Tutiblog Tutiblog – PestiSrácok.hu
Gyakorlatilag hónapok óta hallgatjuk a kifogást, hogy a Fidesznek nincs programja, Orbán Viktornak meg kormányprogramja. A program annyi: „folytatjuk”. Állítólag ez a program a demokrácia alapkövetelménye lenne (Bauer Tamás, Galamus), és semmiképpen sem normális, hogy nincs. Talán emlékszünk még 2010-re, amikor ugyanez a vád fogalmazódott meg: nincs a Fidesznek „igazi” programja, csak lózungokkal, közhelyekkel, általánosságokkal teli programszerűsége.
Ezekkel a kifogásokkal együtt jár az igény, hogy „neveljük” az embereket a „racionális” szavazásra, azaz az eszmény az, hogy mindenki szépen elolvassa a pártprogramokat, majd a saját érdekeit félretéve, egyetemes eszmények mentén leszavaz, igen, a baloldalra. De legalábbis ésszerűen mérlegel, hogy neki mi a jó, ez a négyes szint, az előzőek kapnak csak ötöst. És persze ideális helyzetben ígérgetni is tilos lenne, a felelős állampolgár meg nem ülne fel az ígérgetésnek, és adott esetben a basztatást bejelentőkre szavazna.
Ez lenne az „igazi” demokrácia.
És te hány pártprogramot olvastál már végig?Mindig csinálsz kis táblázatokat a pártok álláspontjáról, ígéreteiről, amelyet alátámasztasz a direkt a racionális szavazás elősegítésére vett szociológiai módszertani kézikönyveiddel? Téged sem íratott be ingyen az állam közgazdaság szakra? Vagy szociológiára?
Mert úgy tűnik, az igazi demokrácia szempontjából mindenkinek közgazdásznak és szociológusnak kéne lennie. Csak hát azok közt is van vita, és elég sok „felelős állampolgárt” ismerek, akik úgy „mérlegelnek felelősen”, hogy gyűlölik az egyik oldalt és megbízhatóan leszavaznak a másikra.
S vajon az előző évtizedekben hány olyan pártprogramot olvastunk itthon, amely részletesen kifejtett szakpolitikákat tartalmazott, ezer oldalon, a konkrét célokkal, azok konkrét elérési módjával, hatástanulmányokkal, stbstb? Egyet se? Vagy csak nem találjuk az SZDSZ vastag pártprogramjait, amelyek úgy tűnik, ilyenformán nem léteztek? Vagy, ha léteztek, mi valósult meg?
Egy közgazdász ismerősöm feltette a kérdést: ha a közfelfogás szerint az emberek nem képesek arról megfontolt döntést hozni, hogy felvegyenek-e devizahitelt (és segíteni kell nekik), akkor miért tudnának ilyen döntést hozni politikai kérdésekben? Ugyanő rámutatott: mivel egy ember szavazata vajmi keveset számít, ezért a többség nem fog sok energiát fektetni a szavazás előtti tájékozódásba.
Ha elolvasom a világ pártjainak pártprogramjait, kb azon a szinten vannak általánosságok terén, mint a Fidesz 2010-es programja. Ezek a programok részint populisták, választást akarnak velük nyerni. Másrészt meg a párt filozófiáját tükrözik, és nem feladatok részletes cselekvési terveket bemutatni. Azzal nem lehet választást nyerni. Amerika megvan? A hatalmas, hiszterizált tömeg a választási kampányestekre berendezett sportcsarnokokkal? Ójhé.
Egyébként meg mivel bármikor beüthet bármi váratlan, ezért igazán kormányprogramot írni tök felesleges egy olyan kormánynak, ami épp „folytatja”. Nem hitelesebb, ha van négy év tapasztalatunk valamiről, és ennek fényében ítéljük meg, mi lesz később? Ha most Orbán letenne egy teljesen eddigiekkel szembemenő kormányprogramot az asztalra, akkor mi lenne valószínűbb? Ennek hinni, vagy annak, hogy „folytatjuk”? Én inkább hiszek a tapasztalatban, mint dokumentumokban.
Egyébként meg: a kormányfői beiktatási beszéd felért egy kormányprogrammal.
