Hiába próbálták lemásolni a Fidesz 2008-as ellenzéki atombombáját, a háromigenes népszavazást a szocialisták, mostanra az összes aláírásgyűjtésüket elbukták. Nem voltak képesek összegyűjteni a jogszabályok által megkövetelt 200 ezer szignót egyik kérdésben sem, ami, ha nagyító alá tesszük a párt több éve tartó agóniáját, nem is oly meglepő.
Sokkalta inkább megdöbbentő viszont az, ahogy a kudarcot kezelik. Már gyártják is a konspirációs elméleteiket arról, hogy szupertitkos utasítások szerint dolgoznak, pontosabban érvénytelenítik a leadott íveken szereplő sorokat a Nemzeti Választási Iroda munkatársai. Amiben mégiscsak az a legszebb, egyben igencsak leleplező tény, hogy miközben a szocik szerint gonosz módon ármánykodnak a nyilván Fidesz által megfélemlített csinovnyikok, ott ülnek mellettük a szocik által megbízott küldöttek is…
Az első blikkre elég népszerűnek tűnő kezdeményezések (hisz ki ne értene egyet azzal, hogy az állami intézmények és cégek vezetői ne keressék szarrá magukat az adófizetők pénzéből, vagy hogy tudjunk vasárnap is vásárolni, és hogy ne nyúlják el fityeszes családtagok az állami földeket?), mégsem ütötték át a polgárok ingerküszöbét. Gyanítjuk, nem az ügyek tartalma, hanem a gyűjtők személye miatt. Hisz ki is merészkedne manapság nyilvános helyen, világos nappal egy szocialista logóval feldíszített pulthoz? Bárki megláthatja! Aztán meg elpletyizi a szomszédnak, az meg a következő szomszédnak és így tovább… Ennek meg az a vége, hogy nem engedik be az illetőt a kocsmába.
Az első kettő kérdés, a vasárnapi boltbezárás és a bérplafon esetében elég egyértelmű volt a helyzet: nem sikerült kétszázezernél több aláírást leadniuk; a harmadik, egyben utolsó ügyben pedig ugyan rezgett a léc, de végül kiderült, hogy hiába adtak le majdnem 250 ezer aláírást, nincs közöttük 200ezer érvényes. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese – elég formabontó módon – az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelentette be, hogy nem lesz meg az állami földek privatizációjával kapcsolatos népszavazáshoz szükséges 200 ezer hiteles aláírás, hisz “az ívek csaknem 96 százalékos feldolgozottsága mellett 173.341 érvényes és 42.859 érvénytelen aláírást találtak”, és hiába van még hátra tízezer ellenőrzésre váró aláírás, ha azok közül mind érvényes lenne, akkor sem lenne meg a 200 ezer. Így nem lesz referendum.
Persze a téma gazdája, a Horn-korszakból ottragadt Gőgös Zoltán már a bejelentés előtt lépett. Már egy hete arról beszél, hogy a Nemzeti Választási Iroda alkalmazottjai titkos utasítás szerint járnak el és érvénytelenítik az aláírásokat. És hogy miből következtetett minderre? Abból, hogy a szocik által megbízott emberek, akik ott lehetnek az ívek ellenőrzésekor, jelezték, hogy van valamilyen utasítás, ami alapján hitelesítenek. A szocialisták küldöttei ugyanis az ellenőrzéskor kiszúrták, hogy az NVI munkatársai egy utasítás alapján döntik el, érvényesnek ítéljék-e az eléjük került aláírást. Gőgös “gyanúját” pedig tovább fokozta, hogy amikor meg akarta ismerni ezt a dokumentumot, az NVI vezetője megtagadta a kérését.
A szocialisták ezután Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultak, hogy megismerhessék az utasítást. És láss csodát! Ezután Pálffy Ilona, a média nyomására, mégis nyilvánosságra hozta a dokumentumot.
A most már nem annyira titkos anyagban az érvénytelenségnek a következő ismérvei vannak (egyébként végtelen szájbarágós módon, vizuálisan nyilakkal is ábrázolva): ha az íven nem az eredetileg feltett kérdés szerepel. Ha az ív nincs hitelesítve. Ha az íven nem szerepel a gyűjtést végző neve, vagy személyes adatainak valamelyike. Ha az ív nem eredeti, hanem fénymásolt. Illetve akkor nem érvényes egy sor, ha ÜRES (!), ha nincs név, vagy lakcím, vagy aláírás, stb. És persze egynek kell számolni azt, ha valaki, mondjuk Kunhalmi Ágnes (róla el tudjuk képzelni!), többször is aláírta az ívet.
Tehát: a már nem is annyira titkos utasításokat tartalmazó dokumentum megegyezik a jogszabályokkal és a józan ész által diktált logikával.
És mit nyilatkozik erre Gőgös Zoltán? Az illuminátus rend létezésében hívő kemtrélezős konteósokat megszégyenítve vágja az újságírók képébe, hogy az érvényességi vizsgálat során használt utasítások mások voltak. Nem azt hozták nyilvánosságra, ami alapján ténylegesen dolgoztak. És mi erre a bizonyíték? Az, hogy a szocialista ellenőrök (akik ott ültek, miközben az alkalmazottak a “titkos utasítások” alapján dolgoztak) szerint mások voltak… És hogy miben tér el az állítólagosan titkos dokumentum a nyilvánosságra hozottól? Azt nem tudják az ott ülő és árgus szemekkel bámuló szocik sem, hisz titkosak…
Értjük, ugye?
Egyébként pedig inkább érezzük azt, hogy a szocialisták megnyugodhatnak, hisz sokkal többet profitálnak abból, hogy nem lett meg a 200 ezer érvényes szavazat, mert így tovább lehet folytatni a demokráciavédelmi huhogást, tovább lehet nyomni a diktatúra dumát. Ha viszont meglett volna, most készülhetnének a népszavazásra, aminek megnyerése egészen biztos, hogy meghaladta volna az erejüket. Meg az eltökéltségüket.
Magukból indulnak ki.
A maszoposok így csinálták volna.
Teljesen nyilvánvaló, hogy mi történt, annak, aki csinált már ilyet. Leosztják körzetekre, hogy kinek mennyit kell gyűjteni. Ha nincs meg a szám, akkor nagyon leb*sszák a főnököt, aki bukhatja a következő választáson a jó kényelmes listás helyet. Úgyhogy megy lefelé a hierarchián leb*szás. Mire a mezei paraszt mit csinál? (Hisz ő már nem nagyon kap pénz ezért). Lemásolja egy másik ívről az adatokat. Őt nem b*sztassák. Ennyi. Mint Hofi meg a disznók, már aki ismeri.