Tutiblog Tutiblog – PestiSrácok.hu
Művészként, színészként nem hallgathatunk tovább! Nem válhatunk Henrik Höfgenné saját hazánkban! A színház mindenkié! A kultúra alap! A pénz meg nekünk jár, és ne követelőzzél érte, mert a saját kis belterjes szar világunkban MI csinálunk azt, amit akarunk, nem pedig ti!
Hadd mutatkozzam be, bár eleve szégyen, hogy be kell nektek mutatkoznom, hiszen az általam körbelakott kis miniatűr belpesti világegyetemben körbeimádnak az ugyanolyan hasonszőrű alakok, mint jómagam. Világhírem van már énnekem! Szóval én a Művész vagyok! Az alkotó kortárs kis zseni, akinek mindennapjait most keményen megtámadtátok és visszatámad. Tüntetek!
Hallgatok, mert félek! Jól hangzik, mi? Sosem látott tömeg élén mondom ezt neked bátran, minden társammal együtt, aki számít! Kimondjuk végre, amit sosem mertünk. Eddig! Gyűlölünk benneteket, fideszeseket, de a pénzt azt adjátok ide, szó nélkül!
Az nekünk JÁR!
Ezt így teremtette volna az Úristen, ha hinnénk benne, de akkor már egyszerűen ez csak úgy van. Nyugodjatok bele és ne merészeljétek megváltoztatni, mert ezt az autonómiám elleni támadásnak értékelném. Nem érdekel, hogy volt-e metoo vagy nem, mert metoo-t kiálltani csakis NEKÜNK szabad, és nem nektek! Még mindig nem értitek? Hát akkor buták vagytok!
Nem is ismeritek a Művészetemet, mert ti, bunkó fideszes tömegek nem jártok színházba meg kortárs táncestekre, banánkiállítás-megnyitókra, mozgószobrokra. A társulatomra sem jártok? Semmi baj, mert persze a valódi tömegek meg járnak! Járnak, mint nekem a közpénz, a forrás, amit adj oda, de ezen felül ne ugass bele abba, amit művészet címszó alatt előállítok, világos?
Kornél új filmjét láttátok? Híres Krétakör-előadást? (Na, speciel azt igen. Végre van egy közös kapcsolódási pontunk: „Vízfejű geci kurva anyádat mérnembaszod szájba? Velem ugatsz, baszdmeg? Narkós fasz! Akarsz körszakállt?” Minden titkos, feléd irányuló gondolatomat váteszként mondja ki helyettem, te mosdatlan komédiás…) A fiatalabb generációt ismeritek? Mundruczó, Katona, Radnóti, Bodó Viktor? Független színházat láttatok már? ÉN vagyok a művészeti vezető!
„Mert én letaperollak, ha kell, de hogy a kormány tegye velem, azt nem tűröm el!”
Ezt se ismered, mi, te sötét vidéki szar! Nem csodálom, mert Balázs Péter nem rendezi meg neked Szolnokon. Ezt csak én rendezem ÉN! A zöldmáli Cyrano. Pinceszínházam lakásszínházak szerte híres ebben a nagyszerű kis fővárosban, folyósítsd hát ugyanúgy az én kis apanázsomat, ahogy eddig mindig a Köztársaság életében! Ha nem így teszel, úgy kénytelen volnék elmenni megint a Heti Hetesbe, és csúnyán kigúnyolni meg lecigányozni téged suttyomban. No, nem mintha nem ugyanezt tettem volna, amikor a varázslatos MSZP-SZDSZ kormányok idején úgy zabáltam a kultúrára folyatott közpénzt, mint anakonda a kajmánt.
Semmiféle miniszter meg Kálomista nem basáskodhat felettünk! Világos? Mindenki tudja, hogy kizárólag a katolikus papok molesztálnak, szóval akkor nekünk is szabad! Csakis mi döntjük el, hogy mikor hova nyúlunk, és ti csakis a pénzt fizessétek hozzá! Ha meg meritek mégis csinálni, hogy nem, nem tudom, mit csinálok! Első dühömben bosszúból elmegyek közértbe kasszásnak, hogy lássátok, micsoda tehetség pocsékolódik itt el kétkezi munkával a szörnyű önzésetek és rövidlátó művészetgyűlölésetek miatt! 🙁
A kétharmadaitok se tartanak örökké. Három év múlva lehet, hogy már sehol se lesztek, amikor mi, modern, független, kortárs alkotók ugyanúgy szavalni, rendezni és smacizni fogunk a sírjaitok! Száz szónak is egy a vége. El a kezekkel korunk legnagyobb színházcsinálójától és rendezőjétől, Pintér Tibor Művészúrtól!
Elhangzott: Az Új Színház előtti tüntetésen. 2011. forró októberében
Baj,ha vidéki gumicsizmás sudribunkóként nem tudom ki ez a nagy művész?
Ne ejtsen kétségbe Kurtz ezredes úr!
Íme, a különbség a NER és a JÁR között?
György Kiss!= (fb)
Az egészségügyről beszéltesd Harácsony Herét, aki visszavonta a Tarlós által biztosított 50 milliárdot, amit a főváros egészségügyi ellátására fordítottak volna.
Aki László Imre brigantival együtt meg akarja akadályozni a Centrum Kórház felépítését, mely
az agglomerációval együtt 2 millió ember elllátására lenne alkalmas.
Az ultraliberálnyilasbolsi védenceidet kérdezd, akik nem mondtak le a kórház-privatizációról,
az alapellátáson kívüli fizetős egészségügyi ellátásról, vizitdíjról, receptdíjról, kórházi ágydíjról, mentődíjról, végtelenített várólistákról, a szabadáras gyógyszerekről.
Kretén.
Most adtak át egy 50 darabos mentőflottát, te faz!
“Első dühömben bosszúból elmegyek közértbe kasszásnak”
Sokkal jobb forgatókönyv volt Schillingé, aki kitakarodott Francisztánba.
És onnan folytatja a legnemesebb komcsi hagyományokat, például a káderezést, a listázást.
A színházak meg a művészek tartsák el magukat!!! Ne akarjanak az állam pénzén élősködni! Jah, hogy akkor olyan darabokat kéne előadni, amire az emberek szívesen elmennek megnézni? Hát a munka márcsak ilyen…
A Nemzeti Együttműködés Rendszerében nincs szükség olyan nyugati dekadens hóbortokra, mint a kultúra. Minden színházat, koncerttermet, galériát, múzeumot, könyvtárat be kell zárni és stadiont kell építeni a helyükre. És kizárólag Orbán Viktor, Matolcsy Görgy és Bayer Zsolt könyveit szabad terjeszteni. A műveltség, az ízlés és a gondolkodás egyenlő a hazárulással!!!
Boldog ember aki abból él amit amúgy is szeret csinálni. Mégboldogabb, ha azt hatékonyan teszi, sőt sikere is van, kap elismerést és munkáját anyagilag is elismerik. Sokunk szerencsés, hogy megtalálta a munkájában az örömforrást és sikert, légyen ő pedagógus, aki szereti a gyerekeket, vagy varrónő, akinek munkáit büszkén hordják az emberek, kőműves, aki rámutathat épületekre, hogy ezt is mi húztuk fel.
Csak ezért, hogy éhezik a sikert, elismerést és szeretik amit csinálnak, nem vetném meg egyik hivatásos művészt se, bár az előbbiekkel ellentétben a foglalkozása nélkül se állna meg a Földbolygó forgása, max. kicsit színtelenebb lenne az élet, ha nem lenne balett, operett, krimi, vagy tűzfalfestmény, stb…
De!
Ami minket amatőr hétköznapi művészeket irritál, az a kizárólagos nagyképűség, az “amatőrök” meg úgy az összes néző lenézése, és az a gőg, ahogy azt terjesztik magukról, hogy csak ők a művészek, mert jó esetben elvégezték valamelyik művészeti főiskolát, amiket újabban már egyetemnek neveznek.
Minálunk orvosoknál, mérnököknél, gyógypedagógusoknál…meg sok más szép szakmában azonban csak munka és teljesítmény után fizetnek. Minekünk azért nem adnak pénzt, hogy rendezőként önmegvalósítsuk magunkat, vagy kurválkodva le—opjunk férfiakat a színpadon, vagy megírjuk sokadik senkit sem érdeklő önéletrajzi regényünket, vagy olyan filmforgatókönyvet, amiben a janicsár a hős, Hunyadi meg a kerettörténet alakja…és még meg se filmesítik.
Ha már itt tartunk, miért nem lehet megelőlegezni egy részét a művésznek a várható alkotásból, és annak megfelelően fizetni, hogy milyen sikert ér el az előadás, mennyien veszik a könyvét, kerámiáját – mint minden más fazekasnál?
Miért előjoga a léhűtés olyanoknak, akik amúgy is azért kapják az adózok felelős vagy nemszeretem munkájából a jövedelmüket, hogy azt alkossanak amihez kedvük van? Legyen a művészfizetés két részből, egy minimális előlegből és sikeres jutalékból.
Mi más szakmában dolgozó amatőrök nemhogy szép fizetést, de még kiállítási, könyvkiadási lehetőségeket sem kapunk. Jobb esetben csak akkor, ha mi finanszírozzuk a kiállítást, a könyvkiadást, vagy a táncház fűtését avagy festményeink vásznát is a másik munkánkból teremtjük meg, és még így is garantáljuk, hogy mi amatőrök sokszor sokkal tehetségesek vagyunk mint a képzett “profik”.
Egyezzünk ki abban, hogy főállású művész csak a minimálbér felét kapja mintegy fizetési előlegként és ezért cserébe havi elszámolásként be kell mutatnia, mit adott a társadalomnak, és ha nem teljesít, akkor menjen szépen mint a cikkben pénztárosnak, mert mint művész csak annyit ér.
S el tudunk képzelni olyan színházakat is, ahol a kétnaponta váltott szereposztásban adják elő a darabot vagy nem mindennap ugyanaz menjen a teátrumban, így adva majd mindenkinek félmunkát és fél állami fizetést színészként, rendezőként, a többi munkanapon meg szerezzen fizetést hagyományos munkával, mint mi is sokan másodállásban dolgozunk a megélhetésért.
Egyet ugyanis minden főállású művész vegyen tudomásul: Az emberiség jelentős hányadának van művészeti érzéke, sokunknak többféle tehetsége is, és ha főállásúak sokat járnak ki tüncizni, gyalázni a nézőket vagy az őket finanszírozókat, hát bármikor többtucat ilyen munkából élő lebecsült “amatőrök” mint mi is, könnyedén és boldogan helyettesíthetjük, akár ingyen hobbiból is!
Így van! ?
Jó volt, ezeres kapitány!?