Tutiblog Tutiblog – PestiSrácok.hu
Miközben állítólag a fülkeforradalom felfalja gyermekeit (és hasonlóan idióta címadások), a baloldal valahogy nem érzett rá a ritmusra, hogy akkor végre itt a nagy lehetőség visszaállítani a demokráciát, a fékeket és ellensúlyokat meg visszaigazítani abba tökéletes állapotába, ahogy még az egyetemen valamelyik régi kommunista megtanította nekik a bevezetés liberalizmusba órán. Valamiért ez az egész választósdi nem fekszik az ellenzéknek. Ahelyett, hogy ígéretük szerint itthon tolnák az utcai politizálást, ragasztanák a plakátot, gyűjtenék a szavazókat és szavazatokat, door to door győzködnék az embereket, legismertebb alakjai nagyvonalúan kivesznek egy kis szabit az önkormányzati ellenfülkeforradalom kellős közepén. A hivatalos ellenzék mindenkori utolsó reménysége, a Bajnaigordon lelépett franciába melózni, a nem hivatalos, de valódi ellenzék (copyright: TGM) pedig kétségbeesetten kunbélázgat Brüsszelben.
Bajnaira nem érdemes túl sok karaktert vesztegetni. Ő az országos politika Falusferije. Képes a legnyugodtabb, legunalmasabb időkben is úgy lejáratni önmagát, hogy mire valódi választásra kerül a sor, már rég nincs semmi esélye. Mint mikor a bejelentette, hogy jövőre már ő lesz a miniszterelnök, aki máshogyan gondolja az hülye látensorbánista. Még miniszterelnök-jelölt se lett…
A pártonkívüli, igaziellenzéki igazicivilek sem szaroznak olyan formális-intézményes ostobaságokkal, mint pl. hogy választások útján illenék hatalomra jutni. Előbb lövetnék a Téli Palotát részeg matrózokkal, mint hogy beleálljanak egy demokratikus versengésbe. Értik ugye, élcsapat nem kapdos legyek szavazók után. Inkább kiszaladnak egy meghallgatásra Brüsszelbe, ahol délelőtt a 7. cikkelyre hivatkozva kérik a büntit hazájukra, délután meg emigráns kormányt alakítanak a sarki kávézóban mind a hárman.
Lehetne unottan továbbot inteni, mint Robbennél a tizenhatoson belül, elvégre mennyi sansza van egy Mong Attilának vagy egy Kapronczay Stefániának nemzetközi segítséggel puccsot szerveznie. Nyilván nulla, pláne hogy az EP liberálisait találták meg maguknak nemzetközi szövetségesnek, a liberális frakciónak meg mégis hány hadosztálya van…
Viszont nem lehet elmenni amellett, hogy azért egy héten belül ez a sokadik jelzés arra, hogy feladták a hazai versenyt és tényleg nemzetközi segítséggel próbálják meg (ismét) megpuccsolni a kormányt. Az első jelzés magától Gyuriferitől jött (ki mástól?), aki kerekperec kijelentette, hogy nem várható ellenzéki áttörés az őszi önkormányzati választáson. Aztán jöttek sorba a többi. A már csak nyomokban létező Együtt-PM hivatalos sajtója, a 444 hosszú cikkben taglalta a NER bukásának menetrendjét. Röviden programadó tanulmány lényege annyi, hogy ha elzárják a külső pénzcsapokat (nemzetközi tőkebefektetések, EU-támogatások), akkor megbukik a „rezsim”, hisz legitimációját a lakosság közé vetett mogyinak köszönheti. Nem balliberális olvasatban ez egyébként a közjót jelenti, de ez csak lényegtelen hangsúlybeli különbség…
Ezután jöttek az igazellenzéki civilek a kunbélázással.Az egészen egyértelmű, hogy ezekkel az újramelegített vádakkal nem fognak megint teljes ülésnapokat eltölteni az európai képviselők, mivel már nekik is a könyökükön jön ki a „magyarügy”. Csak annyit tudnak elérni, hogy újra felhúzzák a magyariköpködésben már egészen nagy rutint szerzett unióatyákat, hátha ki tudnak préselni egy kis akadékoskodást a Bizottságtól vagy a bürökráciától a lehívások lassítása, időleges befagyasztása érdekében. Így sikerülne megbillenteni néha-néha a magyar költségvetést.
Emellett persze a legfontosabb megint a negatív országmarketing. Írjanak csak minél többet erről a szarmagyarországról, a putyinizmusról, államosításokról, diktatúráról, civilkergetésről, hátha legalább a felére visszaesik a tőkeberuházások szintje. És akkor jöhet a 444 forgatókönyve.
Bár valószínűbb, hogy egyszer orron találja ütni valaki őket… egy békemenettel…
