hasonló produkcióval, amit 2010-ben előadtak, nemhogy választást nem fognak nyerni, de még a jelenlegihez képest is sokkal rosszabbul fognak szerepelni. A 2010-es országgyűlési választáson ugyanis a szoci jelöltek egyetlen árva vidéki egyéni választókörzetben sem voltak képesek győzni. A 144 vidéki választókörzetből 143-ban Fideszes, 1 helyen, Edelényben pedig egy ex-Fideszes diadalmaskodott.

A szocialisták 2010 őszén, az önkormányzati választás alkalmával sem tudtak sokat kozmetikázni a csapnivalóan gyenge vidéki választási eredményeiken. Országosan mindösszesen 49 polgármesteri széket sikerült összeszorgoskodniuk – összehasonlításképp: a Fidesz ennek több, mint tízszeresét mondhatja magáénak. A 23 megyei jogú város közül mindössze egy helyen, Szegeden szereztek polgármesteri széket (de még itt is többségbe kerültek a Fideszesek a képviselő-testületben, fő is Botka Vodka László feje rendesen). Ha pedig mindez nem lett volna elég, kegyelemdöféssel ért fel számukra, hogy kivétel nélkül, az összes megyei közgyűlésben kormánypárti lett a többség és Fideszes lett a közgyűlés elnöke.

Az MSZP éhséglázadó “tömegei” – tavaly százan ha voltak :)))

Mesterházyék tehát kétségbeestek, hogy mi lesz velük, ha a vidéki emberek 2014-ben is ilyen szinten elutasítóak lesznek a szegfűvel szemben? Csak az a kérdés, hogy miben bíznak? A vidék Magyarországa ugyanis nem felejtette el, hogy 8 éven át tartó kormányzásuk alatt mostohagyerekként kezelték a mezőgazdaságot, a tönk szélére juttatták a termelőket, azt sugallták, hogy vidéken nem lehet boldogulni. Egyetlen példa: csapnivaló kormányzati teljesítményüknek köszönhető, hogy elveszett a magyar cukorkvóta 75%-a és visszaszorult a magyarországi cukorrépa-termesztés. Arról nem beszélve, hogy a szocialista kormányok alatt káosz uralkodott a földeken, nem létezett birtokpolitikai stratégia. Egyszer sem hirdetettek pályázatot az állami földek haszonbérbe adására, fityiszt mutattak a gazdáknak. Ehelyett a szívüknek kedves nagybirtokosok gyakran ingyen, vagy rendkívül alacsony áron műveltek hatalmas állami területeket. Több ezer hektárt adtak egyben bérbe nulla, egy, vagy száz forintért. A legszebb az egészben, hogy a szociknak mindezek után még van képük kritizálni a jelenlegi kormány földpolitikáját, mondván, az nem jó az embereknek. Azoknak a nagybirtokosoknak tényleg nem jó, akik a szoci-kormányok idején közel ültek a tűzhöz. A tisztességes magyar gazdák viszont végre pályázhatnak az állami földek haszonbérletére. Így sikerült az elmúlt két évben 30.000 hektárnyi földet hasznosítani. Így sikerült elérni, hogy a földhasználók száma a 2010 előtti időszak földhasználóinak számához képest mára ezer fővel nőtt.

Elvtársak! Bármennyire fáj nektek, attól még tény, hogy 2010 óta több előrelépés történt a magyar vidék fellendítése érdekében, mint a ti 8 éves ténykedésetek alatt összesen. Néhány példa: zsebszerződések, mutyik és nagybirtokrendszer helyett alkotmányban rögzített földvédelem, fejlődő családi és közepes gazdaságok. Kilátástalanság, koncepciótlanság helyett 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégia, ami a vidék erőssé és sikeressé tételét célozza. Bürokratikus útvesztők és a gazdák gúzsba kötése helyett a helyi termelés ösztönzése, egyszerűsített értékesítés lehetőségének biztosítása az őstermelőknek. Mindenféle élelmiszernek hazudott szemét korlátlan beengedése helyett az élelmiszerlánc szigorú felügyelete a termőföldtől egészen az asztalig, az egészséges magyar élelmiszerek előtérbe helyezése és a magyar emberek egészsége érdekében. Ne fűzzetek tehát vérmes reményeket a falujáráshoz. Hasonlóan szívélyes fogadtatásra számíthattok, mint amiben Erdélyben is részetek volt.