Világviszonylatban csak egy amatőr próbálkozás a szerb-magyar határzár – így csinálják a profik

 

 

  

A szerb-magyar határon épülő kerítés miatt már egy ideje a libnyafi, az emberijogista és a feminista párkapcsolati hiányban szenvedő lázadók irodaszőnyegének a szélére kerültünk Adolf Hitler gépírónője és Kim Dzsongun fodrásza mellé, annak ellenére, hogy minden szempontból kispályásnak számítunk, ha a potenciális határsértők kívül tartásáról van szó. Vessünk egy pillantást a világ legdurvább migrációellenes falaira, amiből csak 1989 óta több mint 8000 kilométernyi épült a világon. A határfalak építése olyan nagy biznisz, hogy Donald Trump is ebből kívánja finanszírozni nyugdíjpénztára igazgatói székének bearanyozását, de az is lehet, hogy Tiborcz István is hamarosan egy ilyen jellegű építőipari vállalkozásba kezd majd, amire közvilágítást is tehet később. Energiatakarékosat, EU-kompatibilist.

AZ ELSŐ MIGRÁCIÓ-ELLENES KAMPÁNYFAL

Kezdjük a listát a világ legrégebbi bevándorló-ellenes kezdeményezésével, a kínai Nagy Fallal. Kína északi határán készült, célja pedig az volt, hogy a letelepedett, földműveléssel foglalkozó Kínát megvédje az északi-nyugati nomád törzsek kereskedő szándékától támadásaitól. A történelem pikantériája, hogy ezek a barbár nomádok éppen a mi feltételezett rokonaink, a finnek hunok voltak, legalábbis a kezdetben. Tehát régről tudjuk, mit jelent egy fegyelmezetlen, kulturálisan teljesen eltérő, a lokális hagyományokra és törvényekre magasról szaró turista népség: többnyire honfoglalást. Habár ez a kínaiak esetében sosem sikerült, mivel annyian vannak, hogy cselből mindig hagyták magukat elfoglalni, aztán asszimilálták a hódítókat. Klasszikus példája ennek a teljesen elkínaisodott Kubiláj mongol nagykán alapította dinasztia és Peking, melynek az alapkövét szintén az említett mongol úriember helyezte le.

Az egyébként hülyeség, hogy az fal a Holdról is látszik, ahogyan az is, hogy ez egy összefüggő építmény: a konstrukció szakaszokból és hozzá tartozó erődítményekből állt, amelyeknek elhelyezkedése a mindenkori politikai-bevándorlási helyzettől függően változott.

AHOL EGY LÉGY SE JUT ÁT

A világ egyik legvibrálóbb határa, a kínai-észak koreai sem mentes a falaktól. 2006-ban a kínai kormány falat húzott a két ország közé, hogy biztonságban tudja magát a diktatúra elől menekülő menedékkérőktől, hiszen hogy jönnek ahhoz, hogy elmeneküljenek Kim Dzsongun elől, aki pedig népének igazi atyja, mióta atyja, aki népének szintén igazi atyja volt, a Lenin és Marx mellé költözött a pokolba. Mert egy igazi férfi szembenéz a problémáival. Pont. A fal itt egyébként 4 méter magas, L-alakú őrállásokkal megerősítve. Észak-Korea is besegített a vállalkozásba, mivel ők sem szeretnék, ha az állampolgáraik csak úgy elmenekülnének és életükben először rendesen megebédelnének, ezért továbbhúzták a falat pár kilométerrel és utakat is építettek a jobb ellenőrizhetőség kedvéért. A biztonsági ellenőrzéseket a kínai oldalon a rendőrség helyett a hadsereg intézi.

AMIBŐL TRUMP MÉG NAGYOBBAT AKAR

1963-ban John F. Kennedy a “Szégyen falának” nevezhette a két évvel korábban emelt, 155 kilométeres berlini falat, jó ötven évvel később, 2006-ban egy nyolcszor akkorát sikerült felhúzni: a 3400 kilométeres mexikói-amerikai határ közel harmadán keresztül terpeszkedik a mintegy 4 méter magas építmény, amely a szokásos infrakamerákkal, földalatti érzékelőkkel van felszerelve. A határzár egyébként nem mindenhol jelent falat, sok helyen pusztán mozgásérzékelőkből és szkennerekből áll. A “védővonal” mentén egyébként tűzparancs van érvényben, amelynek következtében nem kevés mexikói maradt ott a sivatagban. Ez ellen persze eddig a világ egyetlen országa sem emelte fel hivatalosan a hangját, mert ha Nyugaton, az amerikai álom védelmében teszik ezt, akkor lehet.

AZ EU DÉLI HATÁRA IS EGY FAL

Kevesen tudják, de az Európai Unió határait délről nem a tenger, hanem masszív fémkerítés-rendszer zárja le, ahol két spanyol enklávé Ceuta és Melilla ékelődik Marokkóba. A rendszer 3 párhuzamosan futó, mintegy 6 méter magas kerítésből áll és komoly infravörös technológiával, illetve ujjukat a ravaszon tartó határőrökkel van megtámogatva. Ez egyébként nem különbesebben szegi kedvét azoknak, akik át akarnak jutni Európába, tavaly például egy gumilövedékezős, víz alá könnygázt pumpálós incidensekben több betolakodó is életét vesztette, ami után amúgy nem nevezték a spanyolokat neonácinak és a feministák sem vonultak utcára. 2014-ben kiderült, hogy Melilla köré az eddigieknél is magasabb kerítés épül, mert nem nagyon tudnak mit kezdeni a migrációs áradat legelszántabb csoportjaival, de némi támogatásért cserébe a marokkóiak átvállalták a lelövöldözés nemes, de az európai joghagyományoktól idegen szokását.

ÖRÖK HÁBORÚ

A két Korea határának mentén igen érdekes dolgok történnek: a Panmindzson nevű békefalu kivételével ugyanis szinte mindenhol szögesdrótkerítés húzódik és nem néhány, hanem néhány ezer állig felfegyverzett katona biztosítja, hogy még csak át se lehessen nézni az egyik országból a másikba. A nagyjából 205 km-es határszakaszon nehéztüzérséggel, rakétákkal, harckocsikkal, bombázókkal, vadászgépekkel is rásegítenek a dologra, ha esetleg valaki mégis úgy gondolná, hogy átmászik a labdáért a szomszédba.

MEGRÁZÓ ÉLMÉNYEK KÖZEL-KELETEN

Hudud al-‘Irāq-al-Kuwayt: így hívják arabul annak a falnak a nevét, amely mintegy 190 km hosszú, az ENSZ felhatalmazásával épült meg és célja az, hogy megakadályozza Irakot abban, hogy újra megtámadja Kuvaitot, ha nem is frontálisan, akkor beszivárgó terrorista egységek formájában. A technológia igen egyszerű, van borotvapengével ellátott szögesdrót és árammal jól megfuttatott drótkerítés, tehát átjutni szinte lehetetlen, ha pedig mégis sikerülne átjutni, akkor ott van az a több száz katona és a helikopter, melyek segítenek hazatalálni. Szaddamék egyébként Kuvaitot Irak egyik tartományának tekintették, és sértve érezték magukat, hogy azok meg fallal próbálják meg elvágni a két országot egymástól. Ezt viszont Kuvait olyannyira komolyan gondolja, hogy 2004-ben úgy döntöttek, még egy 217 km hosszú vaskerítéssel is megerősítik a határt, biztos ami biztos alapon. Ez a mai napig sem készült el teljesen, de mióta az Iszlám Állam huligánkodik a szomszédban, örvendezhetnek saját bölcsességük és előrelátásuk felett.

KÖRKÖRÖS KERÍTÉS-VÉDELEM ELVE

Üzbegisztán határát azóta védi fal Afganisztán felől, mióta Amerika bejelentette az ikertornyok lerombolása után, hogy cserébe megszerzi a közel-keleti olajkészletek feletti kontrollt, egyúttal destabilizálja a teljes régiót. Vagy pozitív olvasatban: felveszi a harcot a civilizált világot veszélyeztető szélsőséges muszlim szörnyeteggel. Ekkor az üzbégek egy 130 mérföldes falat húztak első ijedségükben, ami annyira jól sikerült, hogy az Észak- és Dél-Korea között húzódó határszakasz után a legkomolyabban őrzöttnek tartják a nemzetközi kerítés-összehasonlító tudományokban jártasak. Ezt főleg a felfoghatatlan mennyiségű szögesdrótnak, a 380 voltos feszültségnek, a járőröző katonáknak és a taposóaknáknak köszönheti. A környéken amúgy van egy átjáró: az Afgán-Üzbég Barátsághíd, ami nem kicsit vicces, ha a hídról elnézünk jobbra vagy balra.

Üzbegisztánt egyébként a kirgiz határ felől is fal védi, de ennek az oka az 1999-es iszlamista terrortámadás. Najó, egy kicsit benne van a dologban az a területi vita is, amely még a szovjet időkben kölcsönkapott, és soha vissza nem adott mezőgazdasági művelésre kivételesen alkalmas területekről szól.

TUDJUKKIK, TUDJUKMIÉRT

A világ talán leghíresebb falát Izrael 2002-ben kezdte el építeni, a két évvel korábban kezdődő permanens palesztin felkelésre válaszul, hogy védőfallal korlátozza a palesztinok beszivárgását Ciszjordániából és Gázából. Legalábbis ez a hivatalos sztori, valójában arról van szó, hogy Izrael belenyugodott abba, hogy soha nem fogja pacifikálni ezt a két területet, a palesztinok meg jobb elfoglaltság híján inkább rakétáznak. A zsidó állam kénytelen valahogy visszatartani a „nemzeti” érzelmektől fellelkesült tömegeket, amelyeket jelenleg a Hamasz irányítgat, de az Iszlám Államnak is egyre több rajongója van. Ez a fal a legvitatottabb ilyen jellegű építmény a világon egyrészt, mert mélyen benyúlik a palesztinok igazgatta területbe, amivel elég sok nemzetközi jogot feszeget. Meg egyébként is, a Vörös Hadsereg Frakció „hőstörténetein” szocializálódott nemzetközi bal időről-időre előveszi az Izrael-ellenességnek álcázott pánarab szocializmus antiszemitizmussal fűszerezett elmebaját, és ha éppen nem Matisyahu fellépések ellen tiltakoznak, akkor a múltban sosem létezett Palesztináért küzdenek.

Másrészt a sajtó érdeklődése annak is köszönhető, hogy a gázai övezetben 1,8 millió ember van elkerítve a külvilágtól, akiknek közel fele munkanélküli és semmilyen irányba nem találhat kiutat onnan. Az elégedetlen szomszéd pedig ugye rakétákkal és öngyilkos merénylőkkel, kődobálással reagál, amelyekből izgalmas bejátszásokat lehet készíteni az esti híradók számára. Jelenleg 400 km körül van a határzár hossza, amely 6-12 méteres falakból áll és kamerákkal, lőtornyokkal színesítve. Ha egyszer befejeződik az elkészítése, akkor 708 km hosszan fogja elválasztani egymástól a zsidó és palesztin területeket.

VÉR, HALÁL, ENYÉSZET

A világ 5. leghosszabb határfalát India tudhatja magáénak: az országot Bangladestől leválasztó fal az egyik legveszélyesebbnek és legvéresebbnek tartott építmény, ott nem a lábuk lesz sebes a kerítés-mászóknak, mint a szerb-magyar szakaszon, hanem konkrétan meghalnak. A fal megépítésének az okai egészen a haszonállatok csempészésétől a Bangladesből Indiába irányuló illegális migrációig terjednek. A helyzet viszont olyannyira kezelhetetlenné vált az elmúlt években, hogy kiadták a tűzparancsot is, vagyis a katonák bárkit lelőhetnek, aki megközelíti a határt. Ezzel a határszakasszal amúgy nem csak önmagában a kerítés a probléma, ott van még a 200 kisebb-nagyobb enklávé, melynek a hovatartozását egykor helyi maharadzsák sakkpartijai döntötték el és csak mostanában próbálják meg valamennyire értelmesebbé húzni a határokat.

India egyébként nem szarozik, Mianmar irányába is építkezik, illetve a ma pakisztáni ellenőrzés alatt tartott Észak-Kasmírt is kitakarták a látóterükből már.

AHOL NAGYBAN JÁTSZANAK

Szaúd-Arábia meglehetősen komoly határzár-építő iparral rendelkezik, hozzájuk képest aztán a mi gyors telepítésű drótakadályaink valóban kispályásak: a szaúdi király a Vörös-tengertől Ománig 1800 km hosszan húzott fel egy bevándorlás-ellenes falat, amely jórészt betonból készült és mindenhol elektromos érzékelőkkel van felszerelve. A fal megépítésének az oka nagyjából annyi volt, hogy “csak” meg hogy nem szeretik a jemenieket, sok közöttük a síita.

A LEGFELESLEGESEBB PÓTCSELEKVÉS

2012 decemberére készült el a török határszakasz egy részén, 10 és fél kilométer hosszan elnyúló fal. A beruházás oka az illegális bevándorlás és az ezzel járó kellemetlenségek voltak, mivel viszont Görögországot a tengeren még könnyebben lehet megközelíteni, ezért a 3 milliárdos építménynek nem sok értelme van manapság, még úgy sem, hogy a rossz nyelvek szerint gondosan körbe van is van aknázva, de erről hivatalosan semmilyen információ nem szivárgott ki, inkább a bevett migráció-ellenes gerilla marketing részének tekinthető ez a pletyka.