Manuel Valls, egykori francia miniszterelnök életútja maga az identitások olvasztótégelyéből kiömlő nagy, közös európaiság. Minden, ami visszataszító abban a jövőképben, amint a jelentgető libsik követendőnek tartanak. A sehova és senkihez nem tartozó senkik Európája, ahol már nemcsak nemek, hanem nemzetek sincsenek. Nincs már semmi, amit érdemes volna megőrizni – jöhetnek a négerek…
Manuel Valls katalán apától és svájci olasz anyától született Barcelonában, majd 20 éves korától már francia állampolgárként új hazájában futott be veretes politikai karriert. Jelenleg pedig katalánként szülővárosa polgármestere akar lenni.
A hír hallatán most aztán ünnepelhetnénk együtt a nagy, határok nélküli közös Európát. Ráadásul micsoda perspektívát nyit ez a fordulat a bukott européer politikusoknak: ha valamelyik ország belpolitikájában nem terem már számukra babér, még mindig próbálkozhatnak máshol, hisz már nem számít a nemzeti identitás, csak a progresszió, meg a holmi megosztottságok árkai fölötti hidak tákolása. Mert Valls eleve azzal a felütéssel lépett színre, hogy hagyjuk is ezt a katalán függetlenségi dolgot, ha rajta múlik, Barcelonában békésen fog egymás mellett élni a függetlenségpárti az egységpártival. Ebben a sematikus világban ő csak azért fog küzdeni, hogy minden barcelonai lakosnak jó legyen. Vagy nem.
A katalán gyökereinek újrafelfedezése sokkal inkább a politikai karriervágy egy visszataszító megnyilvánulása.
Mintha a politika is csak ugyanolyan lenne, mint a multinacionális vállalatok világa, ahol egy topmenedzser odamegy, ahol éppen jobb lehetőségeket vagy többet kínálnak neki. Jelen esetben kampányfinanszírozás formájában.
Valls Franciaországban bukott politikusnak számít. Hiába a katalán családi kötődés, nehéz nem arra gondolni, hogy visszaköltözésével egy hanyatló politikai pályafutást akar revitalizálni.
Azonban van itt még egy s más; az összeesküvés-elmélet hívőknek bizonyára bogarat tehet a fülébe, hogy épp akkor jelentkezik be Katalónia fővárosának vezetésére a homogén Európáért leginkább küzdő Franciaországból egy baloldali politikus, amikor a katalán függetlenség nagyon is forró téma.
Ráadásul Valls nem is csinál titkot abból, hogy személyes ambícióit az egységes Európa szolgálatába állítaná: „…de az, hogy Barcelonába jövök, nem törés, hanem ugyanannak az útnak a folytatása: Európa útjáé.” Szívbe markoló szavak ettől a decens szarkeverőtől, aki bár először az egységpárti liberálisokkal került közeli kapcsolatba, most, részben hátat fordítva nekik, persze már függetlennek nevezi magát – divatos jelző – és a többi politikai erőnek is udvarol. Érthető, hogy mindenkivel jóban akar lenni, hisz Katalóniában a politikai küzdőteret a bal- és jobboldali megosztottság dimenzióján túl az egység- és függetlenség pártiak szembenállása is meghatározza.
A magát meg az európai jövővel azonosító politikus pedig ezekről nem mond semmit. Semmiről nem mond semmit, csak jót akar. Mindenkinek.
És a semmi lesz belőle.
Ha Puigdemontot elítélik, két év múlva még tartományi elnök is lehet Manuel Vallsból.
Már megint egy nyálasképű Bilderberg jelölt. Eddig bevált ez az új tendencia: Trudeau, Kurz, Macron meg az a spanyol megsemválasztott migránsimportőr, (nálunk meg talonban tartják Bajnait). Úgy tűnik a háttérhatalom “pusztítsuk el a világot” című forgatásához a főszereplőválogatásnál két fontos kritériumnak kell megfelelni a castingon:
Ha férfi a jelölt:
1. Kellően pedofil kinézetű legyen, egye fene lehet alibiből neje is,- ha anyja korú, az se kizáró ok – majd kanyarítunk hozzá szívhezszóló love sztorit. Az ilyen jelölt meghódítja a homokmanókat, transzokat és a nőket, akik azt hiszik ártalmatlan.
2. Semmiképpen ne legyen egyetemi végzettsége, de ha már mégis több osztálya van neki mint az alapnorma Schulznak, akkor meg feltétlenül hiányozzon a gerincoszlopa.
Ha nőnek látszó lény a vezetőjelölt:
1. Nézzen ki úgy mint egy jósboszorkány a Tv-lehúzós műsorokban, pont annyi ésszel is. A nők azért szavaznának rá, mert nem csábítaná a férjeiket, a femi és transznácik, homoklények azért, mert pont olyan ronda mint mi, tehát testvérünk.
2. Semmiképpen se legyen esze (hogy az iskolai végzettséget már ne is említsük), hogy kellően Szargentinis zöldeket beszélhessen, a buta tömeg, meg azt érezze: lám ,egy miközülünk.
Az okos, gerinces szavazó meg úgyis kisebbségben van minden társadalomban, a muszlim pedig tudja kire kell voksolni, bemutatják neki a mecset-oktatáson, hogyan kell analfabétaként, kérdést sem értve két nyamvadt X-et behúzni.
S máris megvan a 21. század győztese.
Még nem kaptam magamhoz való polgármesteri helyet, ezért csak kötekedem. A bogarat, ha fülbe, akkor ültetik. Nem teszik. A bogár pedig, ha ö a kezdeményezö, akkor beül a fülbe: Bogár ült a fülembe.
Ez mind igaz, de mint a jelenlegi példák is mutatják példaszerűen támogatják egymást.
Ezzel ellentétben a magyarok nem!
Ki is használják s egymás ellen uszítják őket. A magyarokat!