Magyarország büszke és erős ország

 

 

  

Van egy dolog Magyarországon, amivel ugyanúgy vannak a hazai balliberális szektások, mint az MSZP ’56-tal. Tudják, hogy megkerülhetetlen, hogy a nép tiszteli és nagyra becsüli, ugyanakkor mégsem képesek sajátjuknak érezni, sőt a lelkük mélyén történeti szükségszerűségként gyűlölik. Ez a sport, illetve a sport agyontámogatása.

Az MSZP nem túl okos, de annyi esze még neki is van, hogy ha ’56 jön szóba, akkor inkább nagyokat kussol, és próbál úgy tenni, mintha semmi köze nem lenne Havas Szófiához. A ballib sajtó ezen az önmérsékletre képes szellemi állapoton már régen túllendült lefelé, és frontálisan ment neki a magyar sportnak. Annak a magyar sportnak, amelyet nem a magyarok egy része, hanem en bloc Magyarország imád teljes szívéből.

A sportunkra is vonatkozik, amit Miniszterelnök Úr kijelentett Tusványoson: Magyarország Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy erős és virágzó ország legyen, mint most, hogy végre visszanyerheti önbizalmát és életerejét a magyarság.

Ezt mi elégedetten nyugtáztuk, de voltak, akik azonnal tettekkel húzhatták alá ezt az elég erős állítást.

Még aznap Eb-ezüstöt nyert a női öttusacsapat és Kovács Sarolta is, másnap Európa-bajnok lett a férfi öttusacsapatunk, Eb-ezüstöt nyert Kasza Róbert. Szatmári András már az Orbán-beszéd előtt egy nappal világbajnok lett kardban, Rédli András világbajnoki bronzérmes lett párbajtőrben még a beszéd napján, két nappal a beszéd után pedig a kardcsapat nyert világbajnoki ezüstérmet. Ugyanaznap, amikor Hosszú Katinka világbajnokságot nyert a fantasztikus Duna Arénában leírhatatlan hangulatot teremtő hazai közönség előtt. Ez a közönség egyébként minden, medencébe ugró magyar versenyzőt túlcsorduló szeretettel ünnepel, hatalmas erőt sugározva.

Mindennek tetejébe ráadásul a szuperintelligens, jó vágású, vagány vívóink – akik egyébként feltehetően mindannyian jobboldaliak – még le is buktatták a liberáliskedvenc Németországot, hogy ott – szabadság ide, tolerancia oda – bozótvágó késes afrikai bennszülöttek grasszálnak az utcán, és messze nincs olyan biztonságérzete az embernek, mint például Budapesten. Erről persze azonnal megjelentek a dühödt haladó vélemények a Facebookon, és noha tudjuk, hogy ők a legnagyobb magyar drukkerek, továbbá emlékszünk, mennyire kampányoltak a szurkolói tömegeket a focinál kevésbé megmozgató sportágak mellett, azért Boczkó Gábor felismerése még akadozva megy.

A ballib sajtónak ebbe a magyar sportba sikerült úgy beleszállnia, hogy naponta gyalázza a mindenkit elbűvölő vizes világbajnokságot, és a menekült Yusra Mardini jelenlétét és szerepléseit leszámítva, hangosan gyűlöli az egészet.

Ez nyilván sok szavazatot fog hozni a… Kinek is?