Szüzet szüntess!

 

 

  

Mindennek a szüzek az okai. De tényleg. És ez már hivatalos. Torontó óta. Hogy miért? A torontói gázolásos merénylő (aki amúgy egy korábbi merényletet másolt le) egy olyan mozgalom tagja volt, mely mozgalom a „Nem-választott Cölibátus” (Involuntary Celibate – Incel) névre hallgat. Szóval azok a laskaképű kis pöcsök, akik először környezettudatosan megkockultak, aztán azért sírják taknyosra a memóriapárnájukat, mert sehogy sem tudnak rájönni a Világegyetem legégetőbb titkára, miszerint vajh’ a csajok miért kerülik őket úgy, mint ördög a tömjénfüstöt, és miért inkább a sajtreszelősre gyúrt hasú szörferekkel vágatják gerincre magukat inkább.

Extra-Nyugaton, tehát, szóval még annál is nyugatabbra, amit mi következetesen Nyugatnak hívunk, a fasziknak két választási lehetőségük van: vagy dugnak, vagy gázolnak. Igen, valóban. Tragédia történt. S valóban illene ehhez méltó komolysággal viseltetni, már csak az áldozatok miatt is. És távol álljon tőlem, hogy az emléküket gyalázzam.

De könyörgöm, mit érdemel az a társadalom, ami egy ilyen nevű csoportot kitermel magából?

És nemcsak hogy kitermeli, hanem a többség által tolerálja, és maximálisan támogatja. Ez még a mi NGO-inknál is rosszabb. Bár, ahogy elnézem, azokban is akadhatnak ilyen nem pont önkéntes szüzek rakattal. Ami azért, valljuk be, nem túl rossz hír számunkra.

Annál rosszabb hír viszont, hogy a személyes problémamegoldás terrorizmussal való kezelése egyre inkább kezd elharapózni a liberális berendezkedésű, művelt, full fehérek által kormányzott országokban is. Rendes, becsületes rasszista már lassan kezdhet projektálni, vagy megtanulni a formális logika alaptéziseit, ha meg akarja fajüldöző tanait indokolni. És ez nagyon nem helyes. Legalább annyira nem helyes, mint hogy az összes szélsőbalos sajtóorgánum azt igyekezett kiemelni a kanadai tragédiából, hogy ez a fura mozgalom az amerikai alt-rightból eredeztethető, ebből nőtte ki magát. Tehát nyilván, aki ebben hisz, az mind jobboldali.

Azaz szélsőjobboldali, hiszen Amerikában, ha valaki jobb, az már csak szélső lehet.

Azon speciel igazán elkezdhetne gondolkodni társadalomtudósoknak és pszichológusoknak egy nem túl kisszámú csapata, hogy miért van mostanában ennyi elbaszott fiatal? Honnan a jó életből (jólétből) bújtak ki ezek a nőgyűlölő, vállnélküli srácok, és ezek a férfiköpködő maszkulin lányok? Hogy ennek az egésznek nincs-e valóban köze az áltolerancia térnyerésének? Hogy nem kellene-e újraértelmezni és aktualizálni a szexuális felvilágosító órákat, és úgy egyáltalán az ifjúságnevelést?

Ám a társadalom egészen mással van elfoglalva. Egészen pontosan azzal, hogy összemossa a színeset a fehérrel, a hernyóselymet a vászonnal. Mert az alt-right egészen pontosan a már azelőtt is létező, zsidó-keresztény önkéntes szüzességi mozgalmat erősítette meg.       

És akkor ez nagyon nyugaton történt, ugye. De ha keletre nézünk, ráadásul közel, akkor ott is mi a szitu? A derék kecskeánusz-rajongó muszlim férfi egy bombát köt a derekára, és szép céltudatosan detonál valami piactéren, hogy odafönt az égben hetvenkét szüzet kapjon férfias tettéért.

Értjük, ugye? Szüzek! Már megint! Itt is!

Arról nem is beszélve, hogy a nyugati plasztikai sebészek top 5 műtétjei közt ott található a szűzhártya-rekonstrukció. Szóval nem elég, hogy a vérmes arab csajszi odaadta magát valami ír kocsmában az első csaposnak, hanem még rekonstruálva is lesz.

Amíg tehát Nyugaton a szüzesség szégyenteljes és szélsőjobbos, addig a Közel-Keleten tiszteletreméltó, sőt elvárandó. A vége persze mindkettőnek hirig. S valljuk be, a szüzességnek eme hitbéli alapokon történő felmagasztalását valami igazán homályos rejtély fedheti. Mert van abban valami szívszorítóan szomorú, hogy még mindig akadnak a Földön olyan vallások (helyesebben e vallások fanatikusainak csoportjai), amelyek a testi érintetlenséget megőrzendő tisztaságnak tartják. Annak idején az én középiskolámba is járt egy lány, akiről mindenki tudta, hogy soha nem fekszik le senkivel. Csak szopik. Azt viszont oly gyakorisággal, akár egy frissen született kecskegida.

Szóval talán mégsem a szüzek számát kéne ritkítani, még ha elsőre jól is hangzik.

Hanem a funkciójukat vesztett vallási dogmák közt kéne szétcsapni, de igen sürgősen. És nem ártana szétválasztani az emberi idiotizmust a tiszta vallásosságtól. Aztán, ha ezekkel megvagyunk, már eshetünk is neki a tolerancia-küszöb normális helyre való süllyesztésének.

Ha ez is megvan, már csak egy teendőnk maradt. Valahogyan el kell hintenünk a muszlim férfiak közt, hogy a 72 szűz csapatát csupa olyan bűn ronda, antiszoc csajszik alkotja majd a mennyben, akik keresztény vagy zsidó nem önkéntes szüzek voltak itt a Földön. S talán, ha cefetül kinéző, gyaur érintetlenek lesznek a robbantások jutalmai, akkor kevesebb turbános hókabóka vállalkozik majd az öndurrantós baromságra.