Miért is nem vagyunk bezzegország?


Szeretném előre leszögezni, hogy a GDP arányos államháztartási hiány egyáltalán nem az egyetlen releváns mérőszám, amely egy ország gazdaságát jellemzi. Mégis, a pénzügyi válság kirobbanása óta az Európai Unión belül a költségvetési hiányszám lett az a leginkább fetisizált mutató, amely megmutatja, hogy egy adott tagállam mekkora bajban van.  Ez az elsődleges szempont annak vizsgálatakor is, hogy egy ország ki- vagy bekerül a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve alá.
Mindezek tükrében lesz igazán érdekes a hír, mely szerint a magyar hiány korábban soha nem látott szintre, 2,1%-ra csökkent. Ez nemcsak Magyarországnak jó hír, hanem egész Európának. Akkor, amikor egyre aggasztóbb hírek érkeznek Ciprusból  és Szlovéniából (hogy Spanyolországról és Olaszországról ne is beszéljünk), akkor az EU-nak szüksége van arra, hogy felmutasson pozitív példákat is; márpedig hazánk a költségvetési fegyelem szempontjából az eminensek közé tartozik a 2010-es kormányváltás óta. Elsőre furcsának hathat, hogy az az ország, amely a fősodrú média híradásai alapján folytonos konfrontációban áll Brüsszellel, folyamatosan jelesre vizsgázik a legfontosabb kérdésben, de kezdjünk barátkozni a gondolattal.
 
Tény, hogy a mostanában Brüsszellel egyre jobb kapcsolatot ápoló szocialisták kormányai alatt Magyarországnak egyszer sem sikerült a mágikus 3% alatt tartani a hiányt, annak ellenére sem, hogy a regnálásuk jelentős részében rég nem látott növekedés volt mind Európában, mind a világ többi részén. De most az egyszer ne legyünk túl szigorúak a nemrégiben  Martin Schultzcal is elvtársi csókot váltó Mesterházy Attila vezette párttal, a tagállamok nagy részét ugyanis jobban érdekli, hogy Magyarországon a médiatörvény korlátozza-e a bloggereket (nem), vagy hogy az Alaptörvény tényleg kirekeszti-e a melegeket (nem), mint hogy sikerül-e leszorítani a saját költségvetési hiányukat. Ezt látszik alátámasztani, hogy 2009 óta az EU tagállamok összesen 75 alkalommal nem tudták tartani a 3%-os hiánycélt (az elméleti maximum 108 alkalom), ezzel szemben a kormányváltás óta a Fidesz-KDNP kormány minden általa végigvitt költségvetési évben sikeresen teljesítette a feladatot.
Nem kell független értelmiséginek lenni, hogy az ember átlássa, könnyebb a fasisztaelnyomótekintélyelvű magyarok ügyével foglalkozni, mint otthon lenyomni a választók torkán a kiigazításokat, de szögezzük le: a példa mindenki számára adott. Magyarországon úgy sikerül folyamatosan csökkenteni a hiányt (és ennek megfelelően az államadósságot is), hogy a költségek jelentős részét a kereskedelmi bankok és más, korábban extraprofitot termelő cégek fizetik meg különadó formájában. Persze ismerjük el, egy Ciprushoz hasonló országban, ahol a nemzeti össztermék többszörösét teszi ki a bankok által kezelt pénzállomány, a hitelintézetek komoly nyomást gyakorolnak minden velük kedvezőtlen szabályozással szemben.
 
Ez nemcsak a nemzetállamok szintjén igaz, ne lepődjön meg senki azon, hogy a legutóbbi uniós makrogazdasági elemzés Magyarországgal kapcsolatban elismeri, hogy bár csökkent az államadósság és a költségvetési hiány, de rögtön ki is fejezi a szörnyülködését a bankokat és multikat terhelő különadók miatt.
 

  Piréz Róbert

"A bloggolás a háború folytatása más eszközökkel" Robert von Pirezewitz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük