Neközelíccsééé!


Mélyen elgondolkodtatónak, tragikusnak és komikusnak is gondolom Pion István facebook-bejegyzését. Nyers egyértelműséggel teszi nyilvánvalóvá: undorodik a feltételezéstől, hogy – a különben korábban szorosan a Fideszhez köthető médiumokat – most a jobbikhoz közeledőnek (tehát fasizálódónak, szélsőségesedőnek, elnácisodónak) titulálja Lázár és Rogán. Akik ezért: „Ótvar, hazug idióták!

Miért Rigó

Nekem azonnal eszembe jutott Ángyán, aki midőn kritizálni merte a Fidesz földtörvényét, másnapra MSZP-közeli, korrupt alak lett, köszönhetően az MNO gyors reagálásának. „Ótvar, hazug idióták vagytok.” – gondolhattuk volna akkor (is). Attól függetlenül, hogy teljesen jogos Pion felháborodása – amit mind a maga, mind újságíró kollégái nevében kifejezett – látható, hogy a politika hamar bestilizálja kézivezérléssel bármelyik ellenfelét, és ebben a médiumok is tevékeny részt vállaltak.

Ez volt eddig a tragikus rész, most jön a vicces. Szóval nyilatkozataik tükrében Rogán is, Lázár is úgy gondolja, hogy egy olyan természetes önsúllyal, valódi gyökerekkel rendelkező és hosszú ideje áldozatos (Pion esetében például kulturális) munkát felmutató társaság pár hónap leforgása alatt, gazdasági érdekből, hátat fordít addigi elveinek és mindennapos gyakorlatának. Egy Simicska-féle üzletemberről bármi kitelik, de a média ezen szegletében dolgozókat egyesével kellene górcső alá venni ahhoz, hogy ilyen kijelentéseket megengedjen valaki magának.

Ez az ügy éppen nem a Nemzet, a HírTv vagy a Lánchíd Rádió állítólagos közeledéseiről, vagy miatökömről szól. Ez sokkal inkább arról, ahogy Rogán Antal és Lázár János szerint a média úgy általában, közelebbről a saját valamikori médiahátországuk szűkebben, meg az emberek is úgy általában, és az újságírók szűkebben,  működnek. Vagy működniük kellene. Vagy ők így működtetik. Vagy így működtetnék, kivéve Piont, aki most betartott. Na, ez a komikus.

Nem, mégis ez volt a tragikus rész.


  Zsuzsanna Bori

Nincs hozzászólás

  1. Könyvtáros

    “Az újságírókkal folytatott beszélgetések során kiderült: a komoly újságírók sem hívei a szenzációhajhászásnak és csak kényszerből csinálják azt. El kell érnünk a demokrácia negyedik évében, hogy a demokrácia sajtója a tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszközévé váljék. Csak a régi rendszer akarta a tömeg figyelmét elterelni az állam döntő fontosságú ügyeiről. Ma megváltozott a helyzet, van lehetőség arra, hogy a sajtó teljesítse nemzetnevelő feladatát. Mi a magunk részéről minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a magyar újságírás erre a színvonalra emelkedhessék és így újabb hatalmas pillérrel támassza alá a magyar demokrácia épületét. (Lelkes taps.)”

    (Rákosi Mátyás, 1948)

  2. Könyvtáros

    “Az újságírókkal folytatott beszélgetések során kiderült: a komoly újságírók sem hívei a szenzációhajhászásnak és csak kényszerből csinálják azt. El kell érnünk a demokrácia negyedik évében, hogy a demokrácia sajtója a tömegnevelés, a nemzetnevelés egyik legfontosabb eszközévé váljék. Csak a régi rendszer akarta a tömeg figyelmét elterelni az állam döntő fontosságú ügyeiről. Ma megváltozott a helyzet, van lehetőség arra, hogy a sajtó teljesítse nemzetnevelő feladatát. Mi a magunk részéről minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a magyar újságírás erre a színvonalra emelkedhessék és így újabb hatalmas pillérrel támassza alá a magyar demokrácia épületét. (Lelkes taps.)”

    (Rákosi Mátyás, 1948)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük