Nos, úgy tűnik a „kit nyomásgyakoltassunk ki a toronyházból” verseny győztese én lettem. Talán azért adta kezembe a Főstrandmester a rövidebb fogpiszkálót, mert az utóbbi időben az a figura is én voltam, aki az összes létező választás alkalmával hergelte a szavazástól távol maradni szándékozó téolvasókat, így hát némileg feljogosítva érzem magam arra, hogy ebben a kínos helyzetben ujjat ragadjak, hogy most akkor mi van? A Lézarjani egy pöcs akkor, vagy szeressük, vagy mi van?
Szögezzük le egyrészről tehát az elején: ha lenne egy túszhelyzet, amiben a békemenetes mamikat és fidelitaszos csajokat túszul ejtő DK-s Joker Lázár Jani fejét követelné váltságdíjul, akkor nem sokat gondolkodnánk. De ezzel le is zárul a történet, mert ami most folyik, az nem Lázár János személyéről, vagy a T-com vezérigazgatójával kötött titkos paktumokról szól. Ugyanis nincs ilyen paktum. Sokkal inkább arról van szó, hogy a korábban a rezsicsökkentő és különadókivető Orbánra kilövési engedélyt adó német anyacég-vezetők hirtelen elkezdték megszeretni a Lázár János felügyelete alatt megvalósítandó, majd’ 300 milliárdos üzletet. Jobban szeretnék a tyúkólba is bevezetni a netet a hódmezővásárhelyi tanyavilágban, mint tovább botozni a magyar kormányt.
Ennek mi is örülünk, több netet az embereknek, több Tutiblogot a háztartásokba!
Emellett még annyi történt, hogy a németek kicsit túlkompenzáltak a Fidesz erős embere felé, miszerint „Jajj, hát Janikám, igaz, hogy gyomroztunk négy évig, és toltuk a bajnaizmust, de spongyát rá, látod, kirúgjuk ezt az izgága ballert, és kapsz majd tőlünk jó kis pártatlan tájékoztatást, pláne, ha meghekkeled a reklámadót. Na mit szólsz?” Szögezzük le tehát, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint nem volt telefon, nem volt olyan, hogy Orbán Viktor leszólt az Origónak, nem volt itt kormányzati beavatkozás. Egyszerűen a Dajcse Telekom sörpocakos bajorjai kicsit beszartak a második kétharmadtól, és maguk elé képzelték a sötét jövőt, amikor a sok ellenségeskedésnek az a vége, hogy Mészáros Lőrinc telekommunikációs vállalkozást alapít. Tehát ez üzlet. Semmi több. Mocskos kapitalista üzlet. (ugyeugye)
De mi az igazi tanulsága akkor? Egyáltalán nem az, amit a ballib média most duzzasztani akar! (Függetlenül attól, hogy a Toronyház brigádja egy esetleges Lázár-kormány támogatása terén már koránt sem lenne felhőtlenül vidám, mint most a Viktoránus kor delén!) Lázár Jani ugyanis akármennyire is nem szimpi, de egyáltalán nem tett semmi olyant, amit most rá akarnak kenni. Tehát nem igaz, hogy kisminiszterelnökként, fideszes Berijaként mászkál szerkikbe, és hagyja a levágott lófejeket a német befektetők ágyikójában. Lehet, hogy Jani kissé bárdolatlan, de azént nem csinál ilyet. A nyalakodó nagytőke, amelyik eddig jellemtelenül támadta és öklözte a kormányt, most megijedve annak erejétől viszont simán csinál. És hasonló jellemtelenséggel távolítja el azt az embert, aki – és most jön a vallomás – társainál fényévvel komolyabb szakmaisággal és korrektséggel végezte a dolgát, és gyomrozta a kormányt, ahogyan azt egy ellenzéki újságírónak kell.
Az a furcsa helyzet áll fenn, hogy – miután Piréz révén képviseltettük is magunkat a Sáling-párti tüntin – egyszerre szolidárunk Sáling Gergővel, mint tisztességes kollégával, és Lézer Janival, akit úgy kevertek bele ebbe a buliba, hogy ott se volt.
És továbbra is azt gondoljuk a T-Comról, hogy egy retkes, jellemtelen mocsok multi, és politikacsinálás/nyaldosás helyett inkább el kéne adnia az Origót!