Tovább dagad a hógolyó-botrány – (álhír egy párhuzamos világból)

 

 

  

A mérsékeltnél alacsonyabb érdeklődés mellett tartotta a mai napon az Európai Parlament állampolgári jogokkal is foglalkozó LIBE bizottsága esedékes közmeghallgatását a magyarországi szólásszabadság, gyülekezési jog, az egyesülési jog és az ún. könnyűdrogok legalizálásának tárgykörében. Mint ismeretes, az Európai Parlament azután kezdeményezte az újabb magyar témájú nyilvános meghallgatást, miután az Együtt nevű magyar mikropárt egyik aktivistáját ismeretlen tettesek hógolyóval megdobták Orbán Viktor huszadik évértékelője idején tartott, ugyancsak a mérsékeltnél alacsonyabb érdeklődést kiváltó tüntetésükön.

A bizottság előtt megjelent Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere, aki az Országos Meteorológiai Szolgálat budapesti hótérképének felmutatásával demonstrálta, hogy a tüntetés idején nem volt havas felület a Várkert Bazár közelében, így hógolyót sem lehetett gyúrni. „A tények a hógolyó ellen szólnak” – jelentette ki a külügyminiszter, aki később hozzátette: „nem állíthatnak minden Együttes aktivista mellé egy rendőrt, még akkor sem, ha a rendőrségi állomány létszáma ezt egyébként bőven megengedné.”

Az Együtt listavezető miniszterelnök-jelöltje is felszólalt a LIBE előtt. Szigetvári Viktor elmondta: példátlan a Harmadik Magyar Köztársaság történetében, hogy pártaktivistákat tettlegesen inzultáljanak az általános választások előtt mindössze ötven nappal. Szigetvári kifejtette: a FIDESZ a félelem rendszerét építette fel az elmúlt nyolc évben és „a valódi hólavina még csak most jön”. Szigetvári bejelentette: az Együtt az EBESZ-hez fordul, hogy küldjön megfigyelőket Magyarországra, mert a választások tisztasága erősen kérdőjelessé vált. Az eurokommunista Altiero Spinelliről elnevezett ülésteremben éppen ott tartózkodó Haraszti Miklós bólintással jelezte, hogy az EBESZ tudomásul vette a felkérést.

A LIBE előtt Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság vezetője elmondta: a hógolyók dobálása csak egy újabb, szimbolikus lépés a jogállam lebontásának folyamatában, de nem a legelső. A folyamat 2010-ben kezdődött el az Alkotmánybíróság jogainak megnyirbálásával, majd a médiatörvény elfogadásával. Pardavi felszólalásában aggasztó képet festett a magyarországi civilek helyzetéről, akiket a kormány szisztematikusan hallgattat el egy „hógolyónál is erősebb fegyverrel”, a Stop Soros-törvénycsomaggal.

Az Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós hozzászólásában rámutatott: 2006-ban, amikor a Gyurcsány-kormány gumilövedékekkel lőtt a békés tüntetőkre, szintén választások voltak az országban, csak éppen önkormányzatiak. A két esett között az a hatalmas különbség, hogy akkor azonosítószám nélküli REBISZ-esek lőttek Gyurcsány Ferenc parancsára a tüntetőkre, míg most abban sem lehetünk biztosak, hogy „nem egy párton belüli frakciózásról van szó, hiszen az Együttön belül nem ritka manapság a dulakodás.”

A bizottsági ülésen több európai parlamenti képviselő is felszólalt. Egy svéd zöldpárti képviselőnő kifejtette: hazájában a hógolyózás a politikai közbeszéd mindennapjainak része, de elismerte, hogy „félelmet keltő lehet egy olyan száraz kontinentális, az elsivatagosodás szélén álló országban a hógolyó használata, mint amilyen Magyarország, ezért szükséges lehet egy elítélő határozat megfogalmazása.” A liberális frakció nevében Guy Verhofstadt frakcióvezető kért szót, aki elítélte „a választások eredményének befolyásolására alkalmas bűntettet”, majd hozzátette: teljes mellszélességgel a demokratikus magyar ellenzék mellett áll, „akik tovább harcolnak az illiberális maffiaállam ellen.”

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője felszólalásában visszautasította Szánthó Miklós szavait és jelezte: Gyurcsány Ferenc sohasem bántott senkit sem. Niedermüller véleménye szerint a magyarországi ellenzék helyzete utoljára az 1947-es választások idején volt ilyen kilátástalan. „Nem az a lényeg, hogy volt-e hógolyó, vagy nem volt hógolyó, hanem az, hogy olyan közhangulatban élünk ma Magyarországon, hogy mindenki inkább az előbbire hajlik. És ebben csak Orbán Viktor a felelős, senki más” – fejtette ki. Az EP-képviselő kijelentette: a választások eredményétől függetlenül kezdeményezni fogja az Európai Parlamentben, hogy az EU alapszerződésének hetedik cikkelyére hivatkozva függesszék fel Magyarország szavazati jogát az Európai Unióban.