Sajnos a fikciós politikai elemzés a Galaktika magazin helyett Foreign Affairsben jelent meg

 

 

  

Kapaszkodjanak, kedves olvasóink, mert most olyan hullámvasútra fogunk felülni, amire korábban soha. Kemény menet lesz. Már villámhírben hoztuk, most kicsit bővebben is betekintünk az őrületbe. Krekó Péter és Juhász Attila a Political Capitaltól (PC) valahogy bejutott (Sorosgyuri-vonal, csak vicceltünk a valahoggyal) a külügyi témákra szakosodott Foreign Affairs nevű lap szerkesztőségébe, és egy cikkbe formázott Putyin-Orbán hasonmásversenyt költöttek, kihasználva a felügyelő orvos eltávját. (Ha valaki nem szereti az angolt, akkor itt van magyarul.)

A cikk alaptétele, hogy Orbán nemzetpolitikája teljes párhuzamba állítható Putyinéval. A célja is elég egyszerűen dekódolható, elhelyezni az alapgondolatot a nem átlag, hanem ilyen témák iránt érdeklődő, tehát döntéshozó, amerikai olvasó fejében, hogy Orbán nem csak hasonlít Putyinhoz, hanem egy az egyben ugyanazt is szándékozik tenni. De még pont időben vagyunk a megállításához, ejtőernyősöket kérünk, ameddig azok megérkeznek, addig weyerbélázzuk a cikket, mintha az ámerikaiak gondolnák ezt teljesen autentikusan. Mi itthon már egy ilyen sugalmazás hallatán is kérdőn vakarjuk a fejünket, de ha végignézzük azokat az állításokat és feltételezéseket, amelyekkel a szerzők alá kívánják támasztani a mondanivalójukat, akkor átváltunk hisztérikus röhögésbe vagy kétségbe eset sírásba.

Egész finoman kezdik az urak. Onnan indulunk, hogy Putyin és Orbán is állampolgárságot osztogatott. Ezt ugyan megtették a szerbek, a horvátok vagy a románok is, de ezt engedjük el nagyvonalúan, mert a végén kiderül, hogy a párhuzam alapja a levegővétel, az meg nem túl erős. Szóval Vladi az ex-szovjeteknél ragadt oroszoknak, Vitya meg a határon túli magyariknak. Orbánnak aztán a határon túli szavazatok hoztak egy, az egy darab egész mandátumot. Ez a PC-s félkegyelműek szerint putyini szintű manipulációja az így már szabadnak nem tekinthető választásoknak.

Szerintünk meg ha a balliberálisok nem árulják el és köpik szembe a határon túliakat két évtizeden át, akkor nem lenne ilyen problémájuk.

Azzal a kijelentéssel is nehéz mit kezdeni, hogy Orbán előszeretettel használ erősen nacionalista retorikát, úgy mint “autonómia”, meg hogy “a magyar nemzet határai túlnyúlnak az államhatárokon”. Előbbit gyorsan elintézhetjük annyival, hogy Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld, esetleg Korzika. Utóbbiról meg annyit, hogy ez egy egyszerű és közismert tény. Krekó és Juhász olvasatában úgy tűnik, az lenne a nemnackó retorika, ha Orbán nem beszélne határokon túl élő magyarokról, vagy ha letagadna nyilvánvaló tényeket. Utóbbi kívánalma két politológustól a szakmájuk elárulása volna, de nyilván az ELTE egyetemnek becézett diploma-tomboláján nyerték a papírjukat, így nem támasztunk velük szemben komolyabb követelményeket…

Eddig sétagalopp volt az írásuk, most lépünk csak át a politikai összeesküvés-elméletek zűrzavaros világába. A szerzők ugyanis kijelentik, hogy a szomszédoknál élő magyar kisebbség körében nulla támogatottsága van a radikális szeparatista gondolatnak. De ez szerintük nem jelenti azt, hogy ne léphetne fel egy ilyen mozgalom annak a látszatát keltve, hogy a többség őket támogatja. Nem azt állítják, hogy létezik egy akármekkora esély egy ilyen mozgalom létrejöttére. Egész pontosan úgy fogalmaznak “…agresszív szeparatista politikai mozgalmak, főleg azok, amelyek külföldi támogatással rendelkeznek…”

Tehát ezek léteznek, csak még nem fegyverezte fel őket Orbán, mint Putyin Kelet-Ukrajnát. Mert kellett az Ukrajna a párhuzam Putyin és Orbán között, lássák csak az ámerikaiak, itt szörnyű dolgok készülődnek az orruk előtt…

És még csak most váltunk a teljes abszurdba. Azt állítja ugyanis a cikk, hogy az ilyen irányú nacionalista politikai használata Kelet-Ukrajna szintű extremitást és instabilitást hoznak nemsokára a térségbe. Még egyszer! Nemlétező szeparatista mozgalmak nemlétező támogatása fegyveres konfliktusövezetté fogja destabilizálni a Kárpát-medencét!

Ilyen elméleteim nekem is vannak, szóval simán elmehetnék a PC-hoz politikai elemzőnek. Például ki merem jelenteni, ha Németországban hatalomra jut egy neonáci párt, az egész Európát destabilizálhatja. Abban is biztos vagyok, hogy ha egy brit royalista mozgalom fegyverrel letöri a parlamentaristák hatalmát, az átírhatja az egész európai nagyhatalmi status quót. Nehéz vitatkozni ezekkel az állításokkal, mert igazak. Csak se hatalomra esélyes neonáci párt nincs Németországban, se anti-parlamentarista fegyveres mozgalmak Angliában. Ahogy határon túli magyar szeparatista mozgalmak sincsenek.

Elismerésünk Krekó Péternek és Juhász Attilának a fikciós politológia magyarországi meghonosításáért. Megért minden forintot, amit az állam az adófizetők pénzéből az ő képzésükre költött. Ők az ELTE-TÁTK outputjának a krémjei, kétségbeejtő belegondolni, milyen lehet a többi.

És külön köszönjük, hogy kettejük miatt egy Foreign Affairs olvasó fejében az összes határon túli magyari mostantól vizuálisan úgy jelenik meg, mint egy átlagos kelet-ukrajnai orosz a híradóból. Kalasnyikovval, aknavetővel, terepszínű katonai egyenruhában.